Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának további munkarendje (1. rész)
1990. július 27., péntek - Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának július 30-i ülésnapja rendhagyó lesz, mert a plenáris ülés megkezdődik ugyan 10.00 órakor, de a képviselők csak egy rövid időszakra ülnek össze. Arról határoznak, hogy a miniszterelnök által a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot napirendre tűzik-e sürgősséggel, miként azt Antall József kéri a képviselőktől. Az általa benyújtott szövegtervezet lényegében megegyezik a KDNP képviselője, Gáspár Miklós korábbi módosító indítványával, kivéve a záró rendelkezést, amely nem tartalmazza azt a mondatot, hogy a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról külön törvényt kell alkotni. A Parlament munkarendjéről tartott pénteki sajtótájékoztatón Soltész István, az Országgyűlés főtitkára szólt arról, hogy az ülés kezdetén Horváth Balázs belügyminiszter bejelentést tesz az alkotmány módosításáról, a helyi ökormányzatokról, illetve az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatok átdolgozásáról. Az ezt követő, mintegy három órás szünet lehetőséget kínál arra, hogy a parlamenti frakciók megvitassák az átdolgozott törvényjavaslatokat, és állást foglaljanak arról: a módosítások közül melyek azok, amelyeket elfogadnak, illetve melyeket készek esetleg visszavonni. A törvényjavaslatokról tárgyal a kulturális és az alkotmányügyi bizottság is. Ezek az egyeztetések lehetőséget adnak arra, hogy a hétfőn 14 órától folytatódó plenáris ülésnap végén az általános vita lezárulhasson. Az országgyűlési képviselők kedden és szerdán, illetve még csütörtök délelőtt is bizottsági üléseken vesznek részt. Az újabb plenáris ülés csütörtökön délután 14.00 órakor kezdődik, pénteken is tart, s ha szükséges áthúzódhat hétfőre. A plenáris ülésen immár a törvényjavaslatok részletes vitájára kerül sor, valószínűleg csütörtökön az alkotmány módosításáról határozhatnak a képviselők. Elképzelhető, hogy csütörtökön, a részletes vita lezárultával az önkormányzati törvényről is határozat születhet, de valószínűbb, hogy ez ,,átcsúszik,, péntekre az önkormányzati választásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásával együtt. A Házbizottság hétfőn este ülést tart, áttekinti a rendkívüli időszak további napirendjét, figyelemmel a kormány igényeire. Akkor körvonalazódhat az is, hogy a Parlament el tud-e menni egy nagyon rövid nyári szünetre, vagy sem. (folyt.köv.) 1990. július 27., péntek 15:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának további munkarendje (2. rész)
,,Előbb a munka, aztán a pihenés,,. E lelkiismereti parancs érződött ki Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének szavaiból, aki a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a képviselők eleget tegyenek a szükséges feladatoknak. Ugyanakkor, elismerve a pihenés jogát is, kijelentette: egyetért azzal, hogy a képviselők augusztusban, közelebbről meg nem határozott időpontban szabadságot kapjanak. Kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy a köztársaságielnök- választást illetően az Országgyűlés csak a szavazás eredményeinek ismeretében határozhat teendőiről. A képviselők munkafegyelmét firtató kérdésre elmondta, hogy igen nagy a postaforgalma, a neki címzett levelek között vannak gyalázkodó hangneműek is, amelyek ,,értelmiségi bandának,, nevezik a képviselőket, akik visszaélnek a számukra biztosított lehetőségekkel. Szerencsére a levelekből a bizalom hangja is kiérződik. Az Országgyűlés elnöksége az ülésektől távol maradó képviselőkkel szemben nem kíván a fegyelmezés eszközéhez nyúlni, mert az a véleménye, hogy amennyiben a képviseleti demokrácia nem vendég lesz a Házban, hanem meggyökeresedik, akkor kikristályosodik az is, hogy kik azok, akik valóban képviselik a népakaratot, jelenlétükkel, meggyőző felszólalásukkal. Egy további kérdésre válaszolva közölte: a Jászai Mari téri volt pártszékházban a jövő héten megkezdődik a képviselői irodák berendezése, átadása. Az Országgyűlés elnöksége indokoltnak tartaná a bizottságok átköltözését is, ám azok egyelőre ódzkodnak ettól, arra hivatkozva, hogy a parlamentben jobbak a feltételek. Szabad György reményét fejezte ki, hogy megváltozik a véleményük. Az Országgyűlés megbízott elnöke szerint is ideálisabb lenne, ha a köztársasági elnöknek és a kormánynak önálló épület állna rendelkezésre munkájához, ám például a Sándor palota újbóli berendezése milliárdos nagyságrendű pénzt emésztene fel. Anyagiak híján a jelenlegi ,,társbérleti,, rendszer fenntartásával kell számolni. (MTI) 1990. július 27., péntek 15:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »