Rendszerváltás és az MTI

	Antall - a hírügynökségek prizmája alatt (1. rész)
1990. július 18. (MTI - Reuter, AFP, AP, AP-DJ) - Magyarország 1995-re az Európai Gazdasági Közösség teljes jogú tagjává kíván válni - emelte ki valamennyi hírügynökség Antall József miniszterelnök brüsszeli tárgyalásairól, illetve a Le Soire-ban kedden megjelent interjújáról közölt beszámolójában. Az Európai Parlament irodájának és bizottságainak tagjai előtt Antall ellenezte és igazságtalannak mondta, hogy Magyarországnak be kelljen várnia - mint egy fogorvosi várószobában - a többi kelet-európai országot, s ezzel elutasította azt az elképzelést, hogy a volt kommunista országok tömbje egyszerre csatlakozzék a Közösséghez. Az AP megjegyezte, hogy 1992, az egységes nyugat-európai piac létrejötte előtt aligha kezdődhetnek hivatalos tárgyalások a magyar csatlakozásról. László Balázs kormányszóvivő viszont kijelentette, hogy Budapest azt szeretné, ha mielőbb tárgyalások kezdődnének és 1992-re életbe lépne a társulási szerződés Magyarország és az EK között. László, akit az AP Londonból hívott fel telefonon, kijelentette, hogy Bethlen István túlságosan derűlátó volt, amikor hétfői sajtóértekezletén arról beszélt, hogy Magyarország már 1992-ben a Közösség tagja lehet. Hozzáfűzte, hogy Bethlennek nem volt felhatalmazása a kormány nevében nyilatkozni. Az AP megjegyezte, hogy Bethlen a parlament költségvetési bizottságának alelnöke és Antall pénzügyi tanácsadója volt a márciusi választások előtt. Magyarország valamikor Ausztria után, de mindenképpen volt kommunista szomszédai előtt kíván a Közös Piac teljesjogú tagjává válni - ismertette a szóvivő a miniszterelnök nyilatkozatát. A kormányfő az Európai Parlament képviselői előtt kijelentette, hogy Magyarország közös piaci csatlakozása nem mond ellent az atlantizmus elvének, és hozzáfűzte, hogy két világháború, valamint a hidegháború korszaka után bebizonyosodott: szükség van az amerikai csapatok európai jelenlétére. A magyar kormányfő a romániai magyar kisebbség helyzetéről szólva kifejtette, hogy Magyarország kész javítani Bukaresthez fűződő kapcsolatait, amint bizonyítva látja a román demokratizálódást és a kisebbségek emberi jogainak tiszteletben tartását. Hozzátette, hogy véleménye szerint olyan ország, amely ezeket a jogokat nem tartja tiszteletben, nem léphet az Európa Tanács tagjai sorába. Magyország felvételét kérte ebbe a szervezetbe. (folyt) 1990. július 18., szerda 07:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antall - a hírügynökségek prizmája alatt
Az Antall sajtóértekezletéről kiadott jelentésében az AFP azt a közlést emelte ki, hogy a brüsszeli magyar diplomáciai képviselet Magyarországot a NATO-központnál is képviselni fogja - a kelet-európai országok közül elsőként. Az AP azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a miniszterelnök egyfajta nyugat-európai pénzalap létrehozására szólított föl, amely a szovjet kőolaj és egyéb szállítások kiesése okozta megrázkódtatások csillapítására lenne hivatott. Antall Józsefnek a Szovjetuniót bíráló kijelentéseit legrészletesebben a nyugatnémet dpa ismertette. A miniszterelnök kijelentette, hogy az érvényes szerződések ellenére a Szovjetunió 30 százalékkal csökkenteni kívánja kőolajszállításait és ezzel kikényszeríti, hogy Magyarország a szabadpiacon 55-60 millió dollárért vásároljon energiahordozót. Ezt tetézi, hogy Moszkva 2,5 milliárd rubelt követel a vörös hadsereg kivonásáért. Antall hozzáfűzte, hogy ez annál különösebb, mivel 1955 és 1957 között a szovjet csapatok minden formális megállapodás nélkül tartózkodtak Magyarországon és az 1956-os intervenciójuk során a fegyvereikkel, később pedig a környezet szennyezésével okozta károk sem, jogilag sem erkölcsileg nem igazolhatók. +++ 1990. július 18., szerda 07:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »