|
|
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti képviseletéről. A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe - véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják meg. Az MCDSZ és az MCNKSZ nem ért egyet a nemzetiségi ombudsman intézményének felállításával sem, ám konkrét módszert a nemzetiségek képviseletének megoldására nem tudtak ajánlani. Ezzel szemben a Phralipe támogatná a nemzetiségi szószóló intézményének felállítását, méghozzá oly módon, hogy minden nemzetiséget egy-egy ombudsman képviseljen.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésben, sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP) indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének tilalmáról. (MTI)
1990. május 21., hétfő 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek
képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti
képviseletéről.
A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe - véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem. Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a kérdés megoldására. Lakatos Menyhért mindenesetre felvetette, hogy célszerű lenne nemzetiségi kerekasztalt összehívni a téma megvitatására. Osztojkán Béla, a Phralipe képviseletében a független cigány szervezet testületi álláspontját ismertette, amit írásban is átadott a bizottságnak. A Phralipe egyetért a nemzetiségi szószóló intézményének felállításával, s célszerűnek tartaná, hogy minden nemzeti kisebbséget egy-egy ombudsman képviseljen. A szervezet véleménye szerint a szószólót csak most válassza meg a Parlament, ám amint létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok, az ombudsman kijelölésének joga őket illesse meg. Hasonló gondolatot fogalmazott meg a meghallgatás során Kálmán Attila (MDF) képviselő is, aki felvetette: a helyhatósági választások után a kisebbségi képviselők maguk közül válasszanak ombudsmant. A Phralipe ugyancsak megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok hozzák létre a Kisebbségek Házát. Elképzelésük szerint ez kvázi szenátusi jogosítvánnyal rendelkezne, azaz javaslati és interpellációs joggal ruháznák fel.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként, sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP) indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítésének és terhelésének tilalmáról.
Fodor Gábor (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen ismertette annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a bizottság - igénye és bejelentése ellenére - nem hallgathat meg minisztert. (folyt. köv.)
1990. május 21., hétfő 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (2. rész)
|
A bizottság ezt elhibázott döntésnek minősítette, s kérte, hogy legyen módja a belügy-, a művelődési és közoktatási, valamint a nemzetiségi és vallásügyekkel foglalkozó tárcanélküli miniszter meghallgatására. A levélben megállapítják: az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nem kívánja kétségbe vonni a Házbizottság kompetenciáját, s bízik benne, hogy a téves döntés mögött a kialakult gyakorlat hiánya, nem pedig az emberi jogok kérdésének másodlagos kezelése áll. Szabad György a bizottságnak küldött válaszlevelében kifejti: a Házbizottság Antall József kijelölt miniszterelnök elgondolásaival összhangban döntött a miniszterek meghallgatásáról. Irányadó volt továbbá, hogy a vonatkozó jogszabályok a miniszterek meghallgatását az illetékes bizottságnak rendelik alá. Ez a döntés nem sújtja diszkriminációval a bizottságot, s nem kezeli másodlagosan az emberi jogi kérdéseket. Az Országgyűlés javasolta a bizottságnak, hogy tagjai vegyenek részt a szóban forgó miniszterek meghallgatásán.
A bizottsági ülésen felvetődött, hogy a kormány megalakítását követően fontolják meg interpelláció benyújtását az elszaporodott temetői rongálások megfékezése tárgyában. (MTI)
1990. május 21., hétfő 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|