|
|
 |
|
 |
A román nyelvű SZER-adás elítéli a román magatartást
|
----------------------------------------------------
München, 1990. március 22. (Román nyelvű SZER, Actualitatea
romaneasca) - Serban Horescu kommentárja:
Nem a mi tisztünk, hogy tanácsokat osztogassunk, de azért egy
tanácsot - gondoljuk - adhatunk, amely a bukaresti kormányra is
vonatkozhat, az utóbbi napok eseményeivel kapcsolatban tanúsított
magatartásáért.
45 év kommuniznus és annak politikai kultúrája nem segíti a
kisebbségek problémáinak megoldását. E területen is szükséges, hogy
minél tágabban, a legtágabban nyissák ki az ablakokat. Friss levegő
kell, hogy beáramoljon mindenhová - a gazdaságba, a Parlamentbe, de
annak a problémának a megvitatásában is, amely azzal fenyeget, hogy
súlyosbodhat: a nemzetiségi kisebbségek problémája.
Nem úgy, hogy a Ceausescu-féle koncepciókat használjuk, mint a
belügyekbe való be nem avatkozás, nemzeti szuverenitás, vagy a román
kisebbségi politika kritikáit úgy tolmácsolva, mint revizionizmus és
irredentizmus. Csak ezeket mellőzve jöhet létre az a nemzetiségi
béke, melyre annyira szüksége van az országnak. Ha arról van szó,
hogy a Nemzeti Front újból az államnacionalizmus irányába
helyezkedik, azt kockáztatja, hogy egy nemzetiségek közötti
konfliktusba taszítja az országot, amelynek következményei
beláthatatlanok.
A bukaresti vezetés valahogy már megszerezte azt a nagy
ügyességet, hogy a problémákat úgy oldja meg, hogy a szőnyeg alá
sepri, hogy mások ne tudjanak róla. Valahogy így tettek - jobban
mondva semmit sem tettek - a magyar kisebbség problémájának
megoldására az alatt a drága idő alatt, amely januártól napjainkig
telt el. Minden bizonnyal voltak helytelen cselekedetek, amelyek a
román érzelmeket sértették - a magyar kisebbség egyes tagjai
részéről is. Ugaanúgy, ahogy megtörténtek egyes magyar állampolgárok
részéről is, akik Romániába érkeztek. Nem cáfoljuk ezt. Akárki, aki
jóhiszemű, mindezekben egy tünetet lát, de nem létezik orvos, aki a
tünetet gyógyítaná - figyelmen kívül hagyva a betegséget. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A román SZER kommentárja - 1. folyt.
|
Az új bukaresti rezsim ezt tette. A tiltakozásokat
ellentiltakozásokkal "kezelték" - az utolsó példa a marosvásárhelyi.
Nem létezett Bukarest részéről tiszta álláspont a nemzetiségek
kérdésében sem - úgy ahogy nem létezett a gazdaság, vagy a volt
Securitate és a volt Román Kommunista Párt ügyében sem egy tiszta
álláspont. A Nemzeti Megmentési Front, amely kétértelműségekből
született és él, ezen a területen is sikertelen. Ha a kezdettől
megmondta volna egyenesen, hogy a magyaroknak saját iskolájuk lehet
- úgy amint tegnap nyilatkozott Gelu Voican miniszterelnök-helyettes
Marosvásárhelyt - nagyon is lehetséges, hogy a március 19-ikei és
20-iki események nem történtek volna meg.
Így az egész világ a tévé képernyőin követhette, amint románok
bunkósbotokkal verték a magyar tüntetőket Marosvásárhelyt. Ki a
vesztes, ha nem az egész romániaiai nép. Alig sikerült
fiataljainknak - akik puszta kézzel álltak szembe a legmocskosabb
kommunista diktatúra fegyvereivel, hogy megváltoztathassák a világ
véleményét rólunk románokról - és tessék: a marosvásárhelyi
események következtében - és azok által, akik ezt kihasználják -
majdnem ugyan oda érünk, ahonnan elindultunk.
Időnk nem engedi, hogy teljes sajtószemlét mutassunk be Önöknek,
de már mostantól megmondhatjuk, hogy a nemzetközi közvélemény nem a
mi oldalunkon áll. Az általános irányzat, amely a sajtóból
kibontakozik: elítélnek minket, románokat. És mindezek felett a
szomszédos, és a nehéz időkben baráti Magyarország - ha mást nem is
említenénk csak annak sokezer románnak nyujtott menedékjogot és a
segítséget a forradalom szenvedései után - kitűnő sajtója van.
Magyarország volt Kelet-Európa liberalizálásának bajnoka.
Ceausescu mélységes ellenszenve Magyarország és a magyarok ellen
egyik gyökerét éppen a magyar gazdasági és társadalmi modellben
találta. Van-e most nekünk - a forradalom után - valamilyen okunk,
hogy tovább görgessük magunkban az ellenszenv érzelmeit, melyet a
Ceasescu-diktatúra ültetett el? Természetesen ezt a kérdést fel
lehet tenni akkor, ha azok, akik Bukarestben a vezető posztokon
vannak, igazi "anticeausisták". Mi már azon vagyunk, hogy azt
higyjük: a halott diktátor örvendhetett volna a mostani
marosvásárhelyi események láttán. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A román SZER kommentárja - 2. folyt.
|
Anélkül, hogy egyenlőségjelet tett volna a Nemzeti Megmentési
Front és a marosvásárhelyi brutalitások közé, a Nemzeti Liberális
Párt vezetője, Radu Campeanu úr a napokban egy "spirituális
paternitásról" beszélt. "Ezek a brutalitások, azzal a manipulációval
magyarázhatók - mondta Campeanu úr -, amelynek alá voltak vetve a
románok az utóbbi két-három hónapban". - Merthogy az az eset, amikor
a Zsil-völgyi bányászokat Bukarestbe hozták, Marosvásárhelyt is
megismétlődött kisebb arányban - a környékbeli parasztokkal. És mint
ahogy eddig mindig, amikor a Front egy, a közvélyeményt manipuláló
manőverhez folyamodik, belekeveredtek a "légionáriusok" (a
vasgárdisták) is. De a mi számításaink szerint ha lennének még
legionáriusok, azok most 70 év körül járnának.
Cazimir Ionescu úr, az Ideiglenes Nemzeti Egység Tanácsának
alelnöke, ismert személyisége a Nemzetmentő Frontnak, tegnap például
kijelentette, hogy a Vasgárda bujtotta fel az embereket a
marosvásárhelyen történtekre. Ez valójában nevetséges. Szerdán este
a Szabad Román Televízió a román kormány egy nyilatkozatát
közvetítette, amely a magyar kormányra tereli a hibát. Mi nem zárjuk
ki, hogy Magyarországon a pártok, vagy némely pártok megpróbáják a
romámiai nemzetiségek közötti problémákat arra felhasználni, hogy a
választók figyelmét magukra tereljék.
De ami a Szűrös Mátyásnak tulajdonított és szemére vetett
nyilatkozatott illeti - hogy március 18-án Erdélyt úgy mutatta volna
be, mint "ősi magyar földet" - a dolgok nem éppen így vannak. Szűrös
úr inkább azt mondta, hogy Erdélyt nem kell úgy tekinteni, mint egy
olyan területet, amely a múltban kizárólagosan valamelyiké - a két
nemzetiségé, a románé vagy a magyaré volt. A magyar ideiglenes
államelnök Ilie Ceasusescu történelmi "remekműveire" utalt,
amelyekről mindenki tudja, hogy mellőztek mindennemű tudományos
érvelést, szempontot. A mi véleményünk szerint a román kormány
tegnapi nyilatkozata túlontúl is véletlenszerű okokra teszi a
hangsúlyt - elhallgatva a nézőpontokat és a megoldásokat. Még a Gelu
Voican úr által marosvásárhelyen elmondott megoldás - amely
elégtételt adott a magyaroknak az oktatás ügyében - sem bukkant fel
a Bukarestben közreadott nyilatkozatban. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A román SZER kommentárja - 3. folyt.
|
Roman miniszerelnök ma telefonbeszélgetést fog folytatni Németh
Miklós magyar miniszterelnökkel. Roman hangsúlyozta, hogy kérni
fogja a magyar felet, hogy tartózkodjon minden olyan kommentártól,
amelyek szélsőséges akciókhoz vezethetnek. A mi véleményünk az, hogy
Roman úr - és általában mindazok, akik őszinte megoldást keresnek a
mostani, nemzetiségek közötti felszültségekre Romániában - egyetlen
egy lehetséges úton haladhatnak: szóba kell állniuk a közvetlenül
érintett tényezőkkel mindkét oldalon, és határozataikat úgy kell
meghozniuk, hogy megegyezzenek azokkal az elvekkel, amelyeket az
egész világ elfogad. Mi, románok nem tudhatjuk magunkénak a
megoldások monopóliumát - ugyanúgy, ahogyan nem vagyunk kizárólagos
ismerői ennek a gondnak sem.
Mit lehet érteni azon, hogy "túlzott követelések" vagy
"privilégiumok"? Jó lenne ezt meghatározni - de a világszerte
folytatott gyakorlattal egyeztetve. A Vatra Romaneasca elnöke, Radu
Ciontea úr például azt nyilatkozta - idézem: "az ingatlanbeli
szeparatizmus az iskolák kérdésében, az óvodáktól kezdve egészen a
felsőoktatási intézményekig, nehezen elfogadhatók a román nép
számára". Hogy hová vezet azonban a nemzetiségi politika, amelyet
Ciontea úr javasol, azt megláthattuk az elmúlt nap vásárhelyi
eseményeiben.
Marosvásárhely egy figyelmeztetés kell hogy legyen. A bukaresti
vezetésnek és a politikai pártoknak az a hazafias kötelezettségük
hogy ne a választási kampány szempontjai vezessék őket, hanem az
ország hosszú távú és legfelsőbb érdekei. Mert a demagógok eltűnnek
- az ország megmarad. És országunknak szüksége van egy minél nagyobb
és gyorsabb nyitásra - a holnap Európája felé. Ezt csak úgy lehet
elképzelni, hogy ez a nyíltság a Magyarország felé irányuló, mind
szorosabb barátsággal párosuljon.
A magyarok baráti érzelmeit mutatja a románokkal szemben - erről
magam is meggyőződhettem, akárhol is találkoztam velük:
Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Székelyföldön, vagy Budapesten -
ugyanúgy, mint Bukarestben. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A román SZER kommentárja - 4. folyt.
|
Most egyes honfitársaink meg kell értsék: elérkezett az a
pillanat, hogy lerázzák magukról a régi beidegződéseket, igazi
európéer-módra gondolkodjanak. És akkor nem fogja annyira
megharagítani őket, ha egyes magyarok a magyar zászlót emelik
magasra - én gondolom, hogy senki sem tiltakozna itt Münchenben, ha
a román zászlót tüzném ki, és a magyar nemzeti hazafias dolgokat sem
vélnék úgy, mint "felbujtást". A németek nemzeti himnusza a
Deutschland über alles - Németország mindennek felett - és senki sem
haragszik rájuk. Több toleranciát, több megértést, több humanitást -
másképp mondva: kevesebb vakságot és több politikai éleslátást. Mert
jó tudni, hogy a politikai hibákat olykor nem azok fizetik meg, akik
elkövették. Most egy új Románia alapjait rakják le -, és ugyanakkor
egy új Európáét is. Hansúlyozottan szükséges tehát, hogy ezekben a
történelmi pillanatokban elementáris hibákat ne kövessenek el -
ahogy én nevezném: Európával szemben.
A továbbiakban felolvassuk az 1918. december 1. Gyulafehérvári
határozat néhány passzusát - amelyben a nemzetiségek teljes
szabadságát is kimondták. +++
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|