Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Az MSZP választási műsora


-------------------------


München, 1990. március 7. (SZER, Kommentár nélkül) - A
mikrofonnál Kasza László.

    - Ennek a műsornak adásidejét hetek óta a választáson induló
pártok rendelkezésére bocsájtjuk. Lehetőséget adunk arra, hogy a
Szabad Európa Rádió hullámhosszain ismertessék választási
programjukat.

    A többi között a Magyar Szocialista Párt is kíván élni ezzel a
lehetőséggel. Az adás címének megfelelően kommentár nélkül teszünk
eleget a kívánságnak, a budapesti stúdiónkban készített program
műsorvezetője Szilágyi János. Vendégeit ő mutatja be.

    - A hallgatókat és önöket, a stúdió vendégeit, Bossányi
Katalint, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettesét, Annus Józsefet,
a Tiszatáj főszerkesztőjét, és Kovács László külügyminiszteri
államtitkárt úgy köszöntöm, ahogy ezt még soha sem volt módomban
megtenni. Tehát üdvözlöm önöket a Szabad Európa Rádió budapesti
stúdiójában. Valóban nem volt módom megtenni, mert én a Szabad
Európát legfeljebb hallgattam, és el nem tudtam volna képzelni, hogy
valaha eljön az az idő, amikor a Magyar Szocialista Párt
képviselőit, tagjait, illetve nem tagjait - ez majd később kiderül -
itt üdvözölhetem ebben a stúdióban. Én komolyan mondom, sokat
spekuláltam ezen, mikor ezt elvállaltam, hogy milyen furcsa ez az
érzés, milyen furcsa helyzet ez. Mert tudtam, hogy van ez az iroda,
van ez a stúdió, hogy a Szabad Európának itt tudósítói vannak, dehát
más dolog tudni valamit - más dolog tudni, hogy a pofon fáj, s más
dolog egy pofont kapni.

    Szóval írtó furcsán éreztem magam itt egy-két napig. Nem tudom,
hogy önök hogyan élik át ezt a helyzetet?

    - Mikor beléptem az épületbe, az jutott eszembe, hogy számomra a
Szabad Európa Rádió az ötvenes években mit jelentett. Valamit, amit
a szüleim, főleg apám hallgatott. Borzasztó rosszak voltak a vételi
körülmények, zavarták az adást, és én mint kisgyerek ebből azt éltem
meg, hogy csendben kellett lenni, mert különben nem lehetett hallani
semmit. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- MSZP műsora - 1. folyt.


Azután 1985-ben, amikor Budapest adott otthont a helsinki
folyamat egyik eseményének, az Európai Kulturális Fórumnak, akkor az
MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának egyik
tisztségviselőjeként azért harcoltam, hogy a Szabad Európa Rádió is
kapjon akkreditálási lehetőséget. Mert az volt véleményem más
külügyi vezetőkkel együtt, hogyha egyszer vállalunk a helsinki
folyamatban egy rendezvényt, annak ugyanolyan nyilvánosságot és
ugyanolyan feltételeket kell biztosítani, mintha ez a rendezvény
Madridban vagy Ottavában, vagy Bernben vagy bárhol máshol lenne.
Végül már külügyminisztériumi vezetőként pedig annak érdekében
dolgoztam, hogy a Szabad Eurápa Rádió irodát nyithasson Budapesten,
mert meggyőződésem, hogy az objektív, tisztességes tájékoztatás
feltételeit minden fórumnak biztosítanunk kell. Nagyon furcsa itt
ülni ennek ellenére.

    - Bossányi Katalin?

    - Nekem az jutott eszembe, hogy én idáig mindig akkor
szerepeltem a Szabad Európa Rádióban, mikor valami rosszat csináltam
a fennálló rendszer szempontjából. Vagy írtam valami olyasmit, ami
nem tetszett, vagy például - idézőjelben - legbotrányosabb
szereplésem a bűnözések kapcsán volt. Persze az első reakcióm az,
hogy akkor most vajon mi rosszat csináltam, és melyik rendszer
szempontjából.

    - Annus József?

    - Nekem is van élményem. Nem túl régi a történet. 4-5 éve
lehetett, amikor az Írószövetség egyik választmányi ülésén egyik
írótársunk szilenciumát, éppen soros szilenciumát tette szóvá
valaki, és a jelenlévő ideológiai perzekútor - fedje homály a nevét
ezúttal - azt mondta: már önmagában az, hogy nyilatkozott a Szabad
Európának, elegendő lenne a szilenciumhoz. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 2. folyt.


Ez nem régen volt. Ugyanakkor a kongresszuson, a legutóbbi, nem
is tudom milyen kongresszuson az előző párt megszűnése és az új párt
alakulásával jellemezhető kongresszuson az egyik szünetben Szűrös
Mátyással beszélgettünk. Odaint egy alacsony embert, és azt mondja,
hogy ti talán nem is ismeritek egymást. Bemutatkozunk, ő Kasza
László volt, akit én szintén az éterből ismertem. Ennek a
történetnek az abszurditása jelzi talán legpontosabban, hogy hol
ülünk most.

    - Bemutattam önöket, hogy mi a foglalkozásuk, hol dolgoznak, de
most - hogy is mondjam - párt szempontból is be kellene önöket
mutatni. Bossányi Katalin nem párttag, de a párt országos listáján
indul. Annus József párttag és az MSZP egyéni választókerületében
indul, az egyik kerületben; Kovács László pedig párttag és a Vas
megyei listát vezeti, és az országos listán is rajta van.

    Egy kérdést feltennék: Önök miért tagjai a pártnak, illetve
miért nem? Kezdjük talán a "nem"-mel.

    Bossányi Katalin:

    Az elmúlt 2-3 évben úgy gondoltam, hogy én egyhamar nem leszek
semmilyen pártnak a tagja. Az MSZMP-nek is csak nagyon rövid ideig
voltam, 1983-ban léptem be, mint a Népszabadság főmunkatársa, és
voltaképpen azt hiszem, hogy abból a naivitásból kiindulva, hogy én
akkor elhittem, hogy akkor most a reformnak egy újabb hulláma lesz,
aminek én, a gazdasági részének eléggé elkötelezetten - ha szabad és
nem megkoptatott ez a kifejezés - híve voltam. És aztán úgy 1985
tájékán láttam, hogy ez bizony eléggé visszafordult, pontosabban a
visszájára fordult. Úgyhogy 1987-ben ki is léptem a pártból. Ez
nagyjából egybeesett a Népszabadságtól való elkerülésemmel. Ezt
azért is tartom szükségesnek megjegyezni, mert tagadhatatlan, hogy
annyi bátorság azért nem volt bennem, hogy amikor ott voltam, akkor
léptem volna ki, igaz, hogy ott elég formális volt a pártélet, tehát
nem ilyen alapszervi összefüggésű. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 3. folyt.


- Én úgy gondolom, hogy az a rendszereváltozás, aminek a
folyamatának a kellős közepében benne vagyunk, és az a rendszer,
amelyik úgy körvonalazódik, abban vannak a középtől eltérő és
erőteljesen jobbra tolódó tendenciák is.

    Én egy olyan rendszerben szeretnék élni, ahol a baloldal
ugyanúgy része a politikai arculatnak, a politikai küzdőtéren jelen
van. De a múlt öröksége révén és a jelenlegi helyzetből kiindulva
tisztában vagyunk azzal - legalábbis én úgy gondolom -, hogy a
Szocialista Párt az valószínűleg ellenzékben lesz. Talán fura lenne,
hogyha azt mondanám, hogy megszoktam, hogy ellenzékben vagyok? Ez
talán egy kicsit nagyképű is lenne.

    Én azért vállaltam ezt a nagyon megtisztelő kérést, amikor
hozzám fordultak a párt vezetői, mert úgy érzem, hogy ez egy morális
kötelezettség, morális tett ma Magyarországon. Nagyon nem tetszik
nekem ez az átigazolási sebesség, ami a politikai életben - és
szűkebben a saját szakmámban is tapasztalható - hát egy újságíró
mindig politizál. Nekem egyébként nagyjából az a véleményem, hogy
egy újságíró, ha teheti ne legyen párttag. Ez természetesen nem azt
jelenti, hogy ne legyen véleménye, de amikor újságír akkor
mindenképpen a tényeknek feleljen meg, az objektív valóságot írja
meg, s ütköztessen különböző politikai nézeteket.

    - Ezek szerint Annus Józseffel nem ért egyet Bossányi Katalin,
aki újságíró, lap főszerkesztője és mégis párttag. Ráadásul egy
olyan múlttal, amiről mindenki tud. Mint a Tiszatáj főszerkesztőjét
annak idején rettentő nagy port felverve leváltották, majd kisebb
port felverve visszahelyezték. Tehát az ember abból indulhat ki,
hogy végül is sértett volt ennek a pártnak az elődjére, és furcsa
mód mégis ezt a kivált vagy újjáalakult - sok módon fogalmazhatnék -
ennek a pártnak lett a tagja. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 4. folyt.


- Igen. Talán azért vagyok itt ebben a pártban, mert 1986 nyarán
megtörtént velünk az a gyalázat, ami megtörténhetett. Ennek a
mélységeit nagyon sokan nem ismerik. A hír ment, de nem volt erről
hivatalos közlemény csak néhány soros. De csak azt a pillanatot
idézem fel, amikor az egyéni fegyelmim volt, ahol egy vállalati, egy
nyugalmazott vállalati igazgató, egy nyugalmazott, függetlenített
pártitkár, és még nem tudom, ki volt a harmadik tiszteletre méltó
öregúr, akinek meg kellett volna magyaráznom, hogy mi a metafóra.

    Szóval valami döbbenetes élmény volt a magyar bunkósággal így
szembetalálkozni, hogy nem tudom megmagyarázni. És akkor
elhatároztam, hogy maradok, lépjenek ki ők. Lépjenek ki ők, és ez
mára bekövetkezett. Úgyhogy én ezért vagyok itt.

    Egyébként a pártkereteket azt hiszem, valamiféle szükséges
rossznak tekintem magam is. Bizonyára nem véglegesek ezek a keretek
a mai magyar politikai életben. Ezek módosulni fognak, pártok
megszűnnek, elhalnak, összemosódnak, hiszen most is vannak olyan
alakulatok, ahol olyan emberek vannak, akivel szívesen lennék egy
pártban, és vannak az enyémben olyanok, akikkel nem vagyok szívesen
egy pártban.

    - A titkár úr? Pontosabban nem is tudom, jól szólítom-e, ebben a
pártban megmaradt az elvtárs megszólítás?

    - A párton belül megmaradt, igen. A minisztériumban urazzuk
egymást, és a nemzetközi érintkezésben pedig természetesen.

    Én a hatvanas években lettem az MSZMP tagja, és ami talán ennél
is súlyosabban fog majd esni a latba a választások után: 1975-től
1986-ig pedig a Központi Bizottság apparátusában dolgoztam a külügyi
osztályon konzultásként, alosztályvezetőként, majd
osztályvezető-helyettesként. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 5. folyt.


Én abban hittem - és ezt utólag is vallom -, hogy belülről
többet lehet tenni, mint kívülről. Van aki ennek az ellenkezőjét
állítja. Azt hiszem, majd ezt csak a történelem fogja megmutatni,
hogy vajon a szembenállás valamelyik formája, vagy a belülről
próbáló változtatni akarás használ-e többet az adott társadalomnak.

    Amikor az MSZMP megtartotta a XIV., és egyben - az én felfogásom
szerint - utolsó kongresszusát abban a formában, akkor én azok közé
tartoztam, akik azon dolgoztak, hogy ez a párt szűnjön meg, és
jöjjön létre egy új, szocialista párt.

    Megjegyzem: nekem lelkiismereti konfliktust nem okozott az
apparátusi munka, mégpedig azért nem, mert külügyi területen
dolgoztam, és ez volt az a terület, ahol a reformerek a leginkább
tudták érvényesíteni az elképzeléseiket. Nem kellett olyat tennem,
amit ma szégyelnem kellene.

    Nos, amikor létrejött az új párt, én azonnal regisztráltattam
magam. És egyszer egy parlamenti ülésszak alkalmával a televízió
egyik munkatársnője megszólított a folyóson. Elkezdtünk beszélgetni,
és azt kérdezte, hogy: én beléptem a pártba? Mondom: természetesen.
Azt mondja: miért lépett be? Hát maga egy jó szakember - ő mondta,
nem én mondom -, maga egy jó szakember, magának érdemes lenne
átmentenie magát. Erre én azt válaszoltam, hogy én nem tudtam ebből
kimaradni a következő miatt: ha nekem jó volt a régi párt, és én
abban dolgozva próbáltam a reform érdekében cselekedni, amikor most
amikor van egy új lehetőség, amikor létrejött egy olyan párt,
amelyik céljaiban, stílusában megújul, amelynek esélye van arra,
hogy egy európai stílusú baloldali szocialista párt legyen, akkor
ebből hogy lehetne kimaradnom? Azt mondja: miért nem várja meg, hogy
előbb bizonyítson ez a párt, és aztán lépne be? Mondom: és ki az a
párt, ki bizonyítson? Ha mindenki kívülről nézi, hogy ez hogy fog
bizonyítani, akkor kik lesznek belül, kik lesznek azok, akiktől
várjuk majd, hogy ez a párt más legyen, mint az elődje? (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 6. folyt.


- Ez a párt megalakulása óta nem képes tisztázni magát az alól a
vád alól, hogy a kommunisták gyülekezete, vagy finomabban
fogalmazva: csak átfestették a cégtáblát.

    Próbáljuk ezt egyénekre lebontani. Például Annus József már
elmondta, hogy hogyan lehet párttag, de hogyan lett kommunistából -
ha egyáltalán az volt - szocialista? Merthogy az teljesen világosan
elképzelhető, hogy valakinek megváltozik a véleménye, a világnézete
az évek folyamán. De itt volt egy kongresszus, és egyszercsak egyik
napról a másikra alakult egy új párt, új világnézettel. Ez nem
okozott Önnek konfliktust?

    - Nem, én azt hiszem, hogy a - bár nem voltam regisztrálva a
reformkörökben, és nem nyüzsögtem ezekben a reformkörökben, akkor
éppen elég bajom volt a lap újraindításával -, de mindig
szimpatizáltam azzal a reformszárnnyal, amely szerintem már akkor is
egy európai szocialista párt megvalósításán gondolkodott, és én nem
jártam a damaszkuszi úton. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ugyanaz
vagyok, aki voltam, nem kellett semmiféle cégtáblát, sem jelvényt
cserélnem, mert ahogyan Katalin is mondta, ellenzéki múltam talán
majd predestinál arra, hogy az ellenzékbe szoruló pártnak hasznos
tagja lehessek, lehet, hogy erre kerül a sor.

    Itt jegyezném meg egyébként, hogy mélyen egyetértek Kovács
Lászlóval, hogy ez a párt egy európai szocialista párt jellemzőit
fogja magára venni. Valószínűleg ehhez nagyban hozzásegítené ez a
felettünk lebegő választási vereség. Más kérdés azonban, hogy a
nemzet szempontjából ez jó lenne-e. Itt is Katalinnal értek egyet,
hogy talán jobb lenne, ha koalícióképes pártként résztvehetne ennek
a nehéz átmeneti időszaknak a szervezésében. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 7. folyt.


- Katalin, Ön mint újságíró sok emberrel találkozik, nyilván sok
MSZP-taggal is, olyanokkal, akiket régebben ismert, és a barátság
vagy az ismeretség folyamatos. Ön hogyan ítéli meg ezt a kérdést,
hogy azok az emberek, akik most a Szocialista Párt tagjai, azok már
akkor sem voltak kommunisták, amikor az MSZMP-ben voltak, vagy még
most is azok?

    - Nem tudom. Azt hiszem, hogy ezt majdhogynem egyénekre lebontva
lehetne elemezni, általánosságban nagyon torz lenne véleményt
alkotni. Talán ha megengedi, egy kicsit másként közelíteném ezt meg,
nagyon szubjektíven, ezért elnézést is kérek a többi kollégától.

    Tehát én elégedetlen voltam a Szocialista Párt induló
kongresszusával, én nem éreztem eléggé erőteljesnek az
elhatárolódást. Úgy érzem, hogy történt egy csomó műhiba magának
ennak a kongresszusnak az elrendezésénél is, és ennek a ballasztját
eléggé hurcolja magával a párt.

    Azt, hogy abban az értelemben - ahogy itt a kollégák is
említették -, hogy ez egy valóban nyugat-európai értelemben vett
szocialista párt legyen, ehhez még kell itt tisztulás, aztán kell
az, hogy lekopjon néhány olyan ember erről a pártról, aki még benne
van, hogy lekopjon néhány karrierista.

    - Ebben a pártban vannak karrieristák, úgy gondolja? Ez az a
párt, amibe mindenki beletörölheti a lábát, és bele is törli.

    - Igen, de hiszem, a dolgok tehetetlensége folytán - és remélem,
hogy ezt az államtitkár elvtárs nem fogja önmagára vagy a szűkebb
környezetére értelmezni - abból adódóan, hogy az államapparátus egy
része azért benne van ebben a pártban, ezért nem lehet azt mondani
ebben az átmeneti időszakban: itt egzisztenciális érdekek nem
fűződtek ahhoz, hogy valaki ennek a pártnak tagja, vagy nem tagja.
(folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 8. folyt.


Egyébként meg kell mondanom Önnek, hogy nekem éppen itt tűnt
néhány gusztustalan átigazolási, illetve tisztázatlan politikai
megnyilvánulás, ami sem ide, sem oda - az én megítélésem szerint -
nem besorolható.

    Tehát visszatérve az alapkérdésre: én úgy gondolom, hogy egy
nagy tisztító tűzön át fog menni a választások után ez a párt, és
egy-két éven belül viszont remélhetőleg megerősödve egy kemény
baloldalt integrálva magába, amibe én úgy gondolom, hogy nagyjából a
szabaddemokraták, szociáldemokraták szocialista irányzata is, ha nem
is tagként, de szövetségesként mindenképpen bekapcsolható.
Valószínűleg ez a rendkívül zavaros szociáldemokrata konglomerátum,
ami Magyarországon kialakul. Azok, akik egy európai értelemben vett
szociáldemokráciát képviselnek, valamilyen kontaktusba kerülnek.
Ebből a pártból, és ebből a hármasból fog kialakulni az az új
baloldali párt, aminek én nagyon remélem, hogy lesz bázisa
Magyarországon.

    - Kovács László az előbb azt említette, hogy ő gondolta - és
társai is voltak ebben -, hogy belülről lehet valamit csinálni. Ezek
szerint Ön nem kommunista volt, hanem fellazító?

    - Nem, én idealista voltam. A szónak abban az értelmében, hogy
azok közé sorolom magam, akik hittek abban, hogy valamit lehet tenni
az ország érdekében, és ezt a valamit egy egypártrendszerű országban
csak ezen az egy párton belülről lehet.

    És visszatérve az előbbi kérdésre, ami itt elhangzott, hogy kik
is voltak ennek a pártnak a tagjai? Szerintem volt egy csoport, nem
túl nagy létszámú, egy másik, valószínűleg nagyobb létszámú, aki
egyszerűen a hatalmat szerette, és akinek teljesen mindegy, hogy
milyen színű ez a párt, ha ez hatalmat jelent, privilégiumokat
jelent, egzisztenciális anyagi előnyöket jelent, akkor ő ehhez
csatlakozik, és ezek azok, akik villámgyorsan át is tudnak igazolni.
(folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 9. folyt.


És a harmadik - és ez volt a legtöbb -, aki igazodásból lett
tagja a pártnak. Nem hitt igazán abban, hogy előnyt jelent a
párttagság, de attól tartott, hogy a nem párttagság hátrányt jelent,
tehát jobb bent lenni, mint kint lenni. Ezek biztos, hogy sok
százezren voltak, na ezek most eltűntek.

    És tulajdonképpen a Szocialista Pártba most ez a második és
harmadik csoport valószínűleg nem nagyon van bent. Biztos, hogy
persze maradtak bent olyanok, akik nosztalgiából, korábbi kötődésből
bennmaradtak. A karrieristák, én nem nagyon hiszem.

    Bossányi Katalin említette, hogy például az államapparátusban.
Nálunk a Külügyminisztériumban, ahol meglehetősen nagy volt a
párttagok aránya, 80 százaléknál biztos több volt. Én nem tudom,
hogy most milyen arányú lehet az MSZP-tagok száma, nem is kérdezzük.

    Volt a parlament külügyi bizottságában egy meghallgatás, ahol
egy nagykövet-jelöltünktől, a Tel-Avivba készülő dr. Görög Jánostól
Király Zoltán képviselő úr megkérdezte, hogy melyik pártnak a tagja.
Én is kíváncsian vártam a választ, amit valószínűleg nem sokan
hittek el, mert noha ez a reláció az én felügyeletem alá tartozik,
és Görög Jánost nagyon jól ismertem, ismerem, de fogalmam nem volt,
hogy ő regisztráltatta-e magát a Szocialista Pártba, és hogy őszinte
legyek nem is érdekelt. Korábban a Külügyben ez azért nem érdekelt
engem, mert tudtam, hogy nagyjából mindenki az, most meg azért nem
érdekel, mert a szakmai kvalitásokat figyelem, és én tudtam, hogy
Görög János egy kíváló nagykövet lesz, és nem érdekelt, hogy tagja-e
a pártnak.

    Hogy mennyire nem jellemző most már a karrieristák bentléte,
néhány konkrét esetet tudok, aki a korábbi pártban vezető tisztséget
is betöltött, és most nem igazolt át az új pártba. Éppen azért nem
igazolt, mert attól félt, hogy a karrierjét veszélyezteti. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 10. folyt.


- Tulajdonképpen mit jelent ma MSZP-tagnak lenni? Úgy is
kérdezhetem: mi a kötelessége ma egy párttagnak? Annak idején én
emlékszem arra, hogy házi aggitációra mentek, ez régen volt, az
ötvenes években. Aztán az utóbbi tíz, öt-tíz évben - én sosem voltam
párttag, de - figyeltem a kollégáimat a rádióban, akik párttagok
voltak, és mindig azzal húztam őket, hogy tudjátok, egy értelme van,
hogy ti párttagok vagyok, hogy előbb tudjátok meg, hogy mennyivel
emelik fel az uborka árát egy fél órával, mint én. Mert ilyenkor
mindig összehívták a párttagokat felvilágosítani, amiről már az
egész ország beszélt egyébként.

    De, miután a párt kiment a munkahelyekről, azon kívül, hogy Ön
azt mondja, hogy párttag vagyok, mit csinál, mit tud tenni, milyen
munkája van ezzel kapcsolatban?

    - Most nagyon konkrét munkám van, mert mint a Vas megyei lista
vezetője, nekem Vas megyében azon kell dolgozni, hogy ott az MSZP
minél több szavazatot kapjon.

    - Utána mi lesz?

    - Hogy utána mi lesz, ez majd a választási eredménytől függ.
Hogy ez a párt ellenzékbe kerül, vagy részese lesz a koalíciónak,
ezt majd meglátjuk, én nem akarok jósolni, megvan a magam véleménye,
de nem tartom jónak ilyenkor, ugyanis egy párt nem hangoztathatja
azt, hogy ellenzékbe készül.

    - Ez világos.

    - És az egyszemélyes pártoknak is azt kell mondaniuk, hogy ők
részesei lesznek a koalíciónak. Viszont ugyanakkor a valóságosnál
rózsaszínűbbnek festeni a képet pedig nem tisztességes.

    Úgyhogy a választások után majd meglátjuk, hogy ellenzéki
pártként nyilván egész más lesz az egész párttagság feladata, és
főleg tisztségviselők vagy a parlamenti képviselők feladata, mint
esetleg a kormánykoalíció részeseként. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 11. folyt.


- Ha már a választásoknál tartunk - bár nem akartam ilyen
aktuálpolitikai kérdésekbe belemenni, de azért hadd tegyek fel egy
gyors körkérdést. Most kezdjük Annus Józsefnél
Hogy ez a párt, vagy
Ön személy szerint ennek a pártnak a tagja, kinek a szavazatára
számít, milyen típusú emberek, milyen csoportok szavazatára számít
ez a párt?

    - Én a magam kerületében - ez Szeged 3. számú választókerülete -
azokra a városlakókra számítók, akik hozzám hasonlóan panelházban
laknak. Itt elég sok ilyen találkozón vettem részt az utóbbi időben.
Ennek egy része értelmiségi - természetszerűleg -, más része
alkalmazotti réteg. Ezek nagyjából ismerik talán az én előző
életemet, és ez is jele annak ...

    - Ezek Önre fognak szavazni, de nem a pártra?

    - Ez valószínűleg nagyon sok helyen így lesz most, hogy
emberekre, személyiségekre fognak szavazni, és nem a pártokra.

    - Így látja ezt Ön is?

    - Én azt hiszem, hogy a személyiség szerepe ma sokkal nagyobb
lesz, éppen azért, mert eléggé megosztott ez a politikai paletta.

    - Igen, a pártok és az MSZP is benne van ebben. Valóban
kihorgásztak ismert személyiségeket, színészeket, magánembereket,
akik gyakran látszódnak a televízióban.

    - Az Ön neve egy újságolvasó előtt ismert, de ha Önt bemutatnám,
itt kiállna az erkélyre, nem nagyon kapnák fel a fejüket, hogy jé,
itt a Kovács.

    Tehát Ön, Kovács László - még a név is egy elég köznapi név -,
gondolja, hogy fogják tudni, hogy kire szavaznak?

    - Hát persze dolgozom azon, hogy tudják, de egyébként a listán
való indulásnak a logikája az, hogy ott nem a személyre, hanem
elsősorban a pártra szavaznak. Az világos, hogy az jó, ha lista élén
egy húzóember van, és az, hogy én a Vas megyei listát vezetem, az
azért van, mert úgy gondolta az MSZP, hogy Vas megye, mint
Ausztriával és Jugoszláviával, pontosabban Szlovéniával határos
megye, lakossága érzékenyebb a külpolitikai kérdésekre az átlagnál.
És mivel a külpolitika az elismerten sikerágazat, ott egy külügyi
államtitkár neve a lista élén, az hatásos lesz. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- MSZP műsora - 12. folyt.


Én egyébként abban hiszek, hogy erre a pártra azok fognak
szavazni, akik a múltat és az MSZP-nek a múlthoz való viszonyát nem
sablonosan és nem sematikusan ítélik meg. Mit értek ezalatt? Akik
figyelembe veszik, hogy ezt a modellt, ami itt zsákutcába jutott,
tulajdonképpen nem mi választottuk, nem Magyarország választotta, ez
egy kívülről rákényszerített modell volt. Egy adott történelmi
helyzetben egy vesztes országra egy győztes nagyhatalom által
rákényszerített modell.

    Kettő: akik úgy ítélik meg, hogy azért az elmúlt
negyvenegynéhány évben nem kizárólag hibák történtek, hanem azért
volt más is ebben az országban, akik tudják azt, hogy ennek a
pártnak és a korábbi pártnak a tagsága nagy része nem igaz, hogy
haszonélvezője volt az elmúlt rendszernek. Volt néhány ember, néhány
száz vagy ezer ember, de nem jellemző az, hogy a párttagság nagy
tömegei azok privilégiumokat élveztek, inkább dolgoztak. A hibákat
nem ez a kormány követte el, és nem ez az MSZP követte el, és a nagy
része még személy szerint sem azonosítható a hibák elkövetőivel,
hiszen jó részük még nem is élt akkor, vagy gyerekként élte meg.

    És akik tudják azt, hogy a tiszta múlt az nagy dolog, de az a
tiszta múlt, amire néhány ellenzéki párt ma hivatkozik, az egy múlt
nélküli tiszta múlt. Könnyű úgy tisztának lenni egy pártnak, ha nem
volt múltja. Viszont szerintem - és gondolom, hogy lesznek ilyenek,
és azok fognak az MSZP-re szavazni, akik tudják azt, hogy - a tiszta
múltnál többet ér az a megszenvedett múlt, ami tapasztalatot adott,
és ami tanulságot adott, hiszen semmiből nem lehet úgy tanulni, mint
az elkövetett hibából. Ez az MSZP most a bőrén érzi, hogy mit
jelentett a korábbi párt, a korábbi vezetés által elkövetett hibák,
a törvénytelenségek, a visszaélések. És ezt még egyszer ez a párt
nem fogja elkövetni. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 13. folyt.


Tartok attól, hogy némelyik ellenzéki párt még ezelőtt az út
előtt áll, hogy még előbb el kell követnie a hibákat - sajnos az
ország kárára -, hogy aztán levonhassa belőle a tanulságokat.

    - Én ahogy hallottam az államtitkár elvtársat, azt hiszem, hogy
ez egy nagyon belülről jövő logikának a tükröződése volt, amit Ön
mondott. Kívülről szemlélve - én azt remélem -, hogyha ez a párt kap
némi szavazatot, annak más motívumai is lehetnek.

    Ahogy én beszélgetek az emberekkel, például az értelmiség egy
része azt mondja, hogy ez egy megelőlegezett bizalom lett. Tehát
semmiképpen nem a jelennek, és abszolút nem a múltnak szól. És talán
abból a történelmi felismerésből származik, hogy, amit úgy szoktak
mondani, hogy a kapitalizmust gyakorlatilag a szociáldemokrácia léte
szelidítette meg, attól lett kicsit emberarcúbb.

    És ami viszont nem az értelmiség megközelítése, hanem a
gyárakban dolgozó embereké, vagy ahogy szokták mondani az
átlagemberé, az pedig a félelem attól, hogyha ránk szabadul tényleg
a piac, ami elkerülhetetlen, ennek a szociális védőrendszerét azért
mégiscsak egy szociális párt tudja igazán kivívni, kiharcolni, akár
ellenzékből is.

    - Másfél perc van hátra műsorunkból, és én még szerettem volna
kérdéseket feltenni. Kettőt megpróbálok és valóban rövid, szinte
csak egy-egy mondatos választ kérek rá:

    Önök szerint ez a párt mióta létezik, néhány hónapja, milyen
hibákat követett el?

    - Elfeledkezett az emberekről, nagyon szűk körben mozgott.

- Még jobban elfeledkezett az ifjúságról. (folyt.)



1990. március 7., szerda


Vissza »


- MSZP műsora - 14. folyt.


- Az egyik hiba, hogy a vezetése túl sokszínűre sikerült abban
az értelemben, hogy vannak benne hivatásos politikusok, vannak
olyanok, akiknek ez nem hivatásuk, a kormányzati tisztségeket
betöltők nem tudnak igazán foglalkozni a párt ügyeivel, kicsit
szétvált a párt és a kormány, és ez okozott zavarokat, ellentétes
megnyilatkozások is okoztak zavarokat, az apparátus nem figyelt oda.
De most ez kezd megváltozni, és most már kezd olyan lenni - és ezt a
választási rendezvények már mutatják - mint egy igazi párt.

    - Befejező kérdés - nagyon rövid válasz -: milyen vágyaik vannak
politikai szempontból? Úgy is kérdezhetném, hogy milyen országban
szeretnének élni az elkövetkezendő időben?

    - Én egy éppeszűen rendezett humanista társadalomban hiszek,
mióta az emberiség él erre vágyik, remélem, sikerül egyszer.

    - Én azt hiszem, hogy itt egy demokratikus Magyarország készül,
és én ebben szeretnék élni.

    - Én egy olyan demokratikus Magyarországon szeretnék élni, amely
lehető legkevésbé függ, és főleg nem függ egyoldalúan egyes
országoktól, vagy ország csoportoktól.

    - Kedves vendégeink
Köszönöm, hogy elfáradtak ide, Önöknek
pedig köszönöm a figyelmet. +++



1990. március 7., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD