Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (5. rész)
Ezt követően a sajtótörvénnyel kapcsolatos módosító indítványokról döntöttek a képviselők. Nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a bíróság a sértett számára ítélheti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kulturális bizottság módosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint helyett 1 millió forintra javasolta felemelni a kártérítési összeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szövegbeli módosítását, miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután - következő napirendi pontként - rátértek a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Hangsúlyozva, hogy a bizonytalanná váló politikai helyzet, a romló életkörülmények következtében a családok, a családtagok egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentőségű, mint valaha bármikor. A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglényegesebb elemeit. Az egyik a gyermek örökbefogadásával összefüggő eljárás egyszerűsítése. Az előterjesztő szerint a korábbi jogszabályok a garanciális szempontok abszolutizálásával ugyancsak megnehezítették az örökbefogadást. Ennek következményeképpen a korábbi 2000 gyermek helyett 1988-ban csak 305-öt fogadhattak örökbe új szüleik. A módosító javaslat visszaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámhatóság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gondozásba kerül, arra az időre szünetel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyilatkozatát. Viszont a gyermek születése után két hónapig ezt a nyilatkozatot visszavonhatja. Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, miszerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését követő három hónap elteltével kerülhet sor. (folyt.köv.) 1990. január 31., szerda 12:57
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »