|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. január 16., kedd - A közvélemény által is régóta
sürgetett törvényjavaslatokról, az állami tulajdon elherdálását
megakadályozó jogszabály-tervezetekről tárgyalt keddi ülésén az
Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az agrár-képviselők a
parlamenti bizottságok közül elsőként vitatták meg a Nemzeti
Vagyonügynökség létrehozásáról, feladatairól szóló törvény szövegét,
és ahhoz kapcsolódóan az állami vállalatokra bízott vagyon védelmét
célzó jogszabály tervezetét. Az elképzelések szerint mindkét törvény
április 1-jével lépne hatályba, és azok alapján az állami tulajdon
átalakítása ellenőrzötten, a társadalmi érdek érvényesülését
biztosítva folytatódna tovább.
Mint Nagy István pénzügyminiszter-helyettes rámutatott: a
külföldi tőke bejövetelét eddig az is hátráltatta, hogy a partnerek
nem tudták, Magyarországon tulajdonképpen kik is az igazi
tulajdonosok, kivel tárgyaljanak üzleti szándékaikról. Ebben a
kérdésben is tiszta helyzetet teremtene a Nemzeti Vagyonügynökség
létrehozása, amely az állami tulajdon törvényben meghatározott része
felett gyakorolná a tulajdonosi jogokat. A Vagyonügynökség
tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrizné, de számadással
tartozna az Országgyülésnek is. Az állami tulajdon védelméről szóló
törvényjavaslat pedig a Vagyonügynökség számára lehetővé tenné, hogy
bizonyos értékhatárokon felül felügyelje a jogokörén kívül eső, de
ugyancsak állami tulajdonnak minősülő értékek eladását, vagy
lizingszerződés formájában történő átadását. Jogosítványa kiterjedne
arra, hogy adott esetben, ha az ilyen üzleti akció társadalmi
érdeket sértene, akár még vétójoggal is megakadályozza annak
létrejöttét - hangsúlyozta Martonyi János, a reprivatizáció
kormánybiztosa.
E két törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselők elsősorban
azt a passzust vitatták, amely szerint a Vagyonügynökség
kezdeményezhetné az önkormányzó állami vállalatok államigazgatási
felügyelet alá helyezését. Többek szerint ez a kitétel ilyen
általános formában nem fogadható el, pontosan körül kellene írni,
hogy melyek lehetnek azok az okok, amelyek idevezethenek. Erről
azután hosszas vita bontakozott ki a képviselők és a kormány
szakemberei között, aminek után a képviselők még mindig kitartottak
eredeti felvetésük mellett, s még egy régebbi javaslat is napirendre
került ennek kapcsán. (folyt.köv.)
1990. január 16., kedd 17:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|