Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
1990. január 16., kedd - A közvélemény által is régóta sürgetett törvényjavaslatokról, az állami tulajdon elherdálását megakadályozó jogszabály-tervezetekről tárgyalt keddi ülésén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az agrár-képviselők a parlamenti bizottságok közül elsőként vitatták meg a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozásáról, feladatairól szóló törvény szövegét, és ahhoz kapcsolódóan az állami vállalatokra bízott vagyon védelmét célzó jogszabály tervezetét. Az elképzelések szerint mindkét törvény április 1-jével lépne hatályba, és azok alapján az állami tulajdon átalakítása ellenőrzötten, a társadalmi érdek érvényesülését biztosítva folytatódna tovább. Mint Nagy István pénzügyminiszter-helyettes rámutatott: a külföldi tőke bejövetelét eddig az is hátráltatta, hogy a partnerek nem tudták, Magyarországon tulajdonképpen kik is az igazi tulajdonosok, kivel tárgyaljanak üzleti szándékaikról. Ebben a kérdésben is tiszta helyzetet teremtene a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozása, amely az állami tulajdon törvényben meghatározott része felett gyakorolná a tulajdonosi jogokat. A Vagyonügynökség tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrizné, de számadással tartozna az Országgyülésnek is. Az állami tulajdon védelméről szóló törvényjavaslat pedig a Vagyonügynökség számára lehetővé tenné, hogy bizonyos értékhatárokon felül felügyelje a jogokörén kívül eső, de ugyancsak állami tulajdonnak minősülő értékek eladását, vagy lizingszerződés formájában történő átadását. Jogosítványa kiterjedne arra, hogy adott esetben, ha az ilyen üzleti akció társadalmi érdeket sértene, akár még vétójoggal is megakadályozza annak létrejöttét - hangsúlyozta Martonyi János, a reprivatizáció kormánybiztosa. E két törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselők elsősorban azt a passzust vitatták, amely szerint a Vagyonügynökség kezdeményezhetné az önkormányzó állami vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését. Többek szerint ez a kitétel ilyen általános formában nem fogadható el, pontosan körül kellene írni, hogy melyek lehetnek azok az okok, amelyek idevezethenek. Erről azután hosszas vita bontakozott ki a képviselők és a kormány szakemberei között, aminek után a képviselők még mindig kitartottak eredeti felvetésük mellett, s még egy régebbi javaslat is napirendre került ennek kapcsán. (folyt.köv.) 1990. január 16., kedd 17:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
Antal Imre (Pest megye) már korábban kezdeményezte, hogy minden további indok nélkül helyezzék államigazgatási irányítás alá azokat a vállalatokat, amelyek gyárainak, gyáregységeinek legalább a fele kéri, mert például a vállalati önkormányzat indokolatlanul akadályozza önállósodási törekvéseiket. Mint azonban megtudta, ezt a javaslatát a versenytörvény tervezetébe építették be a jogalkotók, s ott már úgy szerepel, hogy akár egyetlen gyár, gyáregység kérésére is meg kell azt tenni. Schmidt Ernő (Vas megye) azt indítványozta, hogy még a Vagyonügynökség se értékesíthesse különleges rendeltetésű (például árvízvédelmi, talajvédelmi szempontból fontos) erdeinket, az állami vállalatok pedig semmiféle erdő tulajdonjogát ne ruházhassák át. A bizottság végül is észrevételeivel elfogadta a törvénytervezeteket. A földtörvény módosítására tett javaslatok megvitatása jóval túlmutatott a napirenden. Előkerültek olyan kérdések is, mint például, hogy mivel tartozik társadalmunk a parasztságnak, vagy a vagyonértékeléshez kapcsolódóan hogyan lehetne reálisan meghatározni a föld értékét. A kormány arra tett javaslatot, hogy egymillió forint értékig az állami termőföld szabadon lehessen tárgya különféle üzleti akcióknak, de azon felül már ugyanazok az előírások vonatkoznának rá, mint az állami vagyon védelmére hozandó törvény szerint más állami vagyontárgyakra. Ugyanakkor az ülésen Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) ismételten azt az álláspontját képviselte, hogy az év végéig be kellene fagyasztani a földek adás-vételét, s a korábban megváltott földek tulajdonjogát az egykori tulajdonosok, vagy azok örökösei a megváltási áron visszakaphassák. A többség elutasította Vassné indítványát, de voltak olyanok is, akik mellette szóltak. A felszólalók közül többen is azon az állásponton voltak, hogy majd az új parlament vigye végbe a tulajdonreformot, s hozzon annak megfelelő törvényeket. A jelen körülmények között elegendőnek ítélték a minisztériumi javaslatban szereplő változásokat, így a többség azt támogatta. A bizottságra még további két fontos képviselői indítvány, illetve interpelláció megtárgyalása várt volna, de mivel az időközben határozatképtelenné vált, úgy döntöttek, hogy a jövő heti ülésszak alatt ismételten összeülnek. (MTI) 1990. január 16., kedd 18:04
Vissza »

	Javítás az mtib1056 sz. hírre
A mai mtib1056 számú, Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1.rész) című hírünk 2. bek. utolsó előtti sorában a funkció helyesen: ...Martonyi János, a privatizáció kormánybiztosa. ------------ (MTI) 1990. január 16., kedd 18:50
Vissza » A hírhez kapcsolódik »