Rendszerváltás és az MTI

	Európai szakszervezetek együttműködési konferenciája
---------------------------------------------------- München, 1989. november 11. (SZER, A munka világa) - Hangképes beszámoló az európai szakszervezeti együttműködési konferenciáról - Hallgassák meg Budapestről Szilágyi Sándor összeállítását: - Mint arról már híreinkben beszámoltunk, Szakszervezet és politika címmel november 3-ikán és 4-ikén Budapesten tartotta első utókonferenciáját az április 28-ikán Bécsben megalakult európai szakszervezeti együttműködési konferencia. A budapesti rendezvény vendéglátója és szervezője a magyar Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, és a konferencia elnöke Forgách Pál, a TDDSZ ügyvivője volt. A konferencián öt nemzetközi szakszervezeti szövetség és kilenc ország szakszervezeteinek küldöttei vettek részt, köztük természetesen a kelet- és középeurópai demokratikus szakszervezetek küldöttei is. A meghívottak közt szerepeltek a keletnémet Új Fórum és az Észt Szakszervezeti Szövetség képviselői is, de ők nem érkeztek meg Budapestre. A konferencia így is az európai szakszervezeti összefogás és a kelet- és középeurópai szakszervezetekkel való szolidaritás jegyében zárult. Legforróbb témája pedig a romániai, bulgáriai és az NDK-beli helyzetjelentéseket követő viták voltak. Ezt jól tükrözik a konferencián elfogadott határozatok is. Az első, az általánosabb elveket meghatározó dokumentum leszögezi: (folyt.) 1989. november 11., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Európai szakszervezeti konferencia - 1. folyt.
"Az európai szakszervezeti együttműködési konferencia megerősíti, hogy az egyesülési és szakszervezeti szabadság elidegeníthetetlen emberi jog. Elítéli a szakszervezetekre gyakorolt állami nyomás minden formáját és azt, hogy a szakszervezeteket bármely politikai párt a saját céljai érdekében használja ki. Visszautasít minden a szakszervezeti képzésre és irányításra gyakorolt monopolisztikus állami nyomást. Elvárja, hogy a genfi Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az eddigieknél energikusabban lépjen fel a szakszervezetek szabadságáért, pártoktól való függetlenségéért, és vesse be ellenőrző mechanizmusát azon államok ellen, amelyek megsértik a világszervezet határozatait. Felhívja az emberi távlatokról folyó, Párizsban megkezdődött három részes konferenciát, törekedjék a szakszervezeti szabadság fogalmainak további pontosítására, az Európai Biztonsági Együttműködési Konferencia keretében. Felkéri az Európai Szakszervezeti Szövetséget, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét és a Munkavállalók Világszövetségét, valamint más nemzetközi szervezeteket - Európa Tanács, Európai Gazdasági Közösség, UNIDO, stb. -, hogy erejükhöz képest pártfogolják és támogassák új, szabad európai szakszervezetek létrejöttét, ítéljék el minden lehetséges alkalommal a szakszervezeti szabadság megsértését, mindenekelőtt Csehszlovákiában, az NDK-ban, Romániában és Bulgáriában. Támogassák minden kisebbség jogainak egyenlőségét a munka világában." (folyt.) 1989. november 11., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Európai szakszervezeti konferencia - 2. folyt.
- A konferencia ezenkívül két szolidaritási nyilatkozatot fogadott el. Az egyik az NDK-beli Szabad Német Szakszervezeti Szövetséget, a másik - lényegében azonos szöveggel - a romániai Központi Szakszervezeti Uniót szólítja fel - idézem - "a pártpolitikától való függetlenség elvének elismerésére, az emberi és szabadságjogok - beleértve a sztrájkjogot is - fenntartás nélküli érvényesítésére, a dolgozók szükségletei és érdekei kizárólagos képviseletére vonatkozó igény feladására, az új szakszervezeti mozgalom, a Romániai Dolgozók Szabad Szakszervezete létjogosultságának támogatására Romániában, valamint - mondja az 5. pont - arra, hogy lépjenek fel az állami szerveknél annak érdekében, hogy megszünjön a fennálló és létrejövő független szakszervezetek és azok tagjainak üldöztetése". - Eddig az idézet a dokumentumból. - A konferencia után megkérdeztem néhány résztvevőt: az általuk képviselt szakszervezetek számára miben állt az európai szakszervezeti együttműködési konferencia jelentősége? Elsőként Emil Iovanescut, a Szabad Románia Demokratikus Mozgalom Magyarországon élő képviselőjét hallják: - Először nekem, mint románnak itt Magyarországon nagyon befolyásos dolog volt, hogy itt is az emberek foglalkoznak a romániai helyzettel, és ez a határozat, ami most született itt, ez a hatalom részére nem fog semmit befolyásolni, de biztos vagyok, hogy a romániai emberek, amikor fognak hallani, először fog adni mondjuk, hogy egy kicsi bátorság, és hogy tudnak, hogy külföldön sok szervezet, sok emberek, románok vagy külföldiek foglalkoznak a romániai helyzettel. (folyt.) 1989. november 11., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szakszervezeti konferencia - 3. folyt.
Emil Ionvanescu, a Szabad Románia demokratikus mozgalom, vagyis a Romania Libera képviselője után hallgassák meg, miben látja az európai szakszervezeti együttműködési konferencia jelentőségét a konferencia elnöke, Fogách Pál: - A mi számunkra, a független magyar szakszervezetek számára a konferencia jelentősége elsősorban abban van, hogy ez az első alkalom volt, hogy nemzetközi elismerést nyert a független magyar szakszervezeteknek az a tevékenysége, amelyet Magyarországon a demokratikus átalakulás érdekében kifejtettek. Kihangsulyoznám, hogy a bécsi konferencia után ez már egy szélesebb körű volt, és jövőre, amikor a Német Szövetségi Köztársaságban fogjuk megtartani, majdnem biztos, hogy nem csak Lengyelországban és Magyarországon, hanem a többi közép-keleteurópai országokban is lesznek olyan erős, független demokratikus szakszervezetek, amelyek belekapcsolódhatnak ebbe az európai folyamatba. - Forgách Pál, a konferencia elnöke után Flor Bleux, a WCL, a Munka Világszövetsége európai főtitkárának rövid nyilatkozatát hallják: - Szerintem a találkozó legfontosabb vonása az volt, hogy a hasonló felfogású emberek találkozhattak, vitatkozhattak, és hogy láthatták, némely más országból érkezett kollégáik többet értek el, mint ők a saját hazájukban. Számunkra ez buzdítóan hathat majd, hiszen mind mostanáig egy sor kelet- és középeurópai szakszervezeti vezető, aktivista úgy gondolta, Európának ezen a felén semmi nem változhat. Most láthatták, hogy nagyon is változhat, és hogy ez a legfontosabb amit itt Budapesten, ezen a konferencián tapasztalhattak. +++ 1989. november 11., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »