|
|
 |
|
 |
Népszavazás - elnökválasztás (1. rész)
|
1989. október 31., kedd - Az Országgyűlés határozata értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben olyan szavazócédulát kapnak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. Az a négy kérdés, amelyek megválaszolására a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampányt szervezett. A kérdések alatt zárójelben olyan magyarázatok olvashatók, amelyek - felhívva a figyelmet a lehetséges válaszok jogkövetkezményeire - segítik a döntést.
A szavazólap tartalmazza:
,,1. Csak az Országgyűlési választások után kerüljön-e sor a
köztársasági elnök megválasztására?
(Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt
ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával
azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a
lakosság válassza meg.)
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
(E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény
elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek
pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem
szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.)
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról?
(Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és
az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával
megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az
elszámoltatást.)
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
(Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül
feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával
megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség
visszaállítása mellett foglal állást.),,
A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgárok
fele plusz egy fő szavazott. Ekkor kétféle megoldás lehetséges a
köztársasági elnök választásával összefüggésben. Az egyik: ha a
többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött
időpontban, 1990. január 7-én megtartják a
köztársaságielnök-választást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az
elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új Parlament
választja meg. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Népszavazás - elnökválasztás (2. rész)
|
Ez tehát azt jelentené, hogy január 7-én nem lesz
köztársaságielnök-választás.
Ha a választópolgárok nem mennek el szavazni, illetve nincs meg
a szükséges arány, a népszavazás eredménytelennek minősül. Ezt a
helyzetet úgy kell tekinteni, mintha nem is lett volna népszavazás.
Ez esetben pedig az elfogadott módosított Alkotmány és az
Országgyűlés döntésének megfelelően az általános és egyenlő
választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választanak a
választásra jogosult állampolgárok köztársasági elnököt január 7-én.
(MTI)
1989. október 31., kedd 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|