|
|
|
|
Magyar Bálint az ellenzékről Washingtonban
|
------------------------------------------ Washington, 1989. október 28. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Az amerikai fővárosban a Kossuth Házban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik vezetője: Magyar Bálint szociológus tartott előadást, amelynek részleteiről Csernus Ákos munkatársunk számol be. - Magyar Bálint szociológus, akinek 8 évvel ezelőtt a kommunista hatóságok bevonták az útlevelét, Washingtonban van, és jelenleg a Woodrow Wilson Center ösztöndíjas kutatója. Budapesten egy időben a magyar falusi társadalom és az agrárszocializmus 1945 és 1965 közötti időszakának tárgykörét taglalta. A szociológus arra is szakít időt, hogy az amerikai sajtó képviselőivel és közéleti vezetőivel is összejöjjön. Pár nappal ezelőtt a Kossuth Házba is ellátogatott, hogy amerikai magyarok előtt a hazai helyzetet ismertesse. Magyar Bálint némi sajnálkozással utalt arra, hogy ami a nyugati közvélemény figyelmét illeti, Magyarország az utóbbi hetekben háttérbe szorult Lengyelország mögött. Ezt mindenekelőtt azzal indokolta, hogy Magyarországon végbement változások nem öltöttek olyan drámai formát mint Lengyelországban. A magyarok emellett nem küszködnek olyan súlyos gazdasági nehézségekkel, mint a lengyelek. A kommunista párt - hovatovább az ország - névcseréjével persze az amerikai lapok is első oldalakon foglalkoztak. Tudósításaikkal azonban - mint Magyar Bálint jelezte -, nincs különösebben megelégedve. A szociológus - ha nem is szó szerint idézve - nagyjából a következőket hozta tudomásunkra: - A nyugati sajtótudósítók jönnek-mennek, pár napot töltenek Budapesten, és idő hiányában nem tudnak eligazodni tisztességesen a hazai intézmények és frakciók között. A nyugati sajtó emellett abban a tévhitben van, hogy Magyarországon a kommunista párt elkötelezett reformszárnya kezdte meg az átalakulást. Ez a képlet csak az elmúlt hónapokban vesztette érvényét, miután az SZDSZ az év elején kidolgozta azt a tervezetet, hogy milyen feltételek mellett lehet tárgyalásokba bocsátkozni az MSZMP-vel - amely végül is rákényszerült: egységes tárgyalópartnerként ismerje el az ellenzéket. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 1. folyt.
|
Az Ellenzéki Kerekasztal lehetővé tette az ellenzék koalícióját. Az MDF és az SZDSZ ideiglenes koalíciója már olyan erőt képvisel, amelyet más pártok már nem tudtak volna felülmúlni. Ugyanakkor meghiúsult az MDF-nek az a terve, hogy 40 ezer tagot toborozzon - állította a szociológus -, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a koalíció megszülethessen. Mindenesetre a két csoport rákényszeríthette a hatalomra a feltételeit, és Grósz, valamint Fejti elgondolása érvényét vesztette. Komolyabb ellentétek az alkotmánytervezettel és a köztársasági elnökség intézményével kapcsolatban merültek fel -, minthogy a kommunisták az Alkotmánybíróságot és az elnöki pozicíót saját embereikkel akarták betölteni. Végülis belementek, hogy a rendes bíróságra tartozzon a politikai pártok regisztrálása. Az elnökválasztást azonban a keresztény-nemzeti centrum már támogatta -, amíg az ellenzék szociál-liberális szárnya: az SZDSZ és a FIDESZ - ellenezte. Magyar Bálint megállapította: Pozsgay szoros kapcsolatban állt a Fórummal és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagjaival. Az SZDSZ azonban nem akart asszisztálni olyan tárgyalásokhoz, amelyekkel nem értett egyet. Ezzel az MSZMP reformszárnya és a Fórum között alakult ki egy koalíció - ami esetleg hasznos lehet abban az esetben ha az oroszok netán ragaszkodnának ahhoz, hogy az elnök Magyarországon is egy kommunista legyen, mint Lengyelországban, és hogy a koalícióban a kommunisták is bent legyenek. Pozsgay azt ígérte, hogy az esélyegyenlőséget tiszteletben fogják tartani a tömegkommunikációban. A SZDSZ-től azonban azt az egyetlen telefonvonalat is el akarták venni, amellyel rendelkezett. A postahivatal pedig visszatartotta az ellenzéki párt leveleit - nem tudni kinek az utasítására. A FIDESZ-től el akarták venni a nyomdáját. A kommunisták ígéreteiben tehát hinni nem lehet, és intézményes garanciát kell kicsikarni az esélyegyenlőség érdekében. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 2. folyt.
|
- Jó egynéhány kérdés azóta persze - ha nem is minden szempontból megnyugtató kimenetellel - de megoldódott. A washingtoni Kossuth Házban a közönség soraiban valaki mindenekelőtt arra volt kíváncsi: nem e nyugtalanítja-e az ellenzéket annak kilátása, hogy a magyar reformmozgalmat esetleg megtorpedózzák? Magyarország és Lengyelország végeredményben csak két kis csepp a kommunista tengerben, amely Nicaraguától, Észak-Koreáig és Madagaszkártól Kínáig terül el. Nem csak magában a Szovjetunióban vannak tíz és tíz milliók, akinek egy-egy gyarmatosított ország demokratizálódása nem áll érdekükben, hanem Csehszlovákiában éppúgy mint Kubában, Etiópiában, pártoligarchiák népes siserehadai sem nézhetik jó szemmel azt, hogy magyar és lengyel megfelelőik hatalmukat és előjogaikat vesztik. A pártoligarchiák nem nézhetik jó szemmel a magyar és a lengyel példát: hogy békés úton demokratikus eszközökkel vissza lehet szorítani, és le lehet szerelni egy kommunista rezsimet. Már eddig is torzsalkodtak Magyarországgal: a bukaresti, a prágai, a havannai sajtó kirohanásokat intézett a budapesti fejlemények ellen, és elképzelhetően az intrika-hadjárat folytatódni fog. Egyesek minden lehetőt megtesznek a jövőben is Moszkvánál, hogy a magyar reformmozgalmat elgáncsolják. Magyar Bálint azonban azt a véleményét fejezte ki, hogy nincsen ok ilyen jellegű aggodalomra, mivel Moszkva teljes mértékben a maga bajaival van elfoglalva. Sevardnadze szovjet külügyminiszter is jelezte, hogy fölösleges lenne drámainak tekinteni a kelet-európai fejleményeket, és olyan célzások láttak napvilágot a világsajtóban, miszerint Moszkva igyekezni fog olyan kapcsolatokat alakítani ki Kelet-Európával, mint amilyeneket jó ideje fenntart Finnországgal - ahol Gorbacsov elnök háromnapos látogatása során kihangsúlyozta: a Szovjetuniónak nincs morális és politikai joga beavatkozni a kelet-európai demokratizálódási folyamatokba. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 3. folyt.
|
Külügyi szóvivője: Geraszimov hasonló hangnemben nyiltkozott, amikor azt mondta, hogy a most folyó kelet-európai események kizárólag a térség népeire tartoznak, amelyekbe nem avatkozhatunk be. Amikor egy másik amerikai magyar megkérdezte, hogy a választások révén lehetséges-e egy teljes mértékben ellenzéki politikusokból álló kormány megalakitása? - Magyar Bálint így vélekedett - Az SZDSZ nem szándékozik koalícióra lépni a kommunistákkal, vagy azok jogutódjaival. Az állam és a párt különválasztását nem lehet végrehajtani, amíg a koalíciónak a kommunisták is tagjai - akik egyébként pártjuk megalakítása óta a pillanatnyi stratégiai kívánalmaknak megfelelően már többször megváltoztatták a nevüket. A kommunistákra három nyomás is nehezedik. Az ipari lobbi, a pártapparátus, és a lakosság nyomása. A kommunisták soha nem lesznek eléggé erősek ahhoz, hogy az ipari lobbikat: a paksi, a vízügyi, az olefin- vagy a mezőgazdasági lobbikat le tudják győzni. Az MSZMP emberei nagykoalícióban gondolkodnak, és azt szeretnék elérni, hogy aki ebből kiesik, az egyben a hatalomból is kimarad. Az MSZMP vagy jogutódja nem lehet normális párt, amíg ellenzéki státuszát át nem éli. Az viszont kétségtelen - és ezt nem lehet letagadni - hogy a kommunisták valóban nagyarányú minőségi változáson mentek keresztül. Nem azzal, hogy szocialistáknak kezdték magukat nevezni, hanem azzal, hogy nem lövetnek ellenfeleikre. - Egy újabb kérdés megint a Szovjetunióra vonatkozott - minthogy a Szovjetunió szerepét a térségben nem lehet egykönnyen kiiktatni. Milyen mértékű a szovjetellenesség Magyarországon? - Nem olyan acsarkodó mint Lengyelországban, sokkal tárgyilagosabb, és Moszkva is tett jóirányú lépéseket. Budapesten a szovjet nagykövet az ellenzék képviselőivel is összejött. - Majd valaki azt kérdezte: az adott esetben a maximalista hozzáállás, vagy pedig a lassan haladás, az engedékenység, a kompromisszum biztosíthatja-e az előrehaladást? (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 4. folyt.
|
- Lényeges kérdés: ebben az ellenzék nem lehet engedékeny. Az SZDSZ a párttagokat is fel akarja szabadítani. Mindazokat tehát, akik eddig akár túszai voltak. Az SZDSZ nem akar bélistázni -, ugyanakkor ragaszkodik a jogi garanciákhoz az érzékeny új intézmények védelmére. Magyarországon más a helyzet mint Lengyelországban. A lengyel munkások kezében fegyver volt a sztrájk. Magyarországon a nép március 15-ikén mutatta meg az erejét, Nagy Imre temetésén, vagy az 56-os forradalom évfordulóján. De nem lehet hetente újratemetni Nagy Imrét, és nem lehet bármikor százezer embert utcára vinni. - És mi lesz a bürokrata réteggel ha az ellenzék győz? - Magyarországon a kontraszelekció nem volt olyan méretű, mint Lengyelországban vagy Kelet-Németországban. Ennek az apparátusnak jelentősebb része csak az alkalmat várja, hogy lelépjen. Különbséget kell tenni a jövőben persze, ha valakit megválasztanak, vagy kijelölnek-e egy posztra. A békés átmenetnek egyik feltétele, hogy a bürokrácia ne érezze magát fenyegetve. Nem akarjuk követelni a felelősségre vonást, de jutalmazni sem akarjuk azokat, akik oda vitték az országot, ahol most állunk. Mert ilyen jutalmazásokra is volt példa - hogy csak mást ne mondjak: a zalai pártvezért kinevezték Magyarország párizsi nagykövetségére. - És mi lesz a szakszervezetek jövője? - A SZOT meg akar szabadulni vörös színeitől. Az újabb sztrájkok jó része már a SZOT égisze alatt folyt. Kivéve például az aratósztrájkot - ezt már az agrár-manager réteg szervezte, amikor magasabb búza-árat követeltek. A mezőgazdasági dolgozóknak irodákban ül a 30 százaléka. A búza árát leginkább ez drágítja. A SZOT és a Hazafias Népfront persze igyekszik átjátszani magát a rendszerváltozás utáni időkre. - És mi lett a KISZ-ből? - A KISZ-ből már régen DEMISZ lett, és 700 millió forintos székházát igyekezett eladni a Magyar Hitel Banknak. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar Bálint előadása - 5. folyt.
|
- Ha magyarországi hallgatóink nagy részének nem is mond sok újat Magyar Bálint tájékoztatója, és a jelenlévő amerikai magyarok nem is nyerhettek teljes képet a rohamosan változó magyarországi helyzetről - a rátermett fiatal politikus szavaiból legalább az egyik oldal szemszögéből, és legalább a hangulatát megérezhették ezeknek a változásoknak. És ha netán majd a Magyar Demokrata Fórum, vagy a Magyar Szocialista Párt, vagy más csoportosulás valamelyik vezetője tesz látogatást Washingtonban hogy véleményt nyilvánítson a magyarországi helyzetről - hasonlóképpen igyekezni fogunk beszámolójának ismertetésére helyet szorítani műsorainkban. +++
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|