|
|
 |
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (2. rész)
|
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az
önszerveződő választó polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé
teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi
feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő.
Ezeket az aláírásokat - eltérően az országgyűlési képviselők
jelölésétől - ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök
választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek
tekinthető.
Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35.
életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyarországon.
Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási
fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve,
hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második
választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az
egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek
indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak
legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki
a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak
több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz
eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki.
Az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a
köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése
felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más
állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács
hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és
kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges
jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint
ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és
nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke - aláírva - megküldi
számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül
aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az
Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha
Alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak
adja át. Jokörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést - pontosan
meghatározott feltételek esetén - feloszlathatja. A parlamenti
erőviszonyok figyelembe vételével kijelöli a kormányfőt. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|