|
|
|
|
Szakszervezeti nagygyűlés Debrecenben - Nagy Sándor a szakszervezetekről és a kormány munkájáról (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának szerdán Debrecenben tartott ülésén Nagy Sándor, a SZOT főtitkára ismételten kifejtette, hogy súlyos hibának tartja azt a kormányzati döntést, amely - két termék kivételével - szabad árformába sorolta az élelmiszereket. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány hű maradt önmagához, azaz ezúttal sem figyelt oda a szakszervezetek véleményére, s olyan döntést hozott, amely önmagában gerjeszti az inflációt. Nagy Sándor szerint e rossz kormányzati döntés következményeivel a szakszervezeteknek szembe kell nézniük, s egységes álláspontot kell kialakítaniuk róla.
A SZOT főtitkára szerint napjainkban Magyarországon a politikai helyzet a destabilizáció irányába halad, s csak remélni lehet, hogy a választások tisztább, konszolidáltabb körülményeket teremtenek. Jelenleg, mondotta, tulajdonképpen nincs is kormányzó párt az országban. A kormány ugyanis mondhatni függetlenedett saját pártjától, a párt álláspontjának mérlegelése és méltánylása nélkül kíván össznemzeti kormány lenni. Ez olyan képtelenség - hangoztatta Nagy Sándor -, ami csak most és csak Magyarországon fordulhat elő. A szaktanács vezetőjének véleménye szerint tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy ma hazánkban a kelleténél erőteljesebben uralják a politikai változásokat a személyes ambiciók, s ezek több esetben országos, sőt nemzeti érdekeket is háttérbe szorítanak. Ilyen helyzetben minden más időszaknál súlyosabb felelősség hárul a szakszervezeti mozgalomra, amelynek éppen ereje megtartása érdekében meg kell őriznie cselekvési egységét. Arra a kérdésre, hogyan lehet a szakszervezetben bízni, amikor sztrájkkal sem tudta megakadályozni a húsáremelést, Nagy Sándor azzal a viszontkérdéssel válaszolt: hogyan lehet bízni abban a kormányban, amelyiknek másfélmillió ember megmozdulása nem mond semmit? Az a másfélmillió ember ugyanis augusztus 18-án arra figyelmeztetett, hogy a társadalom legrosszabb helyzetben lévő rétegei már-már nem tudják elviselni rájuk nehezedő terheket. A kérdés immár az, mennyire lehet nemzetinek tekinteni azt a kormányt, amely az ismert módon reagált e figyelmeztetésre. Megkérdezték a SZOT főtitkárától azt is, küldött lesz-e az MSZMP kongresszusán. Nemmel válaszolt, de mint mondotta, meghivottként ott lesz a pártkongresszuson. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 20:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti nagygyűlés Debrecenben (2.rész)
|
A délutáni órákban a MÁV Debreceni Járműjavító Üzemében renndezett szakszervezeti naggyülésen mondott beszédet a SZOT főtitkára. Ott egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom érdekeket akar képviselni és védeni. Átalakítja szervezeti felépítését és döntési mechanizmusát. A jövőben szövetségbe tömörülő tagszervezetek határozzák meg a mozgalom munkáját, éppen fordítva, mint eddig, amikor a vezető testületek döntöttek a tagság helyett. Egyidejüleg Nagy Sándor kifejtette azt a véleményét is, hogy meg kell őrizni a mozgalom egységét, mert a szakszervezeti mozgalom sokközpontúsága a termelési szférában is destabilizáló hatású lenne. - Ma az országban kevesen akarják az erős, egységes szakszervezetet - hangoztatta a továbbiakban. Nem érdekelt ebben sem a kormány, sem a pártok, de még az MSZMP egyes vezetői sem. A dolgozóknak azonban ez az érdeke. Kormányok és pártok jöhetnek-mehetnek - folytatta -, de a munkavállaló marad és a számlát neki kell rendeznie. A szakszervezetnek elemi érdeke, hogy ne csak a politikai pártoktól legyen független, hanem anyagilag is. Ezért várhatóan kampányt kezdeményeznek a sztrájkalapok feltöltésére, azután pedig - legkésőbb a szakszervezeti kongresszuson - szembe kell nézni a tagdíjpolitikával is. Nagy Sándor felhívta a figyelmet arra a kormányzati szándékra, amely meg kívánja szüntetni a szakszervezeti tagdíjak adómentességét. Úgy vélekedett, hogy a több mint négymilliós szakszervezeti tagság egységes fellépése megakadályozhatja ezt a lépést. Több európai ország példáját sorolta fel a szakszervezeti tagdíj adómentességére. A kormányok - és közvetve a munkáltatók is - ezzel segítik elő azt, hogy a szakszervezetek önállóan talpon tudjanak maradni. Hozzátette: Magyarországon valamivel több, minta három milliárd forintos tagdíjbevételből egymilliárdot szociális segélyezésre fordít a szakszervezet. (MTI)
1989. október 4., szerda 20:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|