|
|
 |
|
 |
Országgyűlési képviselők tapasztalatai az Európa Tanácsban (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - A múlt héten hatfős országgyűlési küldöttség képviselte a magyar törvényhozást Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. A delegáció tagjai - Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke, Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, Réger Antal, a külügyi bizottság titkára, Sinkovics Mátyás, a szociális és egészségügyi bizottság tagja, Tóth Károly, a külügyi bizottság tagja, Vida Kocsárd a kereskedelmi bizottság elnöke - kedden sajtókonferencián számoltak be tapasztalataikról a Parlamentben.
Réger Antal a küldöttség vezetője mindenekelőtt azt emelte ki,
hogy a magyar törvényhozók - Jugoszlávia, Lengyelország és a
Szovjetunió küldötteivel egyetemben - most első alkalommal
kapcsolódhattak be az Európa Tanács munkájába, ami a kelet-európai
reformtörekvések elismerésének egyik újabb fontos gesztusa. A
szocialista országból érkezett törvényhozók egy évre szóló
mandátummal úgynevezett különleges meghívotti státust kaptak, amely
alapján a szavazati jog kivételével teljes jogú tagként
kapcsolódhattak be az európai szervezet tevékenységébe. A közgyűlés
felszólalói egyébként egyöntetűen reményüket fejezték ki, hogy a nem
is túl távoli jövőben teljes jogú tagjainak sorában köszönthetik
Magyarországot. Ez mindenekelőtt attól függ, milyen gyorsan válnak
valóra a bontakozó magyar demokrácia reformjai. Az egyik
legfontosabb feltétel egy valóban működőképes, a politikai
pluralizmusra épülő kormányzati rendszer megteremtése.
A magyar törvényhozók megkülönböztetett figyelemmel fogadták az
Európa Tanács meghívását, mert úgy értékelik - s ebben a közgyűlésen
szerzett személyes tapasztalatok is megerősítették a résztvevőket -,
hogy e fórum egyedülálló lehetőségeket kínál az Európához fűződő
kapcsolatok erősítésére. Az európai integráció első fontos
állomásaként 1949-ben életre hívott Európa Tanács különösen
alkalmasnak tűnik az Európa irányába nyitó kelet-európai reformerek
számára, hiszen a testületet magát is a közösségépítés, a
kapcsolatteremtés szándékával hozták létre. Legfőbb célja, hogy
szorosabbra fűzze a kontaktusokat a 24 tagország parlamentjei,
kormányai között, és segítse az egységes európai értékrend
kialakítását elsősorban az emberi jogi, humanitárius kérdésekben.
(folyt.köv.)
1989. október 3., kedd 15:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|