|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (4. rész)
|
Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi ---------------- Tanács elnöke elöljáróban nehéz helyzetét ecsetelte, hiszen úgy áll ki a plénum elé, hogy módosító indítványaival a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem értett egyet. A képviselő kifogásolta, hogy az Országgyűlés elé terjesztett tervezetben nem hasonlíthatók össze a hatályos és az új jogszabályok. Javaslatai büntetőjog-elméleti hátterét vázolva kifejezte meggyőződését, hogy a két törvénymódosítás is sarkalatos törvénynek számít, amelyet mielőbb meg kell alkotni. Hangoztatta, hogy indítványai csak egymással kölcsönhatásban vizsgálhatók. Üdvözölte a tervezetnek azt az új elemét, hogy a terheltet az első pillanatban figyelmeztetni kell jogaira, s ezt jegyzőkönyvben rögzíteni. Ezzel összefüggésben ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jegyzőkönyvek jó része előre nyomtatott szöveg, s bár annak minden oldalát aláírja a terhelt, az ottani légkör hatására korántsem biztos, hogy a szövegre megfelelően odafigyel. Így ténylegesen egyik oldalról sem igazolható, hogy formailag megtörtént-e a figyelmeztetés. Ennek elkerülésére szerinte a jegyzőkönyvnek ezen részét külön kellene aláíratni a terhelttel. A képviselő ezután arról szólt, hogy nincs tudomása olyan törvényes eljárásról, ahol a védői jelenlét a tanúkihallgatásnál sértené a nyomozás érdekeit. Amennyiben ezt a törvény kimondaná, a védők kirekesztődnének azokról a kihallgatásokról, amelyeket nem ők indítványoztak. A nyomozás érdekét tehát nem szabad félteni a védő jelenlététől. Végezetül javasolta, hogy a bizonyítékok beszerzése csak a törvényeknek megfelelően történhessék. A más módon megszerzett bizonyítékokat az eljárás során ne lehessen felhasználni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ne lehessen levelet felbontani, telefonokat lehallgatni, s az így szerzett információkat bizonyítékként kezelni. Ez alapkérdés a büntetőeljárás-jog módosításában. Ehhez természetesen a nyomozástechnika javítására van szükség. A képviselő kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlegi büntetőeljárás-jogi szabályok mellett - amelyek nem védték kellően a terhelteket, s nem adtak garanciákat - a nyomozók elkényelmesedtek. Szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy végre rájöjjünk: nem a beismerő vallomás a nyomozás ,,királynője,,, hanem a bizonyíték. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 11:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|