|
|
 |
|
 |
Gerincpróbáló idő
|
Budapest, 1989. augusztus 14. hétfő (MTI-Press)
Amikor Nyers Rezső, az MSZMP elnöke legutóbb Kecskeméten járt,
még előtte voltunk az időközi országgyűlési képviselői
választásoknak. Dr. Kiss István, az MSZMP kecskeméti
képviselőjelöltje akkor panaszolta elkeseredetten a párt elnökének:
a város ismert állami és gazdasági vezetői, akik egykoron többnyire
éppen párttagságuk révén jutottak mostani székükhöz, csendes
szemlélőként ülték végig a jelölőgyűléseket. Az egykor politikai
szempontok figyelembevételével (is) kinevezett, felkészült(nek
mondott) elvtársak, saját bevallásuk szerint, féltek vitába szállni
a vetélytárs szakértőivel. Bár ugyanez elmondható a pártapparátus
tagjairól is.
"Gerincpróbáló időket élünk" - mondta erre, inkább szomorúan,
semmint megnyugtatásképpen Nyers Rezső. De vajon mire gondolt ekkor,
kiknek a gerincére?
Arra talán, hogy hány ember is kapja azért a fizetését, hogy az
MSZMP politikáját segítse érvényesíteni? Azokra, akik az almúlt
évtizedekben egyenlőségjelet tettek, mert tehettek, a szolgálat és
az uralkodás közé? Kecskemét és Szeged, vagy korábban Gödöllő
példázza, hogy csődöt mond az évtizedekig misztifikált tudás, amint
valódi, hús-vér ellenfelek kerülnek a porondra. S a szolgálat
mostanra a fizetés felvételére korlátozódott.
Meddig lehetnek még ekkora urak az elvtársak? Melyik párt tűrné
el, tőlünk kissé nyugatabbra, hogy emberei ilyen könnyedén,
erőlködés nélkül adják fel "hadállásaikat"?
Nem attól van, nem attól lehet rossz szájíze a vesztes
képviselőjelölteknek és szavazóknak, vagy az MSZMP-tagság egy
részének, hogy alulmaradtak; ennek lehetőségével már számolniuk
kell. A semmittevés, pontosabban hatástalanság azonban
elfogdhatatlan. Különösen, hogy a vereség óta sorra nyilatkoznak az
érintettek és különböző rendű-rangú feletteseik, hogy "nem vettük
egészen komolyan az időközi választásokat", "viszafogott volt a
kampányunk" és "rosszul mértük fel ennek jelentőségét".
Vajon miért hallgattak azok a vállalatvezetők, akiknek zsebében
még mindig ott lapul az a bizonyos piros könyv? Nekik miért lehet
közömbös, hogy ki képviseli őket az ország házában? (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő 11:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|