Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (9. rész)
Sajnos vállalataink egy része úgy akart spórolni, takarékoskodni az élőmunka költségeivel, hogy nem a felesleges munkaerőt csökkentette, hanem a bruttó bérek növelését korlátozta. Kiéleződött a személyi jövedelemadón belüli ellentmondás, a három és többgyermekes, valamint a gyermeküket egyedül nevelő kétgyermekes szülők adóalapkedvezménye és az 1-2 gyermekes családok adókedvezményének hiánya között. Az ellentmondás tagadhatatlan, a megoldás a jószándék ellenére is igazságtalan. Talán ennek is tudható be, hogy oly sok illúzió és megalapozatlan várakozás tapad a sokszor követelt családi jövedelemadó fogalmához. Hasonló egyenlőtlenség forrása a többi adóalap csökkentő kedvezmény is, mint például a lakossági közműfejlesztés költségei egy részének elszámolási lehetősége. Társadalompolitikai és árpolitikai megfontolásokból, túlságosan szélesre sikerült a nulla-adókulcsos termékek és szolgáltatások köre, emiatt viszonylag magas a 25 százalékos normatív általános forgalmi adókulcs. Az adóreform 88-as megvalósítása az állami költségvetésnek 4,4 milliárd forintjába került, amiből 2,6 milliárd forint az adóhivatalok egyszeri kiépítése és gépesítése, 1,8 milliárd forint az üzemeltetés éves többletköltsége. Becslések szerint a társadalom összköltségei 15-16 milliárd forintra tehetők. A működőképesség veszélyeztetése nélkül állandó feladatunk az adminisztráció és az ezzel együttjáró költségek csökkentése. Az 1988. évi adóbevételi tervek teljesültek, a személyi jövedelemadónál a nagyobb bér- és kamatemelések miatt túlteljesültek. 4,8 millió magyar állampolgár fizetett adót az elmúlt esztendőben. A bevételek teljesítése mellett a rendszer működőképesnek bizonyult, fennakadásokat két területen, az adóelőleg fizetések és az ÁFA visszaigénylés területén lehetett helyenként és időnként tapasztalni. Gyakran felmerül az adóreform kritikája kapcsán, hogy ez a rendszer is csupán a regisztrált jövedelmeket képes megadóztatni, a második és a harmadik gazdaságból származó jövedelmeket, az úgynevezett láthatatlan jövedelmeket nem. Kétségtelen, önmagában a magyar adórendszer sem képes arra, hogy feltárja a nem regisztrált jövedelmeket. Ez a világon egyébként sehol sem sikerült. Az is tény, hogy láthatatlan jövedelmükből 82 ezren 830 millió forint összegű jövedelmet vallottak be tavaly honfitársaink. A borravalós szakmában ez 4.000-8.000, az orvosi hálapénz területén 12.000-14.000 forint évi jövedelmet jelent. Nem kétséges, ezek az adatok a valóság karikatúrái. (folyt.köv.) 1989. június 28., szerda 12:44
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »