Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: parlamenti felszólalások - Magyarország (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. június 22. csütörtök (MTI-tud) - Otto Wulff képviselő, a CDU/CSU törvényhozási csoportja nevében a Magyarországot támogató parlamenti határozat elfogadása előtt felidézte NSZK-beli emlékeit 1956 magyar őszéről. Az akkori megrendültséget most szembesítette a Nagy Imre, Maléter Pál és a többi mártír temetésének mostani megkapó, magasztos képeivel, azzal, ahogy több százezer magyar hazafi lerótta tiszteletét a koporsók előtt. Egy nagy közép-európai nép talált vissza történelméhez, önazonossághoz, az igazsághoz és a demokráciához - mondotta. Ezen az úton az NSZK el akarja kísérni Magyarországot. Oly módon, hogy segíti törekvéseiben. S az a magyar nép, amely története során oly sokat adott Európának, éppen most talál vissza Európába. Ennek egyik jele, s erre mi is büszkék vagyunk, hogy Magyarországot hamarosan az Európa Tanácsban megfigyelőként köszönthetjük. Magyarország számíthat az NSZK-beli német barátaira - jelentette ki Wulff professzor. Felszólította egyben a nyugatnémet nagy-, közép- és kisvállalatokat, hogy valóban éljenek a magyarországi liberalizálás adta lehetőségekkel, és vegyék ki részüket az ország gazdasági fellelendítéséből. Günter Verheugen SPD-képviselő, aki jelen volt Nagy Imre és sorstársai temetésén, előtérbe állította annak jelentőségét, hogy Magyaroszág immáron feldolgozhatja háború utáni történetét. Noha némelyek a gyászszertartás előkészületeikor tartottak esetleges politikai tüntetésektől, zavargásoktól, ilyen eseteket nem lehetett megfigyelni, de olyanokat sem, amelyekre a bukaresti és a prágai kormányok tiltakozása vonatkozott - mondta a szónok. Igaz, nemcsak meggondolt szavakat lehetett hallani, hanem a harag szavait is, ám elsősorban a jobb jövőbe mutató reménységet. És nem volt ,,leszámolás,, sem az egykori bűnösökkel, hanem ami történt, az az erkölcs kései győzelme volt az erőszak felett, az igazságé a hatalom fölött. (folyt.) 1989. június 22., csütörtök 18:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NSZK: parlamenti felszólalások - Magyarország (2.rész)
Azok a kormányok, amelyek félnek népeiktől, valóban katasztrófának érezhették e napot, mert kétségtelen: a hatása messze túlmutat Magyarországon. Verheugen egyúttal emlékezetett annak szükségességére is, hogy a dolgok menetét körültekintéssel és tapintattal kell szemlélni. Szükség van segítségre és tanácsra is, de nem szabad beavatkozni a folyamatokba, s így megnehezíteni a magyar nép útját. A magyarok - fejezte ki reményét a szónok - nyilvánvalóan jól ismerik lehetőségeik határait. Így kimondatlanul is egyetértés tapasztalható a magyar kommunista reformerek és a formálódó ellenzék között abban a tekintetben, hogy nem szabad felvetni a tömbön kívüliség kérdését. Az 1956-os tapasztalat mélyen befészkelte magát az emberek tudatába, és a magyarok éppúgy tudják, mint mi, hogy a tömbök ellentéteinek fokozatos megszünése a döntő feltétele a nagy nemzeti kérdések megoldásának is. A magyar reformfolyamatot a szovjetunióbeli és általában a szovjet övezetben lejátszódó fejlemények szélesebb összefüggéseibe ágyazva kell szemlélni. A tömbökön túlmutató együttműködés teremti meg a magyar sikerhez elengedhetetlen stabilitást is. Verheugen éles szavakkal ítélte el a Bukarest által a magyar-román határon létesítendő vasfüggönyt, kijelentve: a vasfüggönyt lebontó Magyarországnak és minden más reformországnak segíteni kívánunk, de azok, akik szögesdrót mögé sáncolják el magukat, egy pillanatra se higgyék, célt érnek ezzel. Európában lejár a diktatúrák ideje. Hans-Günter Hoppe, az FDP részéről megállapította, hogy Magyarország az idők szavát felismerve nagyszerű módon működik közre a kelet-nyugati párbeszéd élénkítésében. Világosan felismerte a politikai és gazdasági reformok egységének fontosságát is. Hoppe elismerésre méltatta, hogy az MSZMP a többpártrendszerű parlamenti demokrácia és a jogállamiság megalapozásának a híve, tehát a demokratikus vetélkedésre készülve tárgyal az ellenzékkel. Minden okunk megvan arra, hogy Magyarországot támogassuk a gazdasági és a politikai rendszer megreformálására irányuló fáradozásaiban. Ezt nem utolsósorban az is indokolja, hogy ez az ország kisebbségi politikájában példamutató a Varsói Szerződés más államai számára is. Az NSZK-beli pártoknak és a hozzájuk közel álló alapítványoknak fontos feladatuk, hogy segítsék a magyar demokrácia indulását. (folyt.) 1989. június 22., csütörtök 18:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NSZK: parlamenti felszólalások - Magyarország (3.rész)
Otto Schily a ,,Zöldek,, pártjának szónoka tiszteletéről és csodálatáról biztosította a magyar népet mostani útján, s ő is felidézte ifjúságának napjait, Nagy Imre rádióban hallott szavait, az NSZK-beli tüntetéseken való részvételét, tiltakozásul a magyarországi felkelés leverése ellen. Most mély megrendülést érzünk, amiért a magyar népnek sikerült keresztülvinnie a történelmi igazságot - mondotta. Schily másfelől úgy vélte, nincs itt oka senkinek sem önhittségre, hiszen - a zöld képviselő ezt az összehasonlítást tartotta alkalmasnak - az NSZK-ban negyven évnek kellett eltelnie, amíg Richard von Weizsa:cker elnök személyében egy konzervatív államfő a parlament fórumán először mondott ki nyíltan történelmi igazságokat a nemzeti szocialista múltról. Bármennyire elismerésre méltónak is tartotta, hogy a magyar vezetés jelenleg teret adott az igazság érvényesülésének, megállapította: a történelmi igazságot soha nem lehet állami ügyintézés hatáskörébe vonni, vagy netán előírni. Maga a demokrácia igényli a történelmi igazságot. Az okos, bátor, érzelem- és gondolatgazdag magyar nép szintén a népek nagy európai közösségének tagja, s mi most üdvözöljük az európai párbeszédbe való bekapcsolódását - jelentette ki. A tekintélyes zöld politikus külön kiemelte a határozatból azt, hogy a képviselők együttesen helyeselték a nagymarosi nagyberuházás leállítását, s ezzel összefüggésben kérte a részvevőket, hogy járuljanak hozzá ahhoz az alapítványhoz, amely a pénzügyi nehézségek áthidalását segíthetik. A vita végén Irmgard Adam-Schwaetzer asszony, külügyi államminiszter a kormány részéről támogatásáról biztosította a Magyarországról szóló parlamenti határozatot. Ezt az ország általános reformkészségével, törvényhozói munkájával, a választások előkészítésével, nem utolsósorban pedig határberendezések lebontásának tényével indokolta. +++ 1989. június 22., csütörtök 18:41
Vissza »