|
|
 |
|
 |
A Nagy Imre-temetés visszahangja
|
Washington, 1989. június 19. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Európai szerkesztőségünk mikrofonjánál Pongrácz Eszter, aki Nagy
Imre temetésének kelet-és nyugat-európai visszhangját ismerteti:
- Románia fasisztának és szocialistaellenesnek bélyegezte Nagy
Imre és társai végtisztességét. Az Agerpres hivatalos hírügynökség
azt jelentette, hogy Románia-szerte sokan juttaták kifejezésre a
Budapesten lefolyt temetési ünnepség feletti felháborodásukat, amely
- román felfogás szerint - egyértelműen az MSZMP és a varsói paktum
ellen irányult. A román kormány emiatti tiltakozását jegyzék
formájában át is adta a bukaresti külügyminisztériumba citált
budapesti nagykövetnek.
A Neues Deutschland, a keletnémet kommunista párt központi lapja
azt írta: Budapesten a kommunista párt és a Szovjetunió elleni heves
támadásokra került sor egy tüntetésen, amelyet az 1956-os
eseményekkel kapcsolatban hazaárulással vádolt és halálra ítélt Nagy
Imre - egykori miniszterelnök - és más politikusok emlékére
rendeztek.
A szovjet hírközlő szervek szűkszavúan és saját kommentár nélkül
tudósítottak a budapesti temetésről. A moszkvai rádió egyszerűen
1956-os eseményeket emlegetett anélkül, hogy további magyarázatot
fűzött volna a híradáshoz.
A Pravada - a szovjet központi pártlap -, csupán
TASZSZ-jelentéseket idézett, egyfelől a temetési ünnepségekről,
másfelől a budapesti szovjet nagykövetség előtt lefolyt
szovjetellenes tüntetésről. Egyedül a Komszomolszkaja Pravda cikke
követelte a Szovjetunió szerepének felülvizsgálását az 1956-os
magyar felkeléssel kapcsolatban. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Nagy Imre-temetés visszahangja - 1. folyt.
|
Nagy Imre neve egybefonódott a sztálinizmus elleni küzdelemmel
éppúgy, mint egy szocialista fejlődésen, önkormányzaton,
demokratikus többpártrendszeren és nemzeti függetlenségen, valamint
szuverenitáson alapuló népfront létrehozataláért vívott küzdelemmel
- állapítja meg a Komszomolszkaja Pravda.
A konzervatív igazodású párizsi Le Figaro a budapesti
eseményeket premiernek nevezi egy kommunista országban, ahol
elhatározták, hogy nyilvánosan is leróják tiszteletüket a tegnap
árulói előtt. A vádlott státuszától az áldozat státuszáig csupán
egyetlen, de hatalmas lépésre volt szükség. Olyan lépésre, amely a
terrort elválasztja a gondolatszabadságtól - írja a párizsi Le
Figaro.
A L,Humanite, a francia kommunista párt szócsöve megállapítja:
Nagy Imre kikiáltotta Magyarország semlegességét, ami az akkori idők
konfliktusában lehetetlen megoldásnak bizonyult. De a szovjet haderő
beavatkozása és a felkelés elnyomása rendkívül heves, és elvakult
volt. De tény, hogy Nagy Imre - és vele együtt sok más áldozat -
sohasem fogott fegyvert a szocialista rezsim ellen, vagy vált a
szocializmus ellenségévé - írja a francia kommunista pártlap és
hozzáfűzi: milyen más tanulságot lehetne levonni az 1956-os
magyarországi napokból mint azt, hogy a szocializmusnak ki kell
irtania a sztálinizmus írmagját is. Hogy a szocializmusnak fel kell
számolnia mindazokat a politikai módszereket, amelyek eszményeit
bemocskolták, és amelyek letérítették az igaz útról. Így ír a
francia kommunista L,Humanite. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A Nagy Imre-temetés visszahangja - 2. folyt.
|
A milánói Corriere della Sera úgy véli, hogy kizárólag 1956
történelme teszi lehetővé Nagy Imre értékelését, aki értelemmel és
bátorsággal szerezte a kiegyezést, aki hibákat követett el, és
határozatlannak bizonyult. Ezért mondható, hogy Nagy Imre és más
áldozatok mostani rehabilitálása egyben a kommunizmus legnagyobb
áldozatát is rehabilitálja: a történelmi és intellektuális
igazságot, a szabadságot, s vele együtt a demokráciát - írja a
milánói újság.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung, az NSZK egyik
legtekintélyesebb napilapja Nagy Imre leányát idézi, aki még néhány
héttel ezelőtt azt mondotta: nem fogja tűrni, hogy a budapesti
rezsim koszorút helyezzen el Nagy Imre katafalkján. Június 16-ikán
azonban, amikor a magyar nemzet méltóságteljes pátosszal rótta le
kegyeletét az 1956-os miniszterelnök és harcostársai előtt, a
budapesti kormányzat, Nagy Imre szülővárosa, Kaposvár küldöttsége
után másodikként helyezte el koszorúját a ravatal előtt és tagjai
néhány percig díszőrséget álltak a koporsó mellett - írja a
nyugatnémet újság, majd felteszi a kérdést: a megbékélés napja
volt-e tehát 1989. június 16-ika. Az államhatalom képviselői - fűzi
hozzá - bizonyára szívesen látnák, ha így volna. De az ünnepség, és
az ott elhangzott beszédek tanulsága szerint megbékélésre csak
egyenrangú felek között kerülhet sor. Tehát akkor, ha Magyarország
igazi demokráciává válik - írja a Frankfurter Allgemenine Zeitung.
+++
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|