Rendszerváltás és az MTI

	Kínai hadsereg
A kínai hadsereg szerepe BBC ------------------------ London, 1989. május 21. (Simon Lang) Panoráma Pekingben rendkívüli állapotot hírdettek ki. Ez a döntés most a kínai fegyveres erőkre vagyis a Népi Felszabadító Hadseregre irányította a figyelmet. Hogyan tudja betölteni a hadsereg a rá váró szerepet, illetve mennyire áll készen arra, hogy elfojtsa az elfojthatatlannak tűnő lázadást? - Mao Ce-tung szerint a hatalom a puskacsőből nő ki. A kínai kommunista forradalom katonai győzelem volt, és 1949 - vagyis a népköztársaság megalakulása óta - a hadsereg döntő fontosságú szerepet játszott nemcsak az ország, hanem a kommunista hatalom megvédésében is. A kulturális forradalom első néhány napja után, 1967 elején Kínában anarchia lett urrá. Mao Ce-tung a Népi Felszabadító Hadsereggel csináltatott rendet. Uralma ezzel katonai diktaturává vált, és amikor 1976 szeptemberében meghalt, a hadsereg támogatása segítette győzelemre azt a frakciót, amely aztán börtönbe vetette Mao özvegyét és a szélsőbaloldali - úgynevezett - négyek bandáját. Mao idején a hadsereg nemcsak honvédelem és a belső biztonság fenntartásának eszköze volt. A diktátor az egyelőségen alapuló társadalmi rend példaképének is tekintette. 1965-ben eltörölte a rangokat, és a gerillahagyományok alapján fontosabbnak tartotta a harci szellemet és a nép támogatását, mint a modern fegyvereket. A Kínai Néphadsereg a világ második legnagyobb hadseregévé fejlődött, és mintegy 4 millió embert tartott fegyverben. Nagy tisztelet övezte és a kulturális forradalom idején a fiatalemberek legszívesebben katonai pályára akartak lépni. Teng Hsziao-ping azonban mindent megváltoztatott. Az úgynevezett négy korszerűsítés közül, amelyet Kínában meg akart valósítani a honvédelem korszerűsítése volt az egyik - de sorrendben az utolsó. (folyt.) 1989. május 21., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A kínai hadsereg szerepe - 1. folyt.
Egyre csökkent a honvédelem részesedése a költségvetésből. Tavaly újra bevzették a rendfokozatokat. Teng egymillió katonát leszerelt. Mao idejében a néphadseregtől azt várta Kína, hogy létszámfölényével még a nukleáris háborút is megnyerje. Teng a hadsereget továbbszolgálók jól képzett és jól felszerelt harci erejévé próbálta tenni. Közben csökkentette a hadsereg politikai befolyását is. A változások alapjában rendítették meg a hadsereget. A sajtó a közelmúltban gyakran közölt híreket zabolátlan, fosztogató, olykor szabotáló katonákról. A toborzótisztek állítólag nem tudtak jobb minőségű emberanyagot szerezni, ezért egyes helyeken túl fiatal, nem eléggé itelligens és fegyelmezetlen fiatalembereket vettek fel katonának. A hírek szerint a Kínai Néphadsereg készenlétben áll, hogy elkergesse Peking utcáiról a tüntető tömegeket - és ezzel kapcsolatban legalább három kérdés merül fel, amelyre a következő napok vagy talán órák fogják megadni a választ. Kérdés, hogy a Néphadsereg parancsnoksága aláveti-e magát egy megosztott pártvezetőségnek, amelyben legalábbis a legközelebbi múltig szemben állt egymással a keményutas Li Peng miniszterelnök és a megbékélésre hajló Csao Ce-jang pártfőtitkár -, és ha igen, engedelmeskednek-e a katonák tisztjeiknek ha azt rendelik, hogy honfitársaikra lőjenek? És ha még erre a kérdésre is igen a válasz -, vajon az egész Néphadsereg támogatja-e majd Li Penget? Máris hírek keringenek, hogy ellentétek merültek fel a hadsereg soraiban, és hogy egyes vidékeken a helyi parancsnokok nem állnak Li Peng oldalán. Ez a megosztottság azonban azt is jelenti, hogy a hatalmas és nagyjából jól kiképzett, és fegyelmezett hadseregben valahol csak akadnak majd egységek, amelyek teljesítik a parancsot. Lehet, hogy vidékről kell Pekingbe hozni katonákat - de Kína elég nagy és valahonnan majd csak előkerülnek. (folyt.) 1989. május 21., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A kínai hadsereg szerepe - 2. folyt.
A párt a fegyveres erők fölötti hatalmát az úgynevezett Központi Honvédelmi Bizottságon keresztül gyakorolja. Ennek elnöke maga Teng Hsziao-ping, és ennek a bizottságnak az elnöksége az utolsó tisztség, amelyet Teng még megtartott magának. Az elmúlt napokban Teng nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Úgy tudják azonban, hogy támogatja Li Penget, aki erélyes eszközöket akar alkalmazni a tiltakozó mozgalom ellen. Teng hatalmának eddig legfőbb biztosítéka a hadsereg támogatása volt. De talán éppen saját reformjaival fosztotta meg magát a lehetőségtől, hogy kedvére használja céljai elérésére az egységes néphadsereget. Már a kulturális forradalom idején egymással szembenálló táborokra szakadt a néphadsereg. Helyi parancsnokok más-más frakciót támogattak a politikai vezetőségben. Legalábbis nem lehetetlen, hogy amennyiben a csapatokat bevetik a tüntetők ellen, a Kína egész történelmében hagyományos regionális ellentét ismét felszínre kerül. Ez esetben a fegyveres erők épp úgy megoszolhatnak mint maga a vezetőség. - Hogy ismét Maot idézzük: "a hadsereg kezében a fegyver". Mao nem hitte, hogy forradalmakat a nép a erejével lehet megnyerni. Annál is kevésbé, mert Mao szavai szerint: "a forradalom nem majális, hanem az erőszak alkalmazása, amellyel egy társadalmi osztály megdönti egy másiknak a hatalmát." +++ 1989. május 21., vasárnap
Vissza »