|
|
 |
|
 |
Van-e gátja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert előirányzó 1977. évi szerződés részleges nem-teljesítésének, a nagymarosi vízlépcső elhagyásának? (1. rész) (OS)
|
1989. május 14., vasárnap - A Duna Kör az Országos
Sajtószolgálat útján nyilvánosságra hozza az általa felkért dr. Nagy
Boldizsár független nemzetközi jogi szakértő nyilatkozatát.
Az 1978. évi 17. sz. törvényerejű rendelettel kihirdetett
egyezmény hallgat a módosítás és a felmondás lehetőségeiről, a
szerződéssel kapcsolatos viták megoldását pedig a
kormánymeghatalmazottak feladatává teszi. Ha a két
kormánymeghatalmazott nem jut megállapodásra, akkor a magyar és a
csehszlovák kormánynak kell kétoldalú tárgyalásokon megállapodnia.
Az egyezmény szerint más út nincs, kötelező bírói döntést semmilyen
szerv nem hozhat e vitában.
A magyar fél felhívhatja a csehszlovák felet a szerződés olyan
módosítására, ami szerint a nagymarosi vízlépcső nem épül fel. A
szerződés két részese ebben szabadon megállapodhat, hiszen ők az ügy
korlátlan urai, korábbi döntésüket együtt bármikor
megváltoztathatják.
Ha a csehszlovák fél érzéketlen marad a magyar kormány kérésére
és a magyar lakosság óhajára és ragaszkodik a nagymarosi (emlék)mű
megépítéséhez, akkor a magyar kormány megtagadhatja a szerződés egy
részének a teljesítését.
Lépésének indoklásakor joggal hivatkozhat arra, hogy az
egyezmény 15. és 19. cikkében foglalt vízminőségvédelmi és
természetvédelmi követelményeknek a csehszlovák fél minden bizonnyal
nem fog eleget tenni, így a szerződés csonkításában maga is
elmarasztalható és a nagymarosi vízlépcső elhagyása éppen a
csehszlovák szerződésszegésből következő veszélyek
(mérgesiszap-lerakódás, hatalmas édesvízkészletek elszennyeződése
illetve elzáródása) elhárítására (is) szolgál.
Nincs akadálya annak, hogy a magyar fél a szerződéstől való
részleges elállással okozott károkért kártérítést fizessen. Ennek
mértékét csak a közös szakértői tárgyalások határozhatják meg. Az
általános nemzetközi jog csak a közvetlen, bizonyítható más okra
vissza nem vezethető károk megtérítését írja elő. A KGST-országok
gyakorlata pedig még megszorítóbb, fő szabályként pusztán a le nem
szállított áru értékének néhány százalékát kitevő kötbér
megfizetését írja elő. A tényleges károk és a bizonyíthatóan
elmaradt haszon megtérítését csak rendkívüli esetekben irányozza
elő. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 18:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|