|
|
|
|
Az NSZ Kelet-Európa-politikája
|
Az NSZK Kelet-Európa-politikája Amerika Hangja ------------------------------- Washington, 1989. május 11. Leírva: 1989. május 14. Reggeli híradó "Nem vagyunk a detente első számú győztese"- mondotta Horst Teltschik, Kohl kancellár legmagasabb rangú külügyi tanácsosa. De NSZK nemcsak külpolitikai előnyöket szerzett magának az Ostpolitik révén - de gazdaságilag is elsőként törte át a vasfüggönyt. Ezt az erős gazdasági befolyást használja most fel a keleteurópai reformok ösztönzésére, és az ott élő német kisebbségek sorsának javítására. Kelet-Európa olyan a Nyugat számára, mint Kína: hatalmas, kínálkozó piac, amely roppant lassan épül ki. Gorbacsov szükségletei iszonyatosak, és végülis senki nem tudja teljesen kielégíteni. Ma is csak kissé könyíthet a szovjet vezető a helyzetén - és nem is törekszik semmi másra. Többre mennénk - mutatott rá Teltschik -, ha az egész nyugati világgal együtt inkább más, keleteurópai államokra - például Magyarországra - összpontosítanánk. Magyarországon ugyanis viszonylag kis anyagi áldozattal óriásit lehetne lendíteni. És Bonn nemcsak prédikál. Mint az egyik magyar diplomata mondotta: boldogan fűzné szorosabbra a szálakat Franciaországgal - de valahányszor versenytárgyalást hirdetünk a nyugatnémetek egy szempillantás alatt kapnak rajta, a franciák pedig csak két hét múlva kezdenek érdeklődni utána. Ennek megfelelően legalább harminszor annyi nyugatnémet-magyar közös vállalkozás jött máris létre, mint francia-magyar. (Zárójelben: a közös amerikai-magyar vállalkozások is csak egy tizedét teszik ki a bonni-budapesti kezdeményezéseknek.) Hogy mit jelent az Ostpolitik, arra íme egy példa: 1987-ben Magyarország gazdasági csőd előtt állt. A japán bankok - amelyek a Magyarországnak adott nyugati kölcsönöknek legalább a felét tartják - minden további hitelt megtagadtak. Bonn közbelépett és átadott 1 milliárd nyugatnémet márkát - látszólag a semmiért cserébe. Budapest elvégre csak annyit engedélyezett, hogy két nyugatnémet intézmény Magyarországra is kiterjeszthesse működését. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
|
|
Az NSZK Kelet-Európa politikája - 1. folyt.
|
Mindez felháborította a Nyugatot: a kommunizmus őrangyalát látta az NSZK-ban. Valójában azonban mi történt? Grósz Károly fellépett a politikai élet színpadára, és Kádár János megindult a süllyesztő felé. A 70-es években Bonn talán tényleg őrangyalként működött. Feltétel nélküli kölcsönök milliárdjait nyújtotta Kelet-Európának - ezzel viszont előbb résnyire, majd tágra nyitotta a kapukat, és ma már feltételeket is szabhat. Ez az 1 milliárd márka - mondotta az egyik nyugatnémet politikus - életünk legjobb befektetésének bizonyult. Mindaz a szemkápráztató változás, aminek most Magyarországon tanúi lehetünk, azzal az egy- milliárd márkával kezdődött. +++
1989. május 11., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|