|
|
|
|
Az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. április 11., kedd - A kormány jelenlegi gazdaságpolitikája nem alkalmas gondjainak megoldására, mivel nem az ország tényleges adottságaira épít és a problémák kezelésére alkalmazott elmélet - benne kizárólag a költségvetés egyensúlyára összpontosító fiskális-politikával - sem váltotta be az eddigiek szerint a hozzáfűzött reményeket - mondta több független szakértő az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának kedden, a Parlamentben megtartott első munkaülésén.
A szekció - amelybe már több mint hatvan képviselő jelentkezett - megvitatta a Kapolyi László által vezetett független szakértői csoport főbb téziseit a társadalmi-gazdasági modernizációról. Ez az anyag - amelynek kidolgozására Grósz Károly, még mint a kormány elnöke adott megbizatást - a független szakértők szerint több pontjában is lényegesen különbözik a kormány több mint tíz éve folytatott, és jelenleg is gyakorolt gazdaságpolitikájától. A munkacsoport vitaanyaga abból indul ki - mint azt Zala Júlia, a csoport egyik tagja elmondta -, hogy gazdasági növekedés nélkül nem lehet problémáinkat orvosolni. Leszögezte, hogy az infláció soha semmilyen körülmények között nem alkalmas a gondok megoldására, ezért a gazdaság első számú ellensége az infláció. A műszaki fejlesztéshez a forrásokat nem a fogyasztás kényszerű visszafogásával, a vállalatok túlzott adóztatásával, hanem a lakosság és a gazdálkodó szervezetek önkéntes és saját érdekből történő megtakarításával lehet biztosítani. A tézisek szerint a szocialista piacgazdaság megteremtésének kulcskérdése a tulajdonviszonyok gyors ütemű átalakulásának állami kezdeményezése. Továbbá az ehhez szükséges jogi keretek biztosítása és az alapelvek egyértelmű kinyilvánítása. Az anyag szerzői a tulajdonosi érdekeltség feltételeinek megteremtését abban látják, hogy az állami tulajdon jelentős hányada a ténylegesen érdekelt közösségek, a vállalatok, a bankok, a beruházó szervezetek, a biztosítótársaságok, a városok és a községek, valamint az alapítványok és egyesületek tulajdonába kerüljön át. A magántőkének is jelentős szerepet szánnának. A belső piac erősítése, a kereslet és a kínálat egyidejű növelése jelentheti a válságból kivezető utat. A gazdaságtalan termelés leépítésénél sokoldalú mérlegelésre van szükség, mivel a szerzők tapasztalatai szerint a támogatásra szoruló területek egy része működő tőke bevonásával, technika importjával, műszaki fejlesztéssel vagy akár a működési feltételek megváltozásával, jobb alapanyagellátással gazdaságossá tehető. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának ülése (2. rész)
|
Az anyag mondanivalójával a képviselők egyetértettek. Megoszlottak viszont a vélemények arról, hogy a szekció ilyen átfogóan tárgyalja-e a témát, vagy csak annak leglényegesebb részeivel foglalkozzék, illetve, hogy egyáltalán feladata-e önálló, átfogó koncepció kialakítása, vagy elegendő, ha egyedül a kormány javaslatait véleményezi. A többség amellett foglalt állást, hogy a képviselők igen is alakítsák ki álláspontjukat az ország jövőbeni fejlődési irányait illetően. Erre annál is inkább szükség van, mert a képviselők csak így tudják majd mérlegelni, hogy a parlamenti vitákban valóban az ország jövőbeni érdekeit szolgálják-e döntéseikkel - mondta egyebek között Gágyor Pál budapesti képviselő. A képviselők részéről sok kifogás érte a kormány jelenlegi gazdaságpolitikáját, egyebek között a költségvetés egyensúlyának minden más érdek fölé helyezése miatt, de a vitaanyagot is több bírálat érte. Morvay László budapesti képviselő azt hiányolta belőle, hogy nem tartalmazza konkrétabban a program pénzügyi fedezetét. Márpedig így félő - mondta -, hogy fennmarad a jelenlegi elvonási rendszer, s akkor nemcsak hogy a modernizációs folyamatot nem lehet megvalósítani, de az egész gazdaság működésképtelenné válik. A gazdaság gondjai kapcsán felmerült a nagyberuházások kérdése is. Szabó Kálmán - ugyancsak fővárosi honatya - annak a véleményének adott hangot, hogy az ország, a gazdaság egyensúlyát nem lehet belátható időn belül biztosítani, amennyiben továbbra is gigantikus beruházásokra költik az ország pénzét. A fejlődéshez szükséges forráshiányokkal összefüggésben Juhász Ferenc budapesti képviselő kifejezte azt a meggyőződését: az országgyűlés az elmúlt években már többször is bizonyította kompromisszum-készségét, most már a kormányon, s elsősorban a pénzügyi kormányzaton van a sor, hogy hasonló készséget mutasson. Tapasztalatai szerint ugyanis a kormányzati intézkedéseknél nem veszik figyelembe a képviselők felvetéseit. Lóránt Károly, a független szakértői csoport tagja úgy vélte, hogy a képviselők - bár sok gondját, baját ismerik az országnak - a gazdaság reális helyzetét még most sem látják tisztán. Véleménye szerint adósságterheink csökkentésére belátható időn belül, saját erőnkből csekély a remény. Emlékeztett arra, hogy 1987 ősze óta már a negyedik gazdaságpolitikai koncepció kimunkálásán dolgoznak az állami és pártszervek, de a korábbiak egyike sem járt eredménnyel. (folyt.köv.)
1989. április 11., kedd 18:17
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés Műszaki-Gazdasági Modernizációs Csoportjának ülése (3. rész)
|
A gazdaságpolitikai koncepciókat illetően kemény vélemények hangzottak el a független szakértőktől. Gidai Erzsébet a komplexitást, a jelen és a jövő összhangját hiányolta az eddigi elgondolásokból. Kifogásolta, hogy azok a nemzeti vagyon, a belső fogyasztás, az emberek védelme helyett éppen ellentétes hatásokat keltettek. Ezzel egyebek között a szellemi tőke leépülésének felgyorsulását érték el, olyannyira, hogy lassan már nem lesz kivel végrehajtani az új programot. Ezzel kapcsolatban Kapolyi László utalt arra, hogy a független szakértők programja az emberek cselekvő közreműködésére épít, márcsak azért is, mert az ország nemzeti vagyonának több mint fele szellemi eredetű tőke. Inotai András független szakértő végezetül arra figyelmeztetett: ha ez a kis ország, Európa közepén nem lesz képes a modernizálódásra, úgy végképpen behozhatatlan hátrányba kerül és nem lesz semmi esélye gazdasági gondjainak megoldására. A képviselői csoport úgy döntött, hogy az észrevételeikkel is gazdagított, részleteiben addig is tovább finomított téziseket még e hónap végén újratárgyalja. (MTI)
1989. április 11., kedd 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|