|
|
|
|
felc. Miért kell tájékoztatási törvény? főc. Lépés a jogállamiság útján
|
Nagy várakozás előzte meg annak idején a sajtóról szóló 1986-os törvényt, mégis, szinte páratlanul rövid idő után, feltehetően még ebben az évben, hatályát veszti. Születése pillanatában sem volt nehéz megállítapítani, hogy ez a törvény nem alkalmas a tájékoztatásban érdekeltek - mind a sajtó, mind a közvélemény - várakozásainak a kielégítésére. A tisztességes közéleti nyilvánosság garanciáit várták tőle akkor, amikor az állami politika rangjára emelkedett a negatív jelenségek elhallgatása, a rózsaszínű álmok realitássá való nyilvánítása. Amikor éppen a valóság megszépítése lett az információs struktúra működtetésének alapszabálya, a sajtó pedig a hatalmat gyakorló elit legfontosabb legitimációs eszköze. A sajtótörvényt e hatalom apparátusa fogalmazta meg. Olyan is lett. Most mégsem a törvény maga az oka annak, hogy gyorsan átlép felette az idő. Megannyi részlete ma is, holnap is még hasznosan alkalmazható lenne. Az a politikai struktúra van letűnőben, amelynek egyik utolsó, de jellemző, törvénybe iktatott produktuma. Ilyen értelemben a "történelem" kiált új törvényi szabályozás után. Hogy miért? Az okok jól megindokolt rendszerét tartalmazza az az előterjesztés, amely a Népszabadság szombati számában olvasható a politikai nyilvánosság és a tájékoztatási törvény irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának és a pártsajtó fejlesztésének kérdéseiről. Az előterjesztést a Központi Bizottság március 29-i ülése fogja tárgyalni. A tavalyi országos pártértekezlet után szakított a párt a korlátozott nyilvánosság melletti direkt irányítás gyakorlatával. Dinamikus folyamat indult be, amelyben a politikai nyilvánosság már nem csupán "sajtómunkát", "információs struktúrát" jelent, hanem a társadalmi demokrácia érvényesülésének színtere. Bármennyire leegyszerűsítésnek tűnik, a történelem az októberi forradalom utáni, - és csak azzal mérhető - korszakváltást, mint a szocializmus építésének új, egyesek szerint végső lehetőségét a peresztrojka kifejezésével jelöli. E fordulatnak van egy világszerte ismert kulcsszava: a glasznoszty. Ha nem is lépésről lépésre azonos úton járunk a Szovjetunióval, a folyamat tartalma Magyarországon is hasonló. Ezért, valahogy ilyen távlatokban kellene elhelyezni az átalakítási folyamatban a politikai nyilvánosságról most születő elhatározásokat. (folyt.)
1989. március 28., kedd 14:28
|
Vissza »
|
|
Lépés a jogállamiság 2.
|
A közzétett előterjesztésből kitűnik, hogy az MSZMP - új módon keresve helyét a hatalmi struktúrában, - nem egy az apparátus által megfogalmazott törvénytervezetet kíván "jóváhagyásra" feltálalni. Ehelyett az alkotmányozási folyamat egyik fontos állomásaként megfogalmazza a maga irányelveit, amelyeket meggondolásra, elfogadásra ajánl a törvény megalkotására hivatottaknak. Az ajánlás a jogállamiság ma élő stációit bejárva válhat - e tervek szerint még ebben az évben - törvénnyé. A Központi Bizottság elé kerülő előterjesztésnek van egy másik, más típusú fejezete. Ez a pártsajtóról, a párt sajtópolitikájáról szól. Ez, amennyiben a KB elfogadja, nem ajánlás, vagy irányelv lesz, hanem határozat. Ilyenformán kötelező állásfoglalás a párt tagjai és szervezetei számára. Mondhatni: új alapokra helyezi a pártsajtóról és a sajtó munkájáról vallott eddigi felfogásokat és a párt gyakorlatát. Ezen belül érdekes és sok tekintetben hézagpótló a határozattervezetnek a párt megyei lapjairól szóló része. Alkalmas a mai, sok helyen tapasztalható kételyek, bizonytalanságok eloszlatására, miután világosan körvonalazza, mit vár a párt e lapoktól, s hogyan kívánja velük kapcsolatrendszerét fenntartani. Új és meglehetősen bonyolult helyzetben találja a határozat a megyei lapokat. Annak idején, a párt hatalmi pozíciójának megszületése pillanatában, diktátummal teremtett egyértelmű helyzetet a sajtóban. Megszüntetésssel, összevonásokkal kialakította az "egy megye, egy lap, az is csak a miénk lehet" koncepcióját és az ennek megfelelő szervezetét. Sokáig még a lassan előtűnő városi lapok is szenzációszámba mentek, majd hirtelen gombamódra kezdtek szaporodni a különféle lapok, folyóiratok, időszakos kiadványok, közlönyök. Valóságos versenyhelyzet alakul ki, hiszen ezek a ma még többségében kis lapok különféle társadalmi rétegek, csoportok elkülöníthető érdekeit, eme érdekek politikai érvényesítésére vonatkozó elképzeléseiket fogalmazzák meg. Ebben a helyzetben a határozat megerősíteni javasolja, hogy a megyei lapokat a párt a jövőben is magáénak vallja, s elvárja tőlük, hogy hitelesen számoljanak be a politika országos folyamatairól, egyszersmind legyenek a helyi politikai közélet igényes közvetítői, befolyásolói. Feltételezi az előterjesztés, hogy ezek a lapok meghatározó módon fogják erősíteni a párt politikai befolyását. A Központi Bizottság bizonyára tovább formálja az előterjesztést, de máris bizonyosra vehető, hogy a leendő határozat nagy hatással lesz a magyarországi demokratikus átalakításra. Újabb lépés a jogállamiság útján. (MTI-Press) ág/pé P. É.
1989. március 28., kedd 14:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|