|
|
 |
|
 |
Budapest-Bécs (2. rész)
|
A vitában szóba került, hogy megtévesztő és nem is célszerű
többféle adatot nyilvánosságra hozni arról, mennyibe fog kerülni a
világkiállítás megrendezése. A két szélsőséges érték 30, illetve 60
milliárd forint, és ehhez járulnak még azok a költségek, amelyek a
világkiállítás nélkül is feltétlenül megvalósítandó beruházásokhoz,
infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak. Ez utóbbiak pontos
értékét azonban nem lehet meghatározni, hiszen egyelőre még nincs
kidolgozva a népgazdaság következő - néhány éves - időszakra szóló
tervkoncepciója.
A világkiállítás megrendezése a költségvetési források mellett
feltétlenül igényli a külföldi működő tőke és a hazai vállalkozók
bekapcsolódását. Arra azonban rámutattak a vitában: tényleges
tőkebevonás szükséges és mindenképpen elkerülendő az adósságállomány
további növelése. A külföldi működő tőkével kapcsolatban többen
pozitív példákat említettek. Somogyi László, volt építésügyi és
városfejlesztési miniszter például elmondta, hogy mind a
vasútkorszerűsítés , mind pedig az autópálya-építés ügyében már
jelentkeztek külföldi érdeklődők. A francia Matra gyár - melynek
nevéhez Európa egyik legkorszerűbb gyorsvasúti rendszerének
kialakítása fűződik - érdeklődésik a magyar vasút modernizálása
iránt, s hasonló jelzések érkeztek az NSZK-ból is. Ismeretes, hogy a
Bécs-Budapest közötti autópálya építésére nemzetközi pályázatot
írtak ki; a jelentkezési határidő a napokban jár le, s úgy tűnik,
ezen a területen is reális esélyek vannak a külföldi működő tőke
bevonására. Közismert az is, hogy a világkiállítás hírére számos
külföldi cég magyarországi szállodaépítési tárgyalásokat
kezdeményezett. Öt szálloda építése már meg is kezdődött a
fővárosban.
Néhányan arra mutattak rá, hogy a versenyképes magyar
vállalatoknak is meg kellene adni az esélyt, hogy részt vegyenek a
világkiállítással kapcsolatos feladatokban. Ezek egyébként bizonyos
mértékig újabb munkahelyeket is teremtenek, s hozzájárulnak a
kedvezőbb iparstruktúra kialakításához. Szóba került az is, hogy az
elkövetkező években a korábbinál nagyobb odafigyeléssel,
hatékonyabban kellene az idegen nyelveket oktatni, hogy minél többen
tudjanak kapcsolatot teremteni az ide látogató külföldiekkel.
Lőrincze Péter, az MGK főtitkára aláhúzta: a világkiállítást úgy
kell előkészíteni és megrendezni, hogy ne csúfos kudarcaink - így az
eocén-program, az Adria-vezeték, a Nemzeti Színház - sorát bővítse,
hanem emlékezetes nagy eseményeink körét gazdagítsa, mint amilyen
például a millenniumi kiállítás, a Hungaroring építése, vagy az
ASTA-kongresszus volt. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|