Rendszerváltás és az MTI

	Alternatív szolgálat
München, 1989. február 24. (SZER, Világhíradó) - A magyar hatóságok végre úgy döntöttek, hogy sok más európai országhoz hasonlóan, lehetővé teszik a magyar állampolgárok számára is az alternatív szolgálatot. - Perlaki Tamást kérdezem, a Kelet-Nyugat Hálózat Kör képviselőjét, hogy a kormány döntését követően hogy áll, az alternatív szolgálat helyzete jelenleg? - A tegnapi lapokból tudtuk meg, hogy március elsején a még börtönben lévő 73 katonai szolgálatmegtagadót szabadon kívánják engedni. Ezzel az emberiesség egyik alapvető, legalapvetőbb követelménye teljesülni látszik. Bár nem felejtjük azt sem el, hogy mi ezt már - tehát a börtönbüntetések felfüggesztését - október 5- ikén a tüntetés alkalmával, márciusban korábban már követeltük és azt sem lehet elfelejteni, hogy ezek az emberek teljesen feleslegesen ültek börtönben. De mindezek mellett nagyon örülünk annak, hogy végre egyetlen egy ember nem lesz börtönben azért, mert megtagadta a katonai szolgálatot. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy azok közül a követelések közül, amelyeket a független szervezetek fogalmaztak meg, vannak olyanok, amelyek maradéktalanul teljesülni látszanak. Ilyen például az, hogy a civilszolgálat az egészségügyi intézmények keretében működjön. Vannak más követelések, amelyek kifogásolható módon fognak érvényesülnek. így például nem értünk egyet azzal, hogy a civilszolgálat intézményének az időtartama 36 hónap legyen. Bár Kulcsár Kálmán elmondta, hogy valószínűleg ez a 36 csak 30 hónap lesz, de úgy véljük, hogy ez is büntető jellegű és túlságosan hosszú. - Az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta az új alkotmány koncepcióját. Ennek az emberi jogi részében nem szerepel az alternatív civilszolgálathoz való jog. Mi erről a Kelet-Nyugat Hálózat Kör véleménye? - Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 1987. március 17-iki határozata szerint a katonai szolgálatmegtagadás joga az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményének a része. Úgy véljük, hogy ennek az elvnek a magyarországi adekvát törvények megfeleltetése az lenne, hogyha az új alkotmány világosan kimondaná, hogy a katonai szolgálatmegtagadás lelkiismereti joga, alapvető emberi jog. Ugyanúgy megtörténne ez, mint ahogy az új, a módosított alkotmány már alapvető emberi jognak tekinti a gyülekezési és az egyesülési jogot is. - Tulajdonképpen mivel érvelnek a hatóságok, hogy ezt eddig miért nem tették meg? - A hatóságok nem érvelnek. Egyáltalán két év alatt meg sem említették az ENSZ határozatot. És mi itt, a petícióinkban ugyan utaltunk erre idéztünk is részeket, de amikor ők a tömegkommunikációs szervek idéztek ezekből a petíciókból, ezeket a részeket mégis kihagyták. +++ 1989. február 24., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »