|
|
 |
|
 |
Megszületett a kárpótlási törvényjavaslat (1. rész)
|
1990. december 4., kedd - Előreláthatólag hosszas politikai,
gazdaságpolitikai csatározások végére tesz pontot az a hétfőn
parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amely az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslásáról intézkedik. A
nagy érdeklődéssel várt jogszabály-javaslatot kedden, a kormány
hétfői rendkívüli ülését követő szóvivői sajtóértekezleten
ismertette Balsai István igazságügyminiszter.
Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a koalíciós kormány
törvényjavaslata - az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalása
nyomán - egységes kárpótlási rendszert fogalmaz meg a földtulajdont
és a magántulajdon egyéb formáit ért sérelmek eseteire. Ezzel
gyakorlatilag lezárul Magyarországon az a vita amelyben az állami
tulajdon reprivatizálásának, illetve ,,egyszerű,, privatizációjának
hívei csaptak össze.
A most beterjesztett törvényjavaslat - amelyet az
igazságügyminiszter reményei szerint még az idén elfogad az
Országgyűlés - mindazokra a természetes személyekre kiterjed, akinek
tulajdonát 1949 június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött
Parlament összeülése után érte sérelem. A törvényjavaslat melléklete
tételesen felsorolja azt a - 1949-től 1971-ig bezárólag megalkotott
- 16 jogszabályt, amelynek alkalmazása a tulajdoni sérelmek forrása
lett. A sérelmek orvoslásának módja az állami tulajdon
privatizációját ösztönző kárpótlás.
Ennek lényege, hogy a sérelmet szenvedett tulajdonosoknak - akik
kárukról megfelelő dokumentumokat, bizonyítékokat kötelesek
szolgáltatni - úgynevezett kárpótlási jegyet állítanak ki egy
meglehetősen bonyolult, a sávos degresszivitás elvére épülő
számítási rend alapján. (A kárpótlás mértékének felső határa
tulajdoni tárgyanként és személyenként 5 millió forint.) A
kárpótlási jegy valójában egy bemutatóra szóló, átruházható, a
kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló
követelést névértéken megtestesítő értékpapír. Ezt a speciális
értékpapírt a tulajdonos az állami tulajdon privatizációja során
értékesítendő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására
használhatja.
A törvényjavaslat megpróbálja kezelni azt az eshetőséget is,
hogy a nagy tömegben megjelenő értékpapírok elértéktelenedhetnek.
Ezért fékeket épít forgalmazásukba. Így például a kormány - az
Állami Vagyonügynökség javaslatára - jogot kapna arra, hogy a
kibocsátást követő öt éven belül évente legfeljebb 6 hónapra
felfüggessze a jegyek vásárlási célú felhasználását. (folyt.köv.)
1990. december 4., kedd 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|