|
|
 |
|
 |
Bush beszéde
|
München, 1989. július 22. (SZER, A mai nap) - Tegnap a Fehér Ház
Rózsakertjében a rab nemzetek hete alkalmából George Bush elnök
beszédet mondott, melyben újra felidézte a beiktatáskor elmondott
szavakat is, azokat, melyekben optimizmusa fejeződik ki, hiszen ő
úgy látja, hogy a világ válltozások előtt áll, a rab nemzetek
megszabadulnak a külső és belső elnyomástól és a demokrácia irányába
törekszik az emberiség.
Egy ilyen ünnepélyes alkalommal nem lenne illő arról elmélkedni,
hogy mennyire jogos az amerikai elnök derülátása, már csak azért
sem, mert Bush kelet-európai útja után itt egyre többen reménykednek
abban, hogy ott végül minden jóra forul. George Bush rögtön a
beszéde elején a magyar és a lengyel nemzet felé fordult és a
következőket mondotta:
40 éven át Magyarország és Lengyelország eltűrni kényszerült
azt, amit az egyetlen alternatíva dilemmájának, egypártrendszernek
neveznek, a nemzeti érdek egyoldalú meghatározását, monolitikus
társadalmi és gazdasági modellt. Röviden, egy olyan jövőt, melyet
egy idegen ideológia írt elő Magyarország és Lengyelország számára -
mondotta az elnök. Majd így folytatta - ez a jövő azonban az ember
számára valóban jövőtlenséget jelentett, mert megtagadta az egyéntől
a választás jogát, megtagadta a társadalmaktól a pluralizmust, a
nemzetek önrendelkezési jogát. Mégis most, - hangsúlyozta George
Bush - a magyar és a lengyel nép túl akar lépni a kétségbeesés
korszakán, a szabadság fénye a lelkekben nem aludt ki.
Az amerikai elnök beszédében ezen a ponton többször is utalt
Kossuth Lajosra, arra, hogy Kossuth az emigrációban is milyen
nyugodt méltósággal állt ki az emberi szabadság mellett.
Majd Bush a rab nemzetekből származott amerikaiak képviselőit
mutatta be a hallgatóságnak, így egyebek közt az ünnepségen
jelenlevő kubai Polita Chraude Ahverot és a Carch Kirait(?) az
amerikai röplabda válogatott világhíres játékosát. (folyt.)
1989. július 22., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|