|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Gazdasági céljainktól vezérelve, figyelemmel az előttünk álló
tulajdonreformra is, az állami tulajdon után teljes körű osztalék
megvalósítását tartom szükségesnek. Ennek módszerein dolgozunk,
készülnek a részletes számítások, amelyek alapján eldönthető lesz,
hogy az osztalék bevezetésével egyidejűleg a vállalkozási
nyereségadó milyen mértékű csökkentésére kerülhet sor 1990-től.
Fontos szempont, hogy az állami tulajdon utáni osztalék ne
kizárólag a folyó költségvetés bevételeit gyarapítsa, hanem járuljon
hozzá a tőkebefektetésekhez, a gazdaság korszerűsítéséhez is.
Gyakran felmerül, hogy az állam az új vállalkozásokat általános,
normatív adókedvezményben részesítse. A cél fontos, az érvelés
hatásos, a normatív megoldás azonban vitatható. A magyar
adórendszerben vannak tapasztalataink erre a megoldásra, hiszen
mindössze két éve szüntettük meg az induló vállalkozások
adókedvezményét. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy az
adókedvezmény döntően szervezeti átalakulásokat ösztönöz és nem új
vállalkozásokat kedvezményez. A pusztán adókedvezmények miatti
átszervezésekre pedig semmi szüksége nincs ennek az országnak.
Ugyanakkor bizonyos területeken, mindenekelőtt az ország
foglalkoztatási gondokkal küzdő vidékein, új munkahelyteremtő
vállalkozásoknál nemcsak szükségesnek, hanem lehetségesnek is tartom
az adókedvezmény megvalósítását.
A 87-es előkészítés ideje óta hallatlanul sok illúzió, tévhit és
irreális elvárás tapad a családi jövedelemadó fogalmához. A személyi
jövedelemadót ellenző szakértők, mindenekelőtt szociológusok,
kivánatos ellentpontként a családi jövedelemadót ruházták fel minden
vonzó tulajdonsággal, s azóta társadalmi szervezetek,
érdekképviseletek széles köre is felzárkózott a gondolat mögé. E
viták a Parlamentben is többször fellángoltak - mondta Békesi
László, s bejelentette, hogy részletesen kidolgozták azokat a
megoldásokat, amelyek különbözőképpen adóztatják a családok
jövedelmeit.
- A családi jövedelemadó a közös háztartásban élő családtagok
valamennyi jövedelmét összevonja. Ez annyit jelent, hogy bekerül az
adóztatandó jövedelmek közé a béreken, vállalkozói jövedelmeken és
kamatokon kívül a nyugdíj éppúgy, mint a családipótlék, a
gyermekgondozási segély, az ösztöndíj vagy a szociális segély.
(folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|