Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (8. rész)
Így a százszázalékos termelői árindex többletjövedelmekhez juttatta az alapanyagtermelőket és az energiatermelők egy részét. Az is tagadhatatlan, hogy a fogyasztói ártámogataás leépítése és az általános forgalmi adó egyidejű bevezetése néhány területen durva áremelkedést okozott. Ilyenek voltak a gyermek- és csecsemőruházati cikkek árai. Mindent összevetve, a jövedelemcentralizáció változását és az árnövelő hatásokat is figyelembevéve, azt kell megállapítani, hogy az adóreform első esztendejének haszonélvezői a vállalatok és szövetkezetek, terheinek viselői pedig a lakosság és a költségvetés voltak. Ám az adóreform hatásain túl, ez a megállapítás 1988-as gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos elemének kritikája is. Nevezetesen, a lakosság fogyasztásának csökkentése, terheinek növelése nagyobb mértékű volt annál, mint amennyi előnyt a vállalkozási szféra terheinek csökkentése, nettó jövedelmeinek növekedése a gazdaság számára hozott. Ez a jövőre nézve is tanulság mindannyiunk számára. Rengeteg szó esett az adóreform, mindenekelőtt a személyi jövedelemadó teljesítményeket fékező hatásáról. Tagadhatatlan, hogy a rendkívül széles körű mentességek és kedvezmények miatt erőteljes progresszió és magas marginális adókulcsok érvényesültek a személyi jövedelamadóban, ami a 88-as központi bértömeg szabályozással együtt erőteljesen fékezte a teljesítmény növeléshez nélkülözhetetlen anyagi érdekeltséget. Ez elsősorban a több jövedelemforrással és magasabb jövedelemmel rendelkező honfitársainknál volt taasztalható. A 89-es esztendőben már megszünt a durva ellentmondás, a kötött bérgazdálkodás és a progresszív jövedelemadó között, valamelyest csökkentettük az adókulcsokat és az adóprogressziót is. Nem lehet kétséges, hogy a továbbfejlesztés kulcsa a teljes körű bérliberalizálás, valamint a kedvezmények és mentességek szűkítésével együtt az adóprogaresszió, az adósávok és az adókulcsok további csökkentése. S bár tagadhatatlan a teljesítményt fékező hatás, azért itt is sok tévhit uralkodik a társadalomban. Mindössze két jelenségre térnék ki. Az egyik: minden ellenkező állítás dacára, s adóreform hatásai mellett, tavaly sem csökkent, hanem 4-8 százalékkal nőtt a kisiparosok és kiskereskedők száma Magyarországon. Ez a dinamizmus, kiegészítve új vállalkozásokkal, ebben az esztendőben tovább gyorsult. Azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyeknél nemcsak a mechanikus bérbruttósítást hajtották végre, hanem megváltoztatták üzemen belüli bérgazdálkodási rendjüket is - nagyobb bruttó bért fizetve a nagyobb teljesítményekért - nem érvényesült az adózás teljesítményfékező hatása. (folyt.köv.) 1989. június 28., szerda 12:42
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »