Rendszerváltás és az MTI

	Nyolcvan-száz hajó várakozik - a felső dunai gázlók és jövőjük (1. rész)
1989. február 9., csütörtök - Kevés a víz a Duna medrében, Budapestnél mindössze 172 centiméter a vízállás. Az apadás miatt elvékonyodott a meder aljának sóder- és sziklazátonyait takaró vízréteg. Így a folyó magyar szakaszán 14 helyen keletkezett gázló és hajóút-szűkület, ebből 13 akadály Rajka és Nagymaros között nehezíti a víziközlekedést. Különösen nagy gondot okoz a gázló Dunakilitinél, ahol mindössze 150 centiméter a hajózható vízmélység. Emiatt január utolsó napjaiban négy hajó, illetve uszály - az osztrák Karrera, a román Giurgiu, a csehszlovák Zsitva és a szovjet Jaroszláv hajó - fennakadt a sóderzátonyon, s az osztrák vízijárműből kiömlött olaj átmeneti vízszennyeződést okozott, amit gyorsan hatástalanítottak. A hajókat néhány napon belül levontatták, s a helyszínre küldött kotróhajó megkezdte a meder mélyítését. Szappanos Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztályvezető-helyettese a gázlókkal legjobban veszélyeztetett Rajka és Nagymaros közötti folyószakasz nemzetközi hajóútjának fenntartásáról, fejlesztéséről tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy Dunakilitinél addig hajózási zárlatot tartanak fenn, amíg a bajt okozó sóderzátonyos meder mélyítését be nem fejezik. Éjjel-nappal dolgozik a kotró, ezért teljes a hajózási zárlat - előreláthatóan a hét végéig. Utána csak az éjszakai órákra korlátozzák a tilalmat, s így a várakozásra kényszerült 80-100 hajó akkor folytathatja útját. Most sürgősen, mintegy ötmillió forint értékű munkával 50-60 ezer köbméter kavicsos homokot távolítanak el, majdnem annyit, mint amennyi kotrást évente végez a magyar fél a meder nemzetközi hajóútjának fenntartására. Rajka és Nagymaros között ugyanis kétszer olyan sebesen folyik a Duna, és jóval több hordalékot szállít, mint az alsó szakaszon, s ezért nagyon gyorsan változtatja medrét, zátonyait. A Duna Bizottság - amelyben hazánkkal együtt hét folyómenti ország képviselői vesznek részt - a magyar szakasz nemzetközi hajóútján legalább 25 deciméteres vízmélység biztosítását írta elő. A Duna kisvizű időszakában, elsősorban ősszel és télen nagyon gyakori a hajózási akadály, előfordul 25-30 gázló és hajóútszűkület is, s ennek kétharmada Nagymaros és Rajka között keletkezik. (folyt.köv.) 1989. február 8., szerda 21:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyolcvan-száz hajó várakozik - felső dunai gázlók és jövőjük (2. rész)
A kotrásokkal és a hagyományos mederszabályozási munkákkal nagyon nehéz, szinte lehetetlen lépést tartani a mederfenék gyors változásaival, s ezért a hajóút átlagos vízimélysége nem több 22 deciméternél. A végleges megoldást a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése hozza. A vízlépcsők ugyanis felduzzasztják ezt a folyószakaszt, és magas vízszintet tartanak a bősi vizierőműhöz vezető üzemvízcsatornában is. Így a nemzetközi hajóút legkisebb vízmélységét ebben a térségben 25-ről 35 deciméterre növelhetik, a hajóút szélességét pedig a korábbi szűkületekben 80-100 méterrel bővíthetik; ezzel a gázlók okozta gond megszűnik. A vízlépcsőknél a hajók átzsilipelése lassítja ugyan a forgalmat, ám a hajózási viszonyok általános javulásával és a gázlók eltünésével a víziszállítás hasznos időalapja 40, a hajók, uszályok hordképessége pedig 20 százalékkal növekszik. Az érintett szakaszon a Duna vízfolyása lelassul, ezért a hajózás teljesítményigénye 60 százalékkal csökken, s így tetemes mennyiségű üzemanyagot is megtakaríthatnak majd. (MTI) 1989. február 8., szerda 21:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »