Rendszerváltás és az MTI

	Trianon után 70 évvel - tudományos konferencia
1990. június 4., hétfő - A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulóján tudományos konferencia kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. A tudomány neves képviselői tartanak előadást a történeti Magyarország sorsát megpecsételő szerződés előzményeiről, nemzetközi hátteréről és következményeiről. Előadás hangzik el Trianon európai és magyar kérdés, valamint A nagyhatalmak és az európai újjárendezés címmel. Ismertetik, hogy az I. világháború befejezése után az utódállamoknak milyen szerepe volt Trianon létrejöttében. A magyar revíziós célok és a nagyhatalmak, Trianon és a magyar kultúra további vitatéma a konferencián. (MTI) 1990. június 4., hétfő 09:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Trianon után 70 évvel - Tudományos konferencia (1. rész)
1990. június 4., hétfő - Magyarországon ma a mértékadó politikai erők Trianonról szólva igen bölcsen azt mondják: a trianoni határokat Helsinki szellemében realitásnak tekintjük, függetlenül attól, hogy a békeszerződés igazságos vagy igazságtalan volt - hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója hétfőn, a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulóján, az intézetben rendezett tudományos konferencia megnyitásakor. A napi politikai jelenségeket távoltartással szemlélő történészek - mondotta - azokhoz a politikai erőkhöz sorolják magukat, amelyek a határok spirituálissá változtatását tartják a politikai megoldásnak. Úgy vélik, amíg ez nem következik be, addig az egymással szomszédos államok vezetői, történészei a 70 éves gyanakvással figyelik: mit mond a szomszéd ország parlamentje, történésze Trianonról. Talán a legfontosabb a történészek számára: jelenleg társadalmi konszenzus van az állam vezető testületei és a lakosság között, elmúlt a belső gyanakvás. A tanácskozáson neves történészek a történeti Magyarország sorsát megpecsételő szerződés előzményeiről, nemzetközi hátteréről és következményeiről tartottak előadást. - Trianon az európai erők és hatalmi viszonyok átrendeződésének a gyümölcse volt, s így bár a magyarság a maga kizárólagos tragédiájaként élte meg, már keletkezésekor sem volt csupán magyar ügy - mondotta előadásában L. Nagy Zsuzsa. Arról beszélt, hogy a Duna-medence újjárendezése ellentmondások közepette ment végbe. Miközben az önrendelkezés jogáról hirdetett elvek lengték át a korszakot Washingtontól Párizson át Moszkváig, és e jogot a népek egész sora kapta meg, a magyarság azonban nem hallathatta szavát az őt érintő döntésekben. Miközben az utódállamok a nemzeti-etnikai egységesülés alapján szerveződtek meg, a magyar etnikum, a magyar nemzet tagjai széttörettek. A határok átléptek az őslakos magyar népesség felett, minden harmadik magyar más állam fennhatósága alá került. A Duna-medencében megkezdődött demokratizálódási folyamatról szólva elmondta: a folyamatot nemcsak a vele összhangban álló, egyenlőségre irányuló mozgalmak kísérik, hanem a nacionalista indulatok elszabadulása is. (folyt.köv.) 1990. június 4., hétfő 17:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Trianon után 70 évvel - Tudományos konferencia (2. rész)
Ezek erejét és veszedelmességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azok a nemzetek, amelyek az egyenjogúság és demokrácia jelszavával saját státusuk jobbítására törekednek, kisebbségükkel szemben a régi politikát kívánják folytatni. A Duna-medence nemzeti-nemzetiségi gondjai változatlanul napirenden vannak, mégis reálisnak tűnik a remény arra, hogy e mélypontról elmozduljon térségünk - hangsúlyozta az előadó. - Magyarok és más nemzetiségűek üldözése és jogkorlátozása mára nemzetközi rangú kérdéssé vált. Az etnikai-nemzetiségi jogok megvonása az általános emberi jogok sérelmének minősül, a kisebbségi politika milyensége a demokrácia mércéjévé válik. A sztálini rendszerektől szabaduló Duna-medencei országok Európa demokratikus közösségéhez szeretnének csatlakozni, az Európa Házba azonban senki sem léphet be úgy, hogy kezében a kisebbségeire lesújtó furkósbot van. De úgy sem, hogy a magyar társadalom indulatoktól fűtve, a történelemben már megbukott érvekkel, módszerekkel véli képviselhetőnek a magyarság érdekeit. A nemzeti sérelmek és konfliktusok térségünkben nemzeti alapon, határmódosítással nem oldhatók meg. A sérelmi politika, a nacionalista indulatok a kisebbségi magyarokra ütnek vissza - mondotta. Ormos Mária előadásában emlékeztetett arra, hogy a volt magyar államról nemcsak a korábbi nemzetiségi területeket szakították le, de a nagy osztozásnak áldozatul esett a magyarlakta földterület egyharmada - 41 ezer négyzetkilométer - valamint a magyar etnikum csaknem 30 százaléka - mintegy 3 millió ember - is. Iszonyatos műtét volt ez, amelynek következményeit a magyarok a történelem szüntelen viharai közepette máig sem voltak képesek racionálisan feldolgozni magukban. Valószinűleg majd akkor tehetik ezt, ha maguk között végre higgadtan megvitathatják, ha testvéreiket mindenütt és elsősorban Romániában emberi és nemzetiségi szempontból biztonságban tudják, és ha a mindmáig oly kemény határok eszmei jelentőségűvé törpülnek - hangoztatta. Annak ellenére, hogy Trianon rövidlátó politikáról tanúskodik, igazságtalan, revízióra való törekvés, irreális - hangsúlyozta előadásában Ádám Magda. A realitásokkal számolni kell, aki nem ebben az irányban kíván tevékenykedni, katasztrófába sodorhatja az egész térséget. Szükséges, hogy a határok átjárhatóvá váljanak, ha nem is a közeljövőben. Előbb-utóbb eljutunk majd a határ nélküli Közép-Európához. (MTI) 1990. június 4., hétfő 17:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Javítás az mtib1031 sz. hírre
Mai mtib1031 számú, Trianon után 70 évvel - Tudományos konferencia (2. rész) című hírünk utolsó bekezdésének 2. sorában a szöveg helyesen: ...igazságtalan, a revízióra való törekvés irreális - --- ----- hangsúlyozta... (MTI) 1990. június 4., hétfő 17:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »