Rendszerváltás és az MTI

	Valóban a nép döntött? Gondolatok a népszavazásról Budapest 1989 november 28.kedd (MTI-Press)
Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció ezzel kapcsolatosan egy népszavazás kiírása lesz. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz - együttműködve a szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal - összegyűjtött több mint 200 ezer aláírást, ilymódon kérve az Országgyűlést egy népszavazás kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP vagyon elszámolását érintették. E három kérdésre a politikával nem foglalkozó ember is bátran és teljes felelősséggel mondott igent, egyikre kiváncsiságból - ilyen a pártvagyon -, másikra nyugalma érdekében, - ez a munkahelyekről való kivonulás -, a munkásőrség esetében pedig a felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az intézményen túllépett a történelem. A valódi eldöntendő kérdés a szavazólapon elsőként szereplő volt, miszerint csak a parlamenti választások után válasszunk-e köztársasági elnököt, vagy azt megelőzően közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában. Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is fennen hangoztatták a demokratikus szocializmus jelszavát, amiből csak a demokrácia és az egyre kevésbé megfogható szocializmus hiányzott. Az utóbbi fogalommal a kelet-európai tömegek már nemigen tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és reméljük, ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen furcsa módon a demokratikus, közvetlen elnökválasztás lehetőségét vonva meg a néptől a "négy igen"-nel. A jelen helyzetben, amikoris majd a kora tavasszal megválasztandó parlament fog elnököt választani - mindazok, akik az első kérdésre igennel szavaztak, kirekesztettnek érezhetik magukat, érvényben levő alkotmányunk szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehetőség, hogy közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány, a Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés választja. Igaz, az SZDSZ egyik vezetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik - politikai szövetségeseikkel együtt - az új Országgyűléssel módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt elérni, semmi garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok, akik ígérték.(folyt) 1989. november 28., kedd 14:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Valóban 2.
Érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan is ment végbe a népszavazási kampány. Az SZDSZ plakátokkal árasztotta el Budapestet és az ország nagyvárosait - mintegy megfeledkezve arról, hogy létezik magyar vidék is. Szilárd anyagi alapokkal rendelkeztek a rendszeres rádiós és tévés hirdetésekhez, ez utóbbiakhoz megnyervén az ország vezető színészeit, közöttük akadt olyan is, aki tíz évig volt MSZMP-titkár. Meggyőződésből-e avagy pénzért tette, ezúttal nem érdekes, mindenesetre úgy tűnik, hatásos volt az agitáció. Az SZDSZ gyenge elnököt szeretne az ország élén látni és elégségesnek tartja, ha ezt a gyenge elnököt a 374 kiválasztott fogja megválasztani majd az új parlamentben. Ma Magyarországon egyetlen olyan politikai egyéniség van, aki bízvást pályázhatott volna a köztársasági elnöki címre, Pozsgay Imre. Az ő jelölését az SZDSZ úgy fogadta, mint a kommunista hatalom átmentési kísérletet, annak ellenére, hogy Pozsgay volt azt, aki a legtöbbet tette a pártállam lebontásáért. Joggal tartott tőle az SZDSZ, hogy ha közvetlenül választunk elnököt, ő lesz az ország első embere, és mint MSZP elnökségi tag, olyan szimpátiát kelt maga iránt, amelyen keresztül a parlamenti választásokon sikerül majd jónéhány tízezer szavazatot megszerezni az új szocialista pártnak. Az SZDSZ és szövetségesei tévén, rádión, plakátokon keresztül szinte sokkolták a tömegeket a négy igennek a tudatba sujkolásával. A népszavazást ellenzőknek jóval gyengébb volt a propagandája, lehet, hogy anyagi okok miatt, lehet, hogy azért, mert nem kívánták diszkreditálni a még pólyában lévő csecsemőt, a magyar demokráciát. Súlyos tanulságokkal járt ez a népszavazás, amit most talán még korai volna megfogalmazni. Nehéz megállapítani, vesztes-e a Magyar Szocialista Párt? Annyi bizonyos, hogy a Magyar Demokrata Fórum a bojkott-felhívásával politikai öngólt rúgott. És természetesen a választópolgároknak is le kell vonniok a tanulságot az elmúlt vasárnapból. Meggondolandó, hogy ha le legközelebb az urnák elé járulunk, szép szólamoknak higgyünk-e avagy ragaszkodjunk a nehezen megszerzett demokráciához, mert ez utóbbinak a tortájából most nagy szeletet veszítettünk el. Több mint 7 millió helyett mindössze 374 emberre bízva az ország jövendő elnökének megválasztását. (MTI-Press) Kné/pé, 1989. november 28., kedd 14:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »