|
|
|
|
Független Jogász Fórum
|
Független Jogász Fórum SZER ---------------------- München, 1989. május 15. Leírva: 1989. május 16. Figyelő A Figyelő mai adásában munkatársunk, Farkas Péter a Független Jogász Fórum képviselőjével, Kónya Imrével készített beszélgetését sugározzuk. Kónya Imre bemutatja hallgatóinknak ezt a független szervezetet, és kifejti véleményét a legfontosabb új törvényekről. - A Független Jogász Fórum lényegében tavaly ősz óta működik, azonban tagsággal rendelkező társadalmi szervezet még csak idén januárban alakult. Akkor a résztvevők elfogadták az alapítólevelet, ami a Független Jogász Fórum feladatát abban jelölte meg, hogy a híd szerepét töltse be a hatalom és a társadalom között. Dr. Kónya Imre ügyvéddel, a Független Jogász Fórum képviselőjével beszélgetek, és arról kérdezem, hogy hol tart ma, 1989 tavaszán ez a hídépítés? - Igen. Sok minden eltelt azóta, hogy januárban megalakultunk. Tartottunk több tanácskozást, ennek során állásfoglalásokat fogadtunk el. - Melyek voltak a legfontosabb állásfoglalások körülbelül időrendben? (Mind a ketten egyszerre beszélnek ) (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 1. folyt.
|
törvénytervezetet, amellyel kapcsolatosan úgy foglaltunk állást, hogy az egész úgy rossz, ahogy van, és ezen a tanácskozásunkon éppen ezért inkább azokat az irányokat igyekeztünk megvitatni és meghatározni, amelyek a választójog szabályozásánál általunk kívánatosnak vélt irányokat meg is határoztuk és ilyen értelmű állásfoglalást fogadtunk el. Sőt akkor felállíttunk egy munkabizottságot, azzal a feladattal, hogy az elfogadott alapelveknek megfelelő komplett választójogi törvénytervezetet készítse el. Erre aztán sor is került, két hónapi munkával ez a munkabizottság elkészítette ezt a választójogi törvénytervezetet. Ezeket megküldtük a különböző független szervezeteknek tájékoztatásul. A következő lépés az a sztrájktörvény tervezetének, illetőleg a Munkatörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetnek a megvitatása volt, valamint az alkotmánykoncepció megtárgyalása. Mindkettő vonatkozásában megvitattunk és elfogadtunk egy állásfoglalást. Az alkotmánykoncepcióval kapcsolatban elsődlegesen az alkotmányozás menetével összefüggésben hoztunk... - Most álljunk itt meg egy pillanatra. Minden jogrendszernek a legfontosabb része az alkotmány. Mindegy, hogy ez írott, vagy szokásjogból összeálló, ahogy Magyarországon is volt lényegében a második világháború előtt az úgynevezett ezeréves alkotmány, ami biztosított egy meghatározott, jól körülírható alkotmányos rendet. Mi most, mi ma a Független Jogász Fórum álláspontja? Szükség van-e ma a társadalmi mozgás jelenlegi fázisában új alkotmányra, amelyet a jelenlevő Országgyűlés hozna meg? (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 2. folyt.
|
- Igen. Ha így teszi fel a kérdést, akkor a válasz egyértelmű, hogy a jelenlegi Országgyűlés az nem alkotmányozhat. Ez nyilvánvaló és ebben teljesen egyöntetű egyébként a független szervezeteknek az álláspontja, a Független Jogász Fórum álláspontja is ez volt már annak idején, amikor a választójogi törvénnyel összefüggésben ez a kérdés is felmerült. Ugyanakkor azonban az is biztos, hogy egy új alkotmányra szükség van, azért, mert az ezeréves alkomtányt követően azért mégiscsak született 1949-ben egy írott alkotmány, amely már meghozatalakor sem volt megfelelő, és ma pedig mindenképpen elavult. Én úgy gondolom, hogy itt ma a legfontosabb az egész politikai berendezkedésnek a gyökeres átalakítása, és ez pedig átfogóan csak egy új alkotmány révén valósítható meg. - Kiejtette azt a szót, hogy átalakítás, változás. A Független Jogász Fórum márciusban felhívást intézett a magyarországi független politikai szervezetekhez, ebből idézek most néhány mondatot: "A nemzet jövője érdekében (...). Az 1917-ben a szocializmus felépítésének jelszavával indított, nagyforgású történelmi kísérlet elbukott. Az a tény, hogy az érintett országok egyöntetűen leszakadtak a világ élvonalától, nem egy adott vezetés alkalmatlanságát, hanem a vállalkozás lehetetlenségét bizonyítja. A továbbiakban: a felzárkózás esélyének megteremtése ezért csak az egész társadalmi, gazdasági, politikai berendezés gyökeres megváltoztatása árán lehetséges". A felhívás a későbbiekben is többször visszatér erre. Teljes átalakítás, gyökeres átalakítás, a változtatás (....) megfogalmazásnak formájában. Változás azonban többféle irányban lehetséges: előre, hátra és oldal irányban is. Nem lett volna-e jobb, a változás irányát, politikai tartalmát meghatározni? Ez nagyon bizonytalan az én szememben legalábbis. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 3. folyt.
|
FJF-interjú - Nem érzem, hogy bizonytalan, mert a felhívás egésze, egészéből nyilvánvaló, hogy a gyökeres politikai változás az a demokratikus Magyarország megteremtése, tehát az irány ezzel adva van. - A demokrácia szóval már nagyon sokszor éltek és visszaéltek a történelem folyamán, különösen az elmúlt négy-öt évtizedben. A fejlődést egy társadalmi berendezkedés biztosítja a XX. században, ez a polgári demokrácia. Ez hozott a tagjai többségének anyagi boldogulást, ez biztosította az állampolgári szabadságjogokat, és ez biztosítja a gazdasági fejlődést. Nem lett volna-e világosabb megfogalmazni, hogy polgári demokráciát akarunk? - Nem gondolom, mert a demokrácia elé tett minden jelző egyfajta szűkítést jelent. A polgári demokrácia az csak abból az igényből fakadhat, hogy az úgynevezett szocialista demokrácia ellentételeként fogalmazzunk meg polgári demokráciát, véleményem szerint éppen az a tiszta dolog, ha csak demokráciáról beszélünk. - Térjünk vissza most a hídépítéshez. A hatalom, tehát az MSZMP és az alternatív vagy ellenzéki szervezetek kapcsolatában hogy látja ön, dr. Kónya Imre a Független Jogász Fórum képviselője az MSZMP politikai vonalvezetését? Milyen politikát, milyen taktikát követ ma az MSZMP? - Még mindig az a jellemző az oszd meg és uralkodj elve alapján, nyilvánvaló, hogy az MSZMP számára az a kedvező, hogyha ezek a független szervezetek nem egységesen lépnek fel, és külön-külön, esetleg egymással ellentétes álláspontjaikra helyezik a hangsúlyt és ily módon szétforgácsolják az erejüket. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 4. folyt.
|
- Beszéljünk most a választójogi törvényről. Utoljára 1985-ben tartottak Magyarországon általános parlamenti választásokat a 83-as választójogi törvény alapján. Mi a Független Jogász Fórum álláspontja? Milyen választójogi törvényre lenne szükség, amely alapján a következő, tehát a jövő évi parlamenti választásokat már le kellene bonyolítani? - Igen. Vagy jövő évi, vagy az előrehozott választásokat, mindenesetre a legközelebbi választásokat a Független Jogász Fórum határozott állásfoglalása és kifejezett állásfoglalása szerint egy kimondottan és deklaráltan ideiglenes jellegű, a felemás politikai helyzetnek megfelelően szükségeszerűen felemás választójogi törvény alapján kell lebonyolítani, amelyet kifejezetten erre az egyszeri alkalomra hoznak, és amelynek az a lényege, hogy a helyzetnek megfelelő felemás módon, vegyes választójogi rendszer alapján. - Ez mit jelent? - Ez azt jelenti, hogy alapvetően az egyéni választókerületi rendszernek kell érvényesülnie, de a szervezeteknek, a pártoknak a lajstromai is szerephez kell, hogy jussanak, azon kívül a jelelölési rendszerben a pártok és egyéb társadalmi szervezetek mellett az állampolgárok meghatározott csoportjainak, a választópolgárok meghatározott csoportjainak is közvetlen jelölési jogának kell lenni. Tehát egy ilyen kombinált választójogi törvényt kell most feltehetően elfogadni, amelyet kifejezetten erre az egyszeri alkalomra hoznak, és amelynek az a célja, hogy általa leginkább biztosítva legyen: valóban a társadalom szabadon válassza meg képviselőit, tehát a leginkább hiteles emberek jussanak be a parlamentbe. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 1/5. folyt.
|
- Mindehhez azonban nem elég a jó törvény. Tudjuk azt, hogy a magyar történelem bővelkedik az utóbbi évtizedekben kölönféle választási manipulációkban és választási csalásokban. Nem akarom itt felmérni a történelmet a kékcédulás választásokkal, vagy azzal a történelmi helyzettel, amikor ugyan a Kisgazdapárt abszulút többséget kapott, mégsem tudott egyedül kormányt alapítani. Felhozhatnék más példákat is. Tudjuk, hogy van egy jó törvényünk, egy jó választójogi törvényünk. Közel sem biztos, hogy ez önmagában garantálja a választások tisztaságát. A szavazatokat ugyanis össze kell számolni. És ha a szavazatokat még helyesen és korrektül számolják is össze, ez még mindig nem biztosítja a mai Magyarországon, hogyha az MSZMP veszít, szépen ki is sétál a hatalomból. Milyen garanciák kellenének? - Azt gondolom, hogyha a politikai helyzet úgy alakul, hogy egy korrekt választójogi törvényt sikerül elfogadtatni, az önmagában azt jelenti, lényegesen kisebbek lesznek azok a veszélyek, amelyeket ön itt részletezett. Nyilvánvaló, hogy ezek a veszélyek megvannak, meglesznek mindig, és önmagában a korrekt választói törvény nem jelent biztosítékot a szabad és tiszta választásokra, de mindenképpen előféltetele annak. - Hadd mondjak konkrétumot. A választásokat Magyarországon jogszabály alapján a Hazafias Népfront bonyolítja le, országos és helyi szervei. Mindenki tudja, hogy a Hazafias Népfront országos tanácsa, a párt, mondhatom fiókszerevezete, a párt kezében van. Milyen szerepe lehet ezek után a választások lebonyolításában a Hazafias Népfrontnak? (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 1/7. folyt.
|
Az egy valóságos ellentmondás amit ön mond, hogy egyértelmű: ahhoz, hogy egy hiteles Országgyűlés jöhessen létre, egy valódi népképviseleti testület, ahhoz még ennek a parlamentnek kell minimálisan a párttörvényt és választójogi törvényt meghoznia. Ezt az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, illetőleg feloldani sehogysem lehet, ez az ellentmondás megvan, de úgy lehet csökkenteni ennek az ellentmondásnak az élét, hogyha az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP közötti kétoldalú kemény politikai tárgyalások során állapodnak meg ennek a választójogi törvénynek és ennek a párttörvénynek a feltételeiben. Tehát nem megy az a fajta törvényalkotási mechanizmus, ami eddig ment, hogy MSZMP, Igazságügyi Minisztérium, ál-társadalmi vita, ál-parlamentí törvény. Nyilvánvaló: ez a vonal ezekben a kérdésekben nem mehet, hiszen tulajdonképpen már a grundon sem divat az, hogyha futballozunk, akkor a szabályokat az határozza meg, akié a labda, ebben azért meg szoktak előtte egyezni. - Végezetül arról kérdezem dr. Kónya Imre ügyvédet, a Független Jogász Fórum képviselőjét, hogy mindezekről a kérdésekről, amelyekről itt most beszéltünk, hogyan nyilvánít véleményt, vagy egyáltalán véleményt nyilvánít-e. A társadalom szélesebb rétege a vidék, a falu, vagy legalábbis a nagyobb városok. Van-e valamilyen visszhang, hogy itt Budapesten folynek az ország jövőjét meghatározó törvényelőkészítő munkálatok. - Kevés a visszajelzés, ez kétségtelen, de a magam részéről azért nincsenek kétségeim a társadalom véleményét illetően. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 1/8. folyt.
|
Én azért úgy gondolom, szemben például komoly alkotmányjogászok véleményével, akik úgy fogalmaznak, hogy a társadalom nincs felkészülve jelenleg egy szabad választásra.. - Ne legyünk ilyen titokzatosak, kikről van szó? - Például nemrég egy cikkben fejtette ki Szücs Péter azt a véleményét, hogy fel kellene oszlatni a parlamentet, negatívan foglalt állást, nem kéne feloszlatni a parlamentet és ő úgy gondolja, hogy azért, mert a társadalom nincs felkészülve még, de nincsenek felkészülve a független szervezetek, sőt maga az MSZMP sem egy ilyen választásra. Ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy a társadalmat hagyjuk, mert az igencsak fel van készülve, hiszen 40 éve vár erre a pillanatra, hogy szabadon választhasson. Ami a független szervezeteket és az MSZMP-t illeti, azok valóban nincsenek ez idő szerint felkészülve, de én a magam részéről úgy érzem, hogy nem is ez a lényeges, mert kevéssé jelentős, melyik szervezet hány képviselőt juttat be a parlamentbe, illetőleg hány független képviselő kerül majd be ebbe az új Országgyűlésbe. A fontos az, hogy maga a nép végre szabadon választhasson. Azt érzem fontosnak, hogy létrejöjjön ez az új parlament, egy valódi népképviseleti szervezet mielőbb, amely alkalmas az alkotmányozásra, mert a gyökeres politikai fordulat azért jogilag csak egy új alkotmánnyal teremthető meg. És nem biztos, hogy van olyan sok idő még, nem biztos, hogy az emberek türelme olyan sokáig eltart, ameddig lejár ennek a régi Országgyűlésnek a mandátuma. +++
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 1/5. folyt.
|
- Azt gondolom, hogyha a politikai helyzet úgy alakul, hogy egy korrekt választójogi törvényt sikerül elfogadtatni, az önmagában azt jelenti, lényegesen kisebbek lesznek azok a veszélyek, amelyeket ön itt részletezett. Nyilvánvaló, hogy ezek a veszélyek megvannak, meglesznek mindig, és önmagában a korrekt választói törvény nem jelent biztosítékot a szabad és tiszta választásokra, de mindenképpen előféltetele annak. - Hadd mondjak konkrétumot. A választásokat Magyarországon jogszabály alapján a Hazafias Népfront bonyolítja le, országos és helyi szervei. Mindenki tudja, hogy a Hazafias Népfront országos tanácsa, a párt, mondhatom fiókszerevezete, a párt kezében van. Milyen szerepe lehet ezek után a választások lebonyolításában a Hazafias Népfrontnak? (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 1/6. folyt.
|
- Igen, a jelenlegi választói törvény alapján bonyolítja le a Hazafias Népfront, nyilvánvaló, hogy az új választások során a Hazafias Népfront ilyen szerephez nem juthat. - Na most még egy dolog miatt van itt egy nagyon visszás helyzet. Beszélünk pártról, párttörvény előtt vagyunk. Mi a Független Jogász Fórum véleménye, álláspontja a menetrend kérdéséről? Az alkotmányról már beszéltünk, hogy azzal még várni kéne, hogy ne ez a parlament fogadja el az új alkotmányt, hogy az hiteles legyen. Nyilvánvalóan a társadalom szemében nem lehet hiteles egy olyan törvény, amelyet olyan parlament fogad el, amelynek a háromnegyed része párttag, és a párt kezében van, az MSZMP kezében van, tehát bizonyos fokig érzékelem itt az idő szorítását is. Nem rendelkezünk párttörvénnyel és nem rendelkezünk választójogi törvénnyel. Ezt a kettőt hogy lehetne összeegyeztetni, melyik a sürgősebb, és mi legyen bennük? Mind a kettő ideiglenes legyen, vagy végleges? Mind a kettőt jobb híján a parlamentnek kell meghozni. De akkor itt felmerült az a gondolat, hogy egy egyszeri alkalomra összehívandó nemzetgyűlést állítsanak fel. - Nem, a választói törvény és a párttörvény meghozatala vonatkozásában ez nyilvánvaló, azért nem merülhet fel, mert még egy ilyen egyszeri alkalomra létrehozandó nemzetgyűlést is valamilyen választójogi törvény alapján kellene megválasztani, és az nyilvánvaló nem megfelelő, hogy valami alkudozás útján, a nép feje fölötti kijelöléssel hozzanak létre valami testületet, mert az nem lenne hitelesebb, mint a jelenlegi parlament, az ugyanolyan lenne. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 1/7. folyt.
|
lenne hitelesebb, mint a jelenlegi parlament, az ugyanolyan lenne. Az egy valóságos ellentmondás amit ön mond, hogy egyértelmű: ahhoz, hogy egy hiteles Országgyűlés jöhessen létre, egy valódi népképviseleti testület, ahhoz még ennek a parlamentnek kell minimálisan a párttörvényt és választójogi törvényt meghoznia. Ezt az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, illetőleg feloldani sehogysem lehet, ez az ellentmondás megvan, de úgy lehet csökkenteni ennek az ellentmondásnak az élét, hogyha az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP közötti kétoldalú kemény politikai tárgyalások során állapodnak meg ennek a választójogi törvénynek és ennek a párttörvénynek a feltételeiben. Tehát nem megy az a fajta törvényalkotási mechanizmus, ami eddig ment, hogy MSZMP, Igazságügyi Minisztérium, ál-társadalmi vita, ál-parlamentí törvény. Nyilvánvaló: ez a vonal ezekben a kérdésekben nem mehet, hiszen tulajdonképpen már a grundon sem divat az, hogyha futballozunk, akkor a szabályokat az határozza meg, akié a labda, ebben azért meg szoktak előtte egyezni. - Végezetül arról kérdezem dr. Kónya Imre ügyvédet, a Független Jogász Fórum képviselőjét, hogy mindezekről a kérdésekről, amelyekről itt most beszéltünk, hogyan nyilvánít véleményt, vagy egyáltalán véleményt nyilvánít-e. A társadalom szélesebb rétege a vidék, a falu, vagy legalábbis a nagyobb városok. Van-e valamilyen visszhang, hogy itt Budapesten folynek az ország jövőjét meghatározó törvényelőkészítő munkálatok. - Kevés a visszajelzés, ez kétségtelen, de a magam részéről azért nincsenek kétségeim a társadalom véleményét illetően. (folyt.)
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Független Jogász Fórum - 1/8. folyt.
|
Én azért úgy gondolom, szemben például komoly alkotmányjogászok véleményével, akik úgy fogalmaznak, hogy a társadalom nincs felkészülve jelenleg egy szabad választásra.. - Ne legyünk ilyen titokzatosak, kikről van szó? - Például nemrég egy cikkben fejtette ki Szücs Péter azt a véleményét, hogy fel kellene oszlatni a parlamentet, negatívan foglalt állást, nem kéne feloszlatni a parlamentet és ő úgy gondolja, hogy azért, mert a társadalom nincs felkészülve még, de nincsenek felkészülve a független szervezetek, sőt maga az MSZMP sem egy ilyen választásra. Ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy a társadalmat hagyjuk, mert az igencsak fel van készülve, hiszen 40 éve vár erre a pillanatra, hogy szabadon választhasson. Ami a független szervezeteket és az MSZMP-t illeti, azok valóban nincsenek ez idő szerint felkészülve, de én a magam részéről úgy érzem, hogy nem is ez a lényeges, mert kevéssé jelentős, melyik szervezet hány képviselőt juttat be a parlamentbe, illetőleg hány független képviselő kerül majd be ebbe az új Országgyűlésbe. A fontos az, hogy maga a nép végre szabadon választhasson. Azt érzem fontosnak, hogy létrejöjjön ez az új parlament, egy valódi népképviseleti szervezet mielőbb, amely alkalmas az alkotmányozásra, mert a gyökeres politikai fordulat azért jogilag csak egy új alkotmánnyal teremthető meg. És nem biztos, hogy van olyan sok idő még, nem biztos, hogy az emberek türelme olyan sokáig eltart, ameddig lejár ennek a régi Országgyűlésnek a mandátuma. +++
1989. május 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|