|
|
|
|
Párt és az ellenzék tárgyalásai
|
München, 1989. augusztus 6. (SZER, Világhíradó) - A pótválasztások eredménye óhatatlanul kihatással lesz azokra a tárgyalásokra, amelyek az Ellenmzéki Kerekasztal és az MSZMP között folynak, illetve jelenleg csak folydogálnak. - Hogy miért, arra Kemény István keresi a választ: - Romlanak a demokratikus átnemet feltételei - jelentette ki szerdán a Magyar Néppártot képviselő Varga Csaba a Budai Vigadóban az Ellenzéki Kerekasztal sajtótájékoztatóján. Állítását azzal támasztotta alá, hogy az MSZMP az elmúlt hetekben taktikát és stratégiát változtatott. Hozzátette, hogy ez a változtatás nem fűződik személyekhez, nem magyarázható azzal, hogy az ellenzékkel folytatott tárgyalásokat az MSZMP részéről nem Pozsgay, hanem Fejti vezeti. A magyar lapokban közölt tájékoztatókból és nyilatkozatokból Párizsban is képet lehet alkotni ennek a stratégia változtatásnak néhány fotos pontjáról. A párttörvénnyel foglalkozó albizottsággal az MSZMP képviselői július 24-ikén megállapodtak az Ellenzéki Kerekasztallal abban, hogy a párt számot ad vagyonáról, és ezzel lehetővé teszi a választási küzdelem finanszírozását. Két nappal később, július 26-dikán az MSZMP tárgyaló csoportja feljegyzést adott át partnereinek, amely a 48 órával korábban létrejött megegyezés ellenkezőjét tartalmazta. Azt, hogy a párt nem hajlandó számot adni vagyonáról és a választási hadjáratot költségvetési eszközökből kell finanszírozni. Alapavetően változtatta meg az MSZMP álláspontját egy másik kérdésben is. Korábban ugyanis egyetértett azzal, hogy a munkahelyeken a jövőben nem működhetnek pártszervezetek, valamint azzal, hogy a választások időpontjáig a párt kivonul a munkahelyekről. Az új álláspont szerint a párttörvény nem mondhatja ki, hogy a munkahelyeken pártok nem működhetnek. A kettős álláspont-változtatás következtében csütörtökön, július 27-dikén egyeztető tárgyalásra került sor az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldal között. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A párt és az ellenzék - 1 folyt.
|
Erről a tárgyalásról adott tájékoztatót szerdán, augusztus 2-dikán a Budai Vigadóban az ellenzék és székházában az MSZMP. Ugyanezen a tárgyaláson az Ellenzéki Kerekaszal nevében Szabad György nyilatkozatot olvasott fel arról, hogy különböző sajtóközlemények szerint az őszi ülésszakon egyes képviselők az Országgyűlés önfeloszlatását fogják javasolni. Szabad kijelentette, hogy ez az önfeloszlatás a június 10-iki pártközi megállapodás meszegését jelentené. Különböző feltevéseket hallottam arról, hogy miért következett be egyik napról a másikra fordulat az MSZMP politikájában. Az egyik ilyen feltevés szerint a Kádár temetésén felvonuló tömeg szülte azt a tévképzetet a párt vezetőiben, hogy tömegek állnak mögöttük. Mások úgy vélik, hogy a párt vezetői az ellenzéki pártok közötti véleménykülönbségekre számítanak, és az ellenzék egységének megbontásával akarják hatalmukat erősíteni. Magam úgy vélem, hogy egyszerű zsarolásról van szó. Véleményemet újságokra és rádióközleményekre építem. Így többek között Pethő Iván nyilatkozatára a Magyar Nemzet július 29-diki számában. Sajátos árúkapcsolásról van szó - mondta Pethő. - Az alku így hangzott volna: ha az Ellenzéki Kerekasztal elfogadja Pozsgay Imrét köztársasági elnöknek, akkor az MSZMP kivonul a munkahelyekről. Alátámasztja véleményemet Szabad Gyyörgy említett felszólalása is. Azok a sajtóközlemények, amelyekre hovatkozott, valójában Fejti-fenyegetést tartalmaztak: ha ti nem engedtek a nekünk fotos pontokon, akkor mi feloszlatjuk az Országgyűlést, vagyis felborítjuk az asztalt. Egy másik lényegében hasonló természetű fenyegetés az MSZMP szerdai sajtótájékoztatóján hangzott el - idézem a Magyar Hírlap csütörtöki számát: "Az MSZMP képviselője elmondta, ha reménytelenül megmerevednek az álláspontok, akkor a kormány vállalja annak ódiumát, hogy politikai alku nélkül terjessze az Országgyűlés elé köztársasági elnöki és az alkotmánybíróságról szóló tervezetet. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A párt és az ellenzék - 2 folyt.
|
Nézetem szerint nem a békés átmenet, hanem a stabil kormányzás esélyei romlottak. Stabil kormányzáson a következőket értem: tisztességesen lefolytatott választások után egy reform-irányzatú MSZMP koalíciós kormányt alakít azokkal a pártokkal, amelyek erre hajladóak. A Parlamentben erős ellenzék működik. A megoldandó alapkérdésekben, tehát a gazdaság és a társadalmi infrastruktúra átalakításának kérdéseiben a koalíciós kormány és az ellenzék tárgyalásokkal megegyezést alakít ki, és ez a megegyezés elnyeri a társadalom többségének támogatását. Ilyen stabil kormányzáshoz arra lenne szükség, hogy az MSZMP reformpárttá alakuljon át, és ne járassa le még az eddiginél is inkább magát. Jelenlegi politikájának folytatása azonban a teljes önlejáratáshoz vezet. +++
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|