Rendszerváltás és az MTI

	Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (1. rész)
1989. február 16., csütörtök - A paksi atomerőműben kezdte csütörtökön reggel Tolna megyei látogatásának második napját Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. Pónya József, az energetikai nagyvállalat vezérigazgatója, tájékoztatójában 1988-ról sikeres esztendőként számolt be. Az immár teljes kapacitással működő erőmű a múlt évben a hazai villamosenergia-termelés 47,6 százalékát adta, s 10 milliárd forintot fizetett be az államkasszába. Elmondta továbbá, hogy az atomerőmű biztonsága, környezetvédelmi állapota nemzetközi megítélés szerint is kifogástalan. Az üzemeltetés biztonságát, a személyzet szakmai ,,karbantartását,, szolgáló oktatóközpont és számítógépes szimulátor megtekintése után Pozsgay Imre a vállalat vezető műszaki dolgozóival találkozott. Kötetlen eszmecseréjük fő témakörei a tudomány, a műszaki fejlődés, a gazdaság működésének és zavarainak politikai összefüggései voltak. Délután Szekszárdon Tolna megye szellemi életének, értelmiségének képviselőivel folytatott kerekasztal-beszélgetést Pozsgay Imre. A hazai gazdasági és politikai reformfolyamat aktuális kérdései közül ezúttal a korábbiakhoz képest kevesebb szó esett az 1956-os események megítéléséről, más, ugyancsak tisztázásra, újraértékelésre váró tények, kérdések kerültek előtérbe. Egy reformra elkötelezett országban a konkrét helyzet konkrét elemzése elkerülhetetlen - mondta Lenin szavaira utalva Pozsgay Imre. Nekünk is szembe kell néznünk azzal, mi idézte elő az ország kormányozhatatlanságát, s szélesebb értelemben: miért vált Kelet-Európa a világ legkiterjedtebb válságövezetévé. Miért van az, hogy a világgazdasági korszakváltásban sikeresnek bizonyult 35-40 ország között egyetlen szocialista ország sincs? Egyre világosabban látható - mondta Pozsgay Imre -, hogy ebben a térség az 1940-es évek második felében egy kényszerűen vállalt, a szocializmus nevében fellépő modell hatása alatt nem teljesítményre orientált, hanem majdhogynem teljesítmény ellenes és stagnáló helyzet jött létre. A következmény az, hogy az érintett országok ma, akár világgazdasági, akár kulturális szempontból nézzük az összehasonlító adatokat, hátrább vannak a világranglistán, mint a két világháború közötti időszakban. Ezt, mint dermesztő tényt, figyelmen kívül hagyni öncsalás lenne, azt jelezné, hogy nem merünk szembe nézni ezzel a problémával. Aligha hisz a szocializmusban, aki ezt takargatni akarja. (folyt.köv.) 1989. február 16., csütörtök 21:05
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »