Rendszerváltás és az MTI

	Ruttner-interjú
London, 1989. március 26. (BBC, Panoráma) - Ruttner Györggyel, az Országgyűlési Tudósítások főszerkesztőjével beszélget munkatársunk Torday Vilmos. - Dr. Ruttner György, az Országgyűlési Tudósítások főszerkesztője, aki most Londonban tartózkodik - megkérdezném tőle, hogy milyen jellegű információkat ad ez az új kiadvány? - Hát elsősorban a legfontosabb feladata az, hogy az Országgyűlésen elhangzottakat közvetítse a hallgatóságnak, illetve mindenkinek, akit ez érdekel. Jellemző rá, hogy szó szerint közöl mindent, ami az ülésteremben elhangzik. Tehát bármiféle csonkítás nélkül, teljes terjedelemben leközöljük azt, ami elhangzik az Országgyűlésen. Ezen kívül adott esetben, ahol szükséges kommentárokat, magyarázatokat is fűzünk az elhangzottakhoz, és egy új vonása a lapnak, hogy értékeljük is, természetesen elkülönítve a ténylegesen elhangzott szövegtől, külső kommentár formájában az eseményeket. - Most ez teljesen egyedülálló, mert Magyarországon általában lapok szoktak beszámolni az országgyűlési vitákról. - Igen, mi is úgy gondoltuk, hogy fontos feladat az a probléma, hogy kivonatokat közöltek a lapok, ezzel már valamennyire orientálták az olvasókat. Mi úgy gondoltuk, hogy az információk gyökeréhez kell visszamenni, és valóban ismerje meg mindenki, hogy mi hangzott el a parlamentben, mit képviselt a képviselője, hogyan szólt hozzá, és ebből az egyszerű állampolgár saját maga vonja le a következtetéseket. - Ez hány példányszámban jelenik meg? - Példányszámunk az változó, de 50 ezer és 66 ezer között mozog. - És hogyha mondjuk elmegyek Magyarországról, hol kapnám meg, hogyha meg akarnám venni? - Sajnos a terjesztés az még nem igazából megoldott. Kísérleteket teszünk, hogy valamennyi érdeklődő hozzájusson a laphoz. Jelenleg az a helyzet, hogy a főváros területén eddig csak a saját terjesztői hálózatunkon keresztül terjesztettük, főleg aluljárókban árultuk a lapot. A mostani 8. számot már a posta is terjeszti, de csak a fővárosban. S vidéken - és ez a legnagyobb a gond, hogy vidékre is eljusson - egy saját terjesztői hálózatot hoztunk létre. Itt a magántőke, magánvállalkozásnak az erejét próbáljuk kombinálni a hazafiúi lelkesedéssel. Ugyanis az M-3-as Fuvarozó és Szolgáltató Kisszövetkezet - ami egy magánvállalkozás - ajánlotta fel a segítségét, hogy díjmenetesen oda, ahol legalább 10 példányt igényelnek - legyen ez bárhol Magyarországon - eljuttatja a lapot. Ezenkívül a legkülönbözőbb féle szervezetek terjesztik vidéken. Sajnos még nem minden megyében tudtuk ezt megoldani. Van ahol a helyi Fidesz csoport, van ahol ifjúsági szervezetek, de olyan is van, például Pápán, ahol a városi ügyvédi munkaközösség vállalkozott a terjesztésre. Tehát teljesen vegyes felállásban terjesztjük a lapot, ám az mindenhol jellemző a terjesztőkre, hogy nagyon lelkesen végzik a feladatukat. - De tulajdonképpen normálisabb újságkioszkokban nem lehetne megkapni? - Vidéken nem. Mostantól a fővárosban lehet ilyen újságstandokon is hozzájutni a laphoz. Ez egy új dolog. - Még nem régen jelenik meg, úgyhogy ez a kérdés tulajdonképpen talán kissé korai, de milyen hatása van, van egyfajta visszhang az olvasók részéről? Attól eltekintve, hogy veszik? - Hát, az olvasók részéről azt kell mondjam, hogy nagyon jó a visszhang és sokkal jobb annál is, amire a legszebb álmainkban számítottunk. Rengeteg levelet kaptunk már a megjelenéskor, az első számoknál is. Hát, szinte mindegyikben gratulálnak, örülnek a vállalkozásnak és korszakos jelentőségűnek tartják. Dicsekvésnek tűnne, de ténylegesen az a helyzet, hogy az olvasók nagyon lelkesek. Hogy milyen hatása van a lapnak, persze akkor lenne igazán hatása, hogyha a megújhodás, amit ma valamennyien remélünk Magyarországon, az valamennyire előrébb lenne ettől a laptól. Ez azt hiszem titkos vágyunk. Az Országgyűlésen terítékre kerül nem egyszer, idéznek belőle a parlamenti képviselők is, és hát az is a tervünk, hogy megpróbáljuk őket is megfelelő háttéranyaggal ellátni, közvélemény-kutatások eredményeit közöljük például, elemzéseket közlünk, hogy nekik is valamennyire segítséget nyújtson a lap a saját munkájukban, a saját felkészülésükben. - Még bizonyos értelemben nemcsak történelmi érdekesség lesz, hiszen egy olyan folyamat van most éppen Magyarországon, ami egy új államforma vagy társadalmi berendezkedés kialakulásához vezet, vagy vezethet. Úgyhogy az egész történelmileg fontos dokumentáció is lesz, másrészt viszont befolyásolhatja a jelenleg elhangzott különböző vélemények lerögzítése, a (...) vitákat ugyanabban a kérdésben. Ezt is remélik, hogy erre is sor kerülhet, hogy valamiképpen befolyásolni fogják magát az Országgyűlést? - Én azt hiszem - és ez a reményünk -, hogy az Országgyűlés munkáját is pontosabbá teszi. Ugyanis számunkra már sikerült azt megvalósítani, ami hát az elején még hihetetlennek tűnt, hogy valamennyi elhangzott szó a másnap reggeli számmal megjelenik. Ami egy 24 oldalas kiadvány esetében hát újságíróberkekben úgy tartják, hogy elég komoly vállalkozás. Ez azért jelentős, mert pontosabb lehet a képviselőknek a munkája. Kézbe véve a lapot hivatkozhatnak az előző nap elhangzottakra, vagy ugyanabban a témakörben már korábban elhangzottakra, és hát mindenféleképpen egy precizitásra is - véleményünk szerint - ráneveli, rászoktatja a képviselőket, hogy valóban minden egyes szónak jelentősége van. Itt arra gondolunk, hogy számtalanszor előfordul, hogy bizony nem a kellő terjedelemben történnek hozzászólások, nem mindig az adott témához, néha egyéb érdekek és háttérkörülmények motiválnak egyes fölszólásokat. Amennyiben másnap pontosan, szó szerint megjelenik a szöveg, akkor valószínű, hogy elgondolkoznak az érintett képviselők is, hogy minden a helyén volt-e a fölszólalásukban, minden szükséges volt, minden a témához kapcsolódott-e? Mi azt reméljük, hogy sokkal pontosabbá és hatékonyabbá válik ezáltal az Országgyűlés, tulajdonképpen közvetlenül szembesülhetnek önmagukkal is a képviselők ezáltal. — Mint hallom a legutóbbi számban egy felhívás is megjelent. Mit tartalmaz ez pontosan? - Itt lényegében, mint oly sok más számban, reformkori hagyományokhoz nyúltunk vissza. 1848. március 14-én a forradalom előestéjén Irinyi Józseftől hangzott el egy ilyen felhívás az ellenzéki körben, hogy a társadalom vegye kézbe az alkotmányozási folyamatot és ne elégedjen meg egyes engedménnyel - persze most kivonatolva ismertetem ennek a felhívásnak a lényegét -, tehát, hogy ne elégedjen meg egyes engedményekkel, hanem az egész alkotmányt hozassa tisztába - használta ezt a kifejezést Irinyi József. Erre gondolva tettük közzé ezt a felhívást, amelynek a lényege, az, hogy alkotmányozzon maga a nyilvánosság ebben az esetben. Tehát tulajdonképpen ne egy minisztériumnak - adott esetben az Igazságügyi Minisztériumnak - a privilégiuma legyen az, hogy az Országgyűlés elé terjeszti tulajdonképpen már a kész alkotmánykoncepciót, hanem ebbe legyen lehetősége a nyilvánosságnak is beleszólni, és ne csak úgy, hogy esetleg egy népszavazás formájában mond róla véleményt, hanem magába a folyamatba, tudjon belefolyni. Ezért javasoltuk azt, vagy javasoljuk azt ebben a felhívásban, hogy alakuljanak falvainkban és városainkban szerte az országban alkotmányozó körök. Olyan alkotmányozó körök, amelyben minden állampolgárnak lehetősége van részt venni, ahol minden nézet teret kaphat és megjelenhet. Mi vállaltuk azt - az Országgyűlési Tudósítások szerkesztői -, hogy ezeket az alkotmányozó köröket munkájukban segítjük megfelelő háttéranyagokkal, akár kész koncepció tervezetekkel ellátjuk, ha kell előadókat vagy vitavezetőket biztosítunk - legyen az bárhol az országban -, és azt is vállaljuk, hogy az így kialakult véleményeket összegezzük, természetesen élüket és értéküket nem csökkentő módon. Tehát tárgyilagosan összegezzük, és ezeknek a nyilvánosságra hozataláról is gondoskodunk. - Ruttner György! Köszönöm szépen! +++ 1989. március 26., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »