|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (11. rész)
|
Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - dr. Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő az Alkotmány
szabályozási elveit. Bevezetőben vázolta a hazai alkotmányozás sok
évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit,
az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjogbeli indíttatásait.
Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult
politikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen
jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott
alkotmány készítésénél annál is inkább figyelni kell rájuk, mert
később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet
részeként az alkotmány működésére amúgy is hatással vannak.
- Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat
és megoldásokat - folytatta. Van már történeti példánk arra, mik a
következményei az ország múltjától, viszonyaitól idegen struktúrák
és megoldások átvételének. Ez nem ismételhető meg még egyszer. Meg
kell találni azokat az eszközöket, amelyek lehetetlenné teszik a
magyar társadalomfejlődés múltjától és jövőbe mutató tendenciáitól
idegen, mesterséges, éppen ezért működése során sok diszfunkcionális
következménnyel járó jogi konstrukció kialakítását, úgy azonban,
hogy ez a munka és terméke ne ragadjon le az adott helyzet konkrét
problémáihoz, s napi megoldásokhoz.
Ez a veszély valóságos, s hadd tegyem hozzá, minden időben
történt alkotmányozás esetében is az volt. Szembe kellett nézni vele
a legidőtállóbbnak bizonyult alkotmány, az amerikai alkotmány
készítése során is.
Amidőn az amerikai alkotmányt előkészítő delegátusok
Philadelphiában összeültek, a problémát úgy vélték megoldani, hogy
gondoskodtak róla, a viták szigorú titokban folyjanak. Ha nem
szivárog ki, hogy az egyes delegátusok mit mondanak, akkor talán
elkerülhető - vélték - a delegátusok otthoni viszonyaihoz,
környezetéhez kapcsolódó, napi érdekek hatása az alkotmányra. Ennek
ellenére mégis azt mondotta az egyik résztvevő a vitákról, hogy
,,alig kelt ki a csibe a tojásból, máris mindenki le akart fosztani
róla egy tollat.,, A mi esetünkben fordított folyamat is észlelhető:
nem csak kopasztjuk a ,,csirkét,,, hanem egyúttal ,,öltöztetjük,,
is. Sok szép elvet, külhonból ismert megoldást kívánnánk rá, nem
ritkán egymáshoz nem illőeket, a koherenciára a tekintet nélkül.
Ezek a kívánságok nálunk is többnyire a napi politikai törekvésekhez
kapcsolódnak, éspedig nem ritkán gyanakvástól, félelemtől
indíttatva. Tettenérhető ez a félelem és társadalmi összefüggései
is. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"A jövő héten szombaton megy a Sellő a pecsétgyűrűn c film a TV-ben és szombaton megy a Pokoli torony. Az lenne a problémám, hogy miért van egy héten belül 2 nagyon jó film, egész héten nincsen jó film csak szombaton és péntekem miért kell együtt tenni, lehetne-e a Sellő a pecsétgyűrűn II.részét esetleg későbbre tenni, - egész héten nincs jó film és péntek, szombaton a 2 film egyidően megy. Tudom, hogy csak hallgattják, de nem lenne rossz, ha tennének is valamit ... Lenne egy megoldás, mert átnéztem a Rádióujságot. Pénteken van az I. része a Sellő a pecsétgyürün-nek. Szombaton van a 3 órás film az l-esen 8-tól és közben a 2-esen 1/2 12-től a Sellő a pecsétgyűrűn II.része. Na, most mi lenne ha vasárnapra áttennék a Sellő a pecsétgyűrűn a Richard Claydermann Londonban c.műsorra és a Richard Claydermann szombaton lenne a film idején, az is egy óra. Minden probléma megoldódna. Pénteken lenne a Sellő a peosétgyűrűn, szombaton az l-esen a Pokoli torony, a 2-esen a Richárd Claydermann és vasárnap a 2-esen a Sellő a pecsétgyűrűn II.része."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|