|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (7. rész)
|
A gyülekezési jogról folytatott vitában a bizottság ülésén is
érződött az a két végletes nézőpont, amely a társadalmi eszmecserét
kísérte. Volt, aki a törvénytervezettel kapcsolatban megelégedett
volna a jogok puszta deklarálásával, mások azonban aprólékos
szabályozást sürgettek volna. A bizottság végül úgy foglalt állást:
olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a
szabadságjogok zavartalan gyakorlását. Jelentősnek minősítette a
bizottság a bírósági jogorvoslat lehetőségét, amely mintegy záloga a
szabadságjog gyakorlásának. Elhangzott olyan javaslat is, hogy
amennyiben a kért időben és helyen a rendőrség nem engedélyezi a
demonstráció megtartását, jelöljenek ki másik időpontot, illetve
helyszínt. A bizottság tarthatatlannak minősítette ezt az
indítványt, amely semelyik érintett fél érdekét nem szolgálná. Jogos
igényként merült fel, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek is
részt vehessenek a különféle felvonulásokon, rendezvényeken.
Ugyanakkor a képviselők helyesnek tartották azt a megkötést, hogy
külföldiek ne legyenek a rendezvények szervezői, előadói.
Ugyancsak alapvető szabadságjogként értékelte a bizottság az
egyesülési jogszabályt. A tervezet segíti azokat az önszerveződés
alapján létrejövő társadalmi csoportokat, amelyek a különféle
érdekeket fejezik ki. A legnagyobb vita a politikai pártokkal
kapcsolatos paragrafusokról folyt a bizottságokban. A testület
helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonatkozik,
ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra - kiemelt szerepükre
tekintettel - szülessen külön szabályozás. Társadalmunkban a
különféle szerveződésekben már fellelhetők a pártok csírái, ezért
nagyon sürgető, hogy mihamarabb - az új Alkotmánnyal egy időben,
esetleg azt megelőzve - megszülessen a párttörvény. Ez mindenekelőtt
politikai kérdés; a jog csak akkor lesz képes elrendezni a politikai
pártokkal kapcsolatos szabályokat, ha az erre vonatkozó problémákat
a politika előzetesen kellően tisztázta. ,,A törvényalkotás nem
pusztán fogalmazás kérdése, először tisztázni kell számos, még
használatban levő, illetve már használatos fogalom tartalmát, s csak
azután lehet szó szabályozásról,, - szögezte le a bizottság titkára.
Mindezekkel a kiegészítésekkel a jogi bizottság elfogadásra
ajánlotta az egyesülési és a gyülekezési jog tervezetét.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"A jövő héten szombaton megy a Sellő a pecsétgyűrűn c film a TV-ben és szombaton megy a Pokoli torony. Az lenne a problémám, hogy miért van egy héten belül 2 nagyon jó film, egész héten nincsen jó film csak szombaton és péntekem miért kell együtt tenni, lehetne-e a Sellő a pecsétgyűrűn II.részét esetleg későbbre tenni, - egész héten nincs jó film és péntek, szombaton a 2 film egyidően megy. Tudom, hogy csak hallgattják, de nem lenne rossz, ha tennének is valamit ... Lenne egy megoldás, mert átnéztem a Rádióujságot. Pénteken van az I. része a Sellő a pecsétgyürün-nek. Szombaton van a 3 órás film az l-esen 8-tól és közben a 2-esen 1/2 12-től a Sellő a pecsétgyűrűn II.része. Na, most mi lenne ha vasárnapra áttennék a Sellő a pecsétgyűrűn a Richard Claydermann Londonban c.műsorra és a Richard Claydermann szombaton lenne a film idején, az is egy óra. Minden probléma megoldódna. Pénteken lenne a Sellő a peosétgyűrűn, szombaton az l-esen a Pokoli torony, a 2-esen a Richárd Claydermann és vasárnap a 2-esen a Sellő a pecsétgyűrűn II.része."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|