Rendszerváltás és az MTI

	Honecker csapatcsökkentési bejelentése
London, 1989. január 24. (BBB, Panoráma) - Milyen politikai és katonai jelentőséget tulajdonít Donald Almer, az angol rádió hírmagyarázója, és a BBC 24 óra című műsorában meginterjúvolt szakértők Erich Honecker tegnapi ígéretének, hogy az NDK 1990-re egyoldalúan 10 ezer katonával csökkenti fegyveres erőit, honvédelmi költségvetését pedig 10 százalékkal? - Erich Honecker bejelentését megelőzően Gorbacsov már több alkalommal közölte, hogy a szovjet csapatok létszámát 1991-ig fél millió fővel csökkentik. 50 ezer szovjet katonát és 5 ezer harckocsit vonnak ki Kelet-Európából, amire a NATO-nak az a válasza, hogy a hagyományos fegyverzet tekintetében a Varsói Szerződés fölényben volt, és a csökkentések ellenére fölényben marad. Erről márciusban tárgyalások indulnak, ezeket előzte meg Honecker bejelentése. A lengyel kormány arról tett bejelentést, hogy a Szovjetunió az elkövetkező két év során visszahív erőket lengyel földről, az ott állomásozó 45 ezer fős hadosztályait csökkenti. A Kelet- Németországból távozó egységek viszont még ez évben útnak indulnak, 4 szovjet tankhadosztályról lenne szó. Ezzel az NDK ütőképessége nem csökken számottevően. Maga a keletnémet hadsereg becslés szerint 170 ezer katonából áll, ami az ország méretéhez viszonyítva magas létszám. NATO szakértők szerint jól képzett és jól felszerelt az NDK hadereje. Az, hogy 10 ezer katonát leszerelnek, 600 tankot és 50 harci repülőgépet kivonnak az állományból, nem jelent valóban sokat a Varsói Szerződés ütőképessége szempontjából. A mostani bejelentések politikai szempontból érdemesek az alaposabb vizsgálatra. A keletnémet pártvezetés nem mindenben követi Moszkvát, a glasznoszty importjára például csak nagyon kénytelen- kelletlen fanyalodik rá. Általában keménynek tartják a keletnémet vonalat. Tart attól Kelet-Berlin, hogy a glasznoszty talán destabilizálja az országot, amelynek pedig fontos stratégiai szerepe van Nyugat-Németország szomszédjaként. Ennek ellenére hangzott el Honecker bejelentése. Vagy miért? Talán azért is, hogy az NDK vezető kifejezze szolidaritását Gorbacsovval, amely kétségessé vált a glasznosztytól való húzódozás miatt. De ennél sokszorta inkább azért, hogy Honecker segítse Moszkva propaganda-hadjáratát a NATO ellen. A sorozatos csapatleépítési közlemények, bejelentések célja, hogy a NATO elálljon modernizálási terveitől. Ma a BBC 24 óra című műsorában három interjút hallhattunk, először Andrew Duncan, a brit Stratégiai Kutató Intézet szakértő munkatársa nyilatkozott, s azt mondta, hogy a NATO egyes tagországaira külön- külön igyekeznek Keletről nyomást gyakorolni, különösen azokra az országokra, amelyekben a közvélemény felhánytorgatja a kormánynak, hogy nem reagál kedvezően és gyorsan a Varsói Szerződés egyoldalú lépéseire. Aztán Christoph Bertramot, a Die Zeit munkatársát hallhattuk, aki szintén úgy vélekedett, hogy Kelet-Berlin Bonnra akar hatni. Bár nem tudja miért nem tette meg a bejelentést Honecker egy héttel ezelőtt, amikor a katonai szolgálat idejének meghosszabbításáról folyt vita a Szövetségi Köztársaságban. Végül a NATO európai főparancsnoka John Galvin tábornok nyilatkozott, aki szerint a csapatleépítéseket a hadieszközök korszerűsítésével lehet ellensúlyozni. Persze minden mástól eltekintve a keletnémet gazdasági helyzet is indokolhatja Honecker bejelentését, kezdenek bajok mutatkozni, és pénz elvonása a katonai keretből hasznosnak látszik. Külpolitikai szempontból az figyelemre méltó, hogy a berlini fal lebontására tett felszólítás elutasítását követte ez a pozitív megnyilatkozás most a haderőcsökkentésről. Ám Galvin tábornok kommentárjából az tűnik ki, hogyha a NATO-ra gyakorolt hatás a cél, ez nem valami eredményes, mert a modernizálási tervektől a NATO nem áll el. +++ 1989. január 24., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »