 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MSZDP alapító tagok nyilatkozata
"1. A párt vezetését egy szűk csoport önhatalmúlag kisajátította,
ami úgy a párttagság, mint a közvélemény előtt visszatetszést
keltett.
2. A tagság és a működő Szervező Bizottság megkérdezése nélkül
diktatórikus módon főtitkár, valamint elnökség került felkérésre és
február 21-én eredménytelen kísérlet történt kinevezésükre."
BBC, Késő esti adás:
A kormány álláspontja a bős-nagymarosi erőműről
"Budapesti tudósítónk, Sally Ackroyd a következő jelentést küldte:
- Gyakori robbanásokat hallani a Dunakanyarban lévő Nagymaros
közelében, miután a munkások dinamitot használnak a félmillió
négyzetméter szikla folyóágyból történő kitermeléséhez.
Marosán György a kormány szóvivője ma olyan értelemben
nyilatkozott, hogy a munkát folytatják, amíg a parlament júniusban
ismét fontolóra veszi a vízlépcső építésének tervét. Hozzátette
azonban: a kormány úgy döntött, nem fognak visszacsinálhatatlan
munkálatokat végezni, ami azt jelenti, hogy a betonalapokat nem
rakják le."
|
|
|
|
|
|
 |
- Mindszenty rehabilitálása - 1. folyt.
|
Habozás nélkül védelmezte az egyházat, ellenezte a
totalitariánus társadalmat, és nem volt hajlandó megalkudni. A
háború után Magyarország hercegprímásává nevezték ki. A monarchia
híve volt, melyet véleménye szerint csupán átmenetileg szakítottak
meg, és nem törölhettek el végleg.
A kommunista hatóságok tűrhetetlennek találták Mindszenty
tevékenységét, bár a bíboros sorsa talán másképp alakulhatott volna,
ha hajlandó lett volna kompromisszumokra, tekintettel arra, hogy az
egyház más vezetői hasonló eljárásban részesültek. Azok sem tudtak
mindvégig mellette állni, akik csodálták határozottságát elveinek
védelmében.
Az amerikaiak, akik menedéket nyújtottak számára 1956-ban,
örömmel fogadták a kelet-nyugati enyhülés jeleit, s 1971-ben
megoldható lett, hogy elhagyja a budapesti nagykövetséget és
száműzetésben éljen. Az ügyben közbenjáró VI. Pál pápát Mindszenty
bírálta, amiért túlságosan a kelet-európai kommunista rezsim
kedvében járt, és végül Mindszentyt megfosztották az esztergomi
érseki címétől annak ellenére, hogy arról nem mondott le.
Kétségtelenül a magyar történelem legkiemelkedőbb alakja, de nem
könnyű határozottan megítélni. Ebben különösen az egyházi embereknek
lesz nehéz dolguk. +++
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Jurta Színházról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Tisztelt Szabad Európa Rádió! A HALLGATÓK FÓRUMA cimü adásukban elhangzott egy-két hozzászólás a magyarországi változásokat illetően, hogy beszélni, szervezkedni szabad, sőt politikai bizottsági tagok olyan kijelentéseket tesznek, amelyért egy-két évvel ezelőtt izgatás cimén börtönbüntetés járt. Ezzel párhuzamosan az ÁVH jogutódja a Mosonyi-utcában és a parlamentben gondos levélfelbontogató tevékenységet folytat. Szeretném ha egy műsort szerkesztenének a diktatúrák provokációs trükkjeiről. A későbbiekben biztos hasznát fogja venni a magyar társadalom. Ez a probléma elkerüli a figyelmüket, miért? Egy példa: ott voltam a varsói felkelés évfordulójáról megemlékező tömegben. Egy fiatal, sportos testalkatú civil gyors hely változtatások közepette hol a rendőröket, hol a rendszert szidta, igaz nem elég kitartóan. Majd - mivel senki nem követte példáját, - beállt a rendőrsorfalba, oda ahonnan küldték."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|