Rendszerváltás és az MTI

	Mindenki?
Fényesre suvickolt közhelyünk: öntsünk tiszta vizet a pohárba. Nosza, rajta Folyik a csapból a kissé klóros, de azért ivásra alkalmas víz, van belőle elég. Képletesen szólva: néha úgy tűnik, mintha a pohár hiányozna... Az egyik vidéki város pártbizottságának panaszirodájában idős elvtárs jegyzi sorra a panaszokat, majd szünetet tart - és panaszkodni kezd. Örül, hogy mernek beszélni az emberek, nem bánja, hogy csupán a sérelmeikkel van dolga, elfogult véleményekkel, elhamarkodott megállapításokkal, szubjektív indulatba csomagolt objektívitással. Őt inkább az akasztja meg a jegyzetelésben, hogy nincs nevük a panaszoknak. Neki a "mindenki" panaszkodik. És ezt az anonímitást nem kedveli. Még akkor sem, ha igaznak bizonyul a kritika, visszásságok garmadát fedezi fel a vizsgálat. Még akkor sem, ha ő is tud olyan esetről, amikor megütötte a bokáját a bejelentő. Mert eleget beszélünk a vezetők felelősségéről, s amennyiben ezt komolyan vesszük - vegyük komolyan a bíráló felelősségét is Ne lehessen a vakvilágba rágalmazni, kritizálni, feljelenteni, leveleket írni - az intrika ugyanis legalább annyira gúzsba köti a vezető kezét, mint a fantáziátlan kényelmesség. "Kevés az olyan panaszos, aki meri vállalni, amit mond, aki a nevét adja a bejelentés mellé. Az emberek szívesen adresszálnak, csak éppen a feladóvevényt hagyják üresen" - foglalja össze tapasztalatait az idős pártmunkás, majd hozzáteszi: lehet, hogy ez csupán régi reflex, rossz beidegződés, ám szerinte többről van szó - átestünk a ló másik oldalára, megtorlatlanul hagyjuk az alaptalan vádaskodást, büntetlenül lehet becsmérelni bárkit, haja szála sem görbülhet annak, aki légből kapott hírekből épít közérdekű panaszt. A vezető tehát úgy alhat jól, ha a légynek sem árt. Márpedig ártson a légynek Még akkor is, ha a légy pimasz és bosszút esküszik. Persze a dolog bonyolultabb... Mert "a mindenki" nem mindíg burkolódzik névtelenségbe, csak éppen úgy panaszkodik a közösség nevében, mintha lényegtelen volna a saját véleménye. Elszoktunk az egyes szám első személy használatától, mert korábban azt hittük, hogy ez ellenkezik társadalmi berendezkedésünkkel, a szocialista gondolkodásmóddal. (folyt.) 1989. március 24., péntek 11:49
Vissza »

	Mindenki? 2.
A "mindenki" tehát kinyitja a szívét, ám közben kiderül: a szív személyes tulajdon, s elsősorban tulajdonosáért eped. "A mindenki" átkokat szór, befeketít, hibáztat, döntést, vezetési stílust, s a mindenkinek ebben-abban igaza van. "A mindenki" azonban, amikor kellene, gyakran hallgat, ezért Justícia mérlegének nyelve megbillen - ítélkezni majdnem lehetetlen, mert a véleményeket egy ügyes csavarással mendemondává alakíthatja a kényelem. A mendemonda pedig üres, akár a léggömb, legfeljebb pukkan, de nem marad semmi utána. "A mindenki ebben az esetben nem egyenlő valamennyiünkkel, csupán gyüjtőfogalma egy csoportnak, melynek tagjai szemtől-szembe a somolygást választják, másutt azonban annál bátrabbak. Lehetnek szerzői névtelen leveleknek és feljelentéseknek, dühök csitítására elég számukra a folyosói terefere, s ha panaszuk égbekiáltó, akkor az égbe kiáltják, de a címzettnek sose. Olykor bolhából csinálnak elefántot, máskor még bolha sincs; valamit hallott fél füllel az illető, utánajárni nem az ő dolga, és különben sem zörög a haraszt, ha nem fujja a szél. "A mindenki" nem szereti a fórumokat, meghátrál a nyilvánosságtól, harcba nem száll, mert vádjai nem a helyzet javítását, hanem az általa utált személy leváltását célozzák. "A mindenki" megszokta, hogy közösséget képvisel magántermészetű ügyben, mondandójának - megbizatásjellegét kidomborítja jellegtelen stílusa, sablonos érvrendszere, örökzöld közhelytára. "A mindenki" a jég hátán is megél. A körülmények kitaposta úton halad, a közéletfolyam szennyezettebb szakaszait kedveli, de közben tisztaságról, elvhűségről fecseg. "A mindenki" önmagából kiindulva igazolja tetteit: kártyalapokként teríti eléd a példákat a meghurcolásról, kinyírásról, igazságtalan elmarasztalásról, a fúrásról és a bosszúról, majd aduként közmondást idéz: mondj igazat, betörik a fejed. "A mindenki" habozás nélkül sért, viszont sértődékeny. "A mindenki" szerencséje, hogy nehéz különválasztani a senkitől és a valakitől, mert "a mindenki" nem okvetlenül gerinctelen. Előfordul, hogy az igazat mondja - csak éppen önmagát csomagolja sztaniolba. Azzal nem törődik, hogy bírálatának éle pontosan módszerének következtében csorbul ki, inkább keserűen legyint: lám, elmondta, felsorakoztatja a hiányosságokat, mégsem történt semmi. Környezetének langymeleg közömbössége és az információhiányból fakadó pletykaéhség megerősíti hitében. Szürkén is lehet szines az ember. (folyt.) 1989. március 24., péntek 11:55
Vissza »

	Mindenki? 3.
A megkritizálthoz már csak általánosságban jut el a bírálat, és még ha akarna sem tudna változtatni hibáin, mert fogalma sincs, hogy min, hogyan - a nyílt vita, az őszinte párbeszéd csak akkor kezdődik, amikor már késő a változtatás: váltás szükségeltetik. Téved tehát, aki azt hiszi, hogy csupán a névtelen levelek szerzőire célzott a panaszok felvevője. Gondolataink is lehetnek arculat nélküliek, tartalmukban inkább taktikát, mintsem a valóságot sejtetők. Kétségtelen, hogy a leleplezés rizikót rejteget a leleplező számára is. Az sem vitás, hogy nem minden anomáliát követ példás rendcsinálás. De sokszor azért marad el a kényes művelet, mert könnyűszerrel elhárítható, kijátszható a panasz és a panaszos személye. De igaz a tétel megfordítva is: a felelőtlen handabandázásnak lehetnek áldozatai, büntetlenül is juthat pokolra valaki. A sötétben tapogatózva védekezni sem lehet, hát még talpon maradni... (MTI-Press) 1989. március 24., péntek 12:17
Vissza »

	Moszkvai tévéműsor 2.
Április 6. csütörtök 04.30: 120 perc, 06.30: Műsorismertetés, 06.35: Rajzfilmek, 07.05: Talány - játékfilm, 08.25: Hírek, 08.35: Gyermekek órája, 09.35: Filmpanoráma, 13.30: Hírek, 13.45: Falusi horizontok, 14.25: Zenei kincsestár, 14.50: Hírek, 14.55: 16 év alatt és azon túl, 15.40: Győztesek, 17.00: Gazdasági magazin, 17.30: Rajzfilm felnőtteknek, 17.50: A boldogság sugarai - 1. rész, 19.00: Tv-híradó, 19.50: Művészeti-publicisztikai műsor, 21.20: Hírösszefoglaló, 21.35: Amerikai főiskolás kosárlabda-bajnokság - döntő, 23.00: Ki utazik Truskavecbe? - tadzsik film, 00.12: Hírek, 00.17: M. Magomajev énekel Április 7. péntek 04.30: 120 perc, 06.30: Műsorismertetés, 06.35: Fokozatok, 08.05: Hírek, 08.15: Életet a Földnek , 09.15: Amerikai kosárlabda-mérkőzés (ism.), 13.30: Hírek, 13.45: A cambridge-i kórus műsora, 14.10: Dokumentumfilmek, 14.55: Hírek, 15.00: Tudományos-ismeretterjesztő műsor, 16.00: Tudomány, elmélet, kísérlet, gyakorlat, 16.45: Mi történt a nagyvilágban?, 17.00: A Szovjetunió alkotmánya, 17.50: A boldogság sugarai - játékfilm, 2. rész, 19.00: Tv-híradó, 19.50: Szatíra a rajzfilmekben, 20.40: Dalok a sportról, 20.55: Nézet - riportműsor, 23.00: Klara Gazul színháza - tévéfilm, 00.27: Hírek, 00.32: Zenei ring Április 8. szombat 04.30: 120 perc, 06.30: Műsorismertetés, 06.35: Kertünk, 07.05: A III. Országos Népművészeti Fesztivál, 07.35: Az igazgató fantáziái - dokumentumfilm, 08.00: Emberi főiskola, 09.00: Átalakítás és kultúra, 10.15: A szocializmus országaiban, 10.45: A vulkanológus - dokumentumfilm, 11.15: Rajzfilmek, 11.50: Operaösszeállítás, 12.30: Hírek, 12.40: Az állatok világában, 13.40: Népi hangszerek muzsikája, 14.10: A gyermekotthonokról, 15.25: Rajzfilmek, 16.00: Angol rockegyüttes műsora, 16.25: Nemzetközi műsor, 17.25: Sailes Marner - angol film, 19.00: Tv-híradó, 19.40: Szombat este - szatíra a rajzfilmekben, 20.10: Zenés műsor, 21.20: A. Barrikin koncertje, 22.00: Hírek, 22.40: Háromismeretlenes egyenlet - bűnügyi film, 00.47: Hírek, 00.52: Zenés összeállítás (folyt.) 1989. március 24., péntek 13:25
Vissza »