Rendszerváltás és az MTI

	Alanyi jog a külkereskedés
A hazai tapasztalatok azt bizonyítják: a kisvállalkozások jelenleg kevésbé nyitottak a világgazdaságra, mint a nagy szervezetek. A legfeljebb ötven főt foglalkoztató cégeknek csupán öt százaléka dolgozik exportra, ötven és száz fő között tíz százaléka, a száz főt meghaladókénak pedig húsz százaléka. Eszerint minél kisebb egy vállalat, annál kevésbé tudja életképességét a valódi, külföldi piacon bizonyítani? Ez nem hihető. Másutt kell keresni az okokat. alc. A kicsi is lehet szép Noha az ipari nagyvállalatok, a mezőgazdasági nagyüzemek élet-és versenyképes működése, növekvő és gazdaságos exportja nélkül nincs kibontakozás, mégis itt és most számolni kell a kisszervezetek objektív adottságaival, sajátos korlátaival. Azzal például, hogy az idegennyelv tudásban a piac az üzleti szokások ismeretében, vagy az anyagi terhek, a kockázatok vállalásában lehetőségeik korlátozottak, nem versenyezhetnek a nagy szervezetekkel. Nincsenek például a devizakezeléshez, a szerződéskötéshez, a fuvarozáshoz, stb. értő szakembereik. A pénzeszközök, a kintlévőségek kései megtérülése, az esetleges üzleti kudarc érzékenyen érinti a kisszervezeteket, már csak azért is, mert tevékenységi körük, tőkeerejük szűkösebb, vészhelyzetben nem számíthatnak az állami mentőövre sem. Kisszervezetek nagyon sokáig csak a szakosított külkereskedelmi vállalatok közvetítésével köthettek külföldi üzleteket. Minőségileg új helyzetet termetett azonban, hogy a külkereskedés adományozott, privilégizált jogból alanyi joggá, a gazdálkodás szerves részévé vált. Az intézkedés hatására tavaly 350-ről 850-re nőtt az önálló külkereskedelmi tevékenységet végző szervezetek száma. Az export persze csupán néhány millió dollárral nőtt az új önálló külkereskedelmi vállalkozások hatására. Főleg azért, mert a felkészülés időigényes. S a többnyire kis mennyiségben exportálható termékek kivitelének növelése ugyancsak időt és türelmes, hozzáértő piaci munkát kíván, amire a nagy külkereskedelmi vállalatok korábban nemigen vállalkoztak. (folyt.) 1989. március 24., péntek 10:53
Vissza »

	Alanyi jog 2.
alc. Az export árverseny ellenszere A konkurenciának lehetnek vadhajtásai. Előfordul például árverseny a magyar exportőrök között külföldön. Az ilyen káros árversenyt a vállalkozók olyan önkéntes társulása zárhatja ki, amilyen a Magyar Toll Szövetség, vagy a Magyar Borkereskedők Egyesülete. Egyre több területen alakul ki az, hogy külkereskedelmi tevékenységet csak az a szervezet folytathat, amely tagja a szövetségnek, az egyesületnek, s betartja az együttműködés, a piaci munka közösen meghatározott szabályait. A hatósági regulákhoz szokott magyar exportőrök körében a külpiaci összefogás, az önszerveződés még nagyon kezdetleges. Gyakori a külpiaci torzsalkodás, kölcsönös vádaskodás, ám a hatósági beavatkozás elég ritka. Mindössze négy vállalat külkeskedelmi tevékenységének felfüggesztésére került sor. Persze nem minden terméknél szabad a vásár, a népgazdasági érdekeket szűkülő, de azért még jelentős körben adminisztratív eszközökkel védik. Tavaly a kivitel 58, a behozatal 50 százalékára kellett külön engedélyt kérni. Az idei évtől a konvertibilis export 36, az import 20 százalékát kitevő termékek forgalmazását engedélyezi előzetesen a Kereskedelmi Minisztérium. Olyan termékek kerültek le a kiviteli engedélylistáról, mint a bor, a pezsgő, az alma, a házinyúl, a vadhús. Ez év második negyedétől a magánszemélyek közvetlenül beszerezhetik külföldön a számukra szükséges anyagokat, alkatrészeket, gépeket. De még így is maradt meglehetősen sok mezőgazdasági termék és stratégiai jellegű cikk, amelyeket nem célszerű túl sok csatornán keresztül forgalmazni. alc. Vállalkozó szolgáltatók Az új társasági törvény alapján ugrásszerűen gyarapszik majd a közepes méretű, főként kisvállalkozások száma. Ezeknek azonban nincs gyakorlatuk a speciális deviza-, pénzügyi-, szállítmányozási, vámtechnikai munkában. Számukra a kivezető utat a speciális szakmai szolgáltató tevékenység fejlesztése, a külkereskedelem állami adminisztrációjának egyszerűsítése jelenti. Jelenleg ténykedik már egy ilyen külkereskedelmi szolgáltató iroda, a Tradeinform. Különböző kiadványokat, világpiaci tájékoztatókat készítenek, s megküldik azokat 300 tagvállalatuknak, évi 25 ezer forint tagdíj ellenében. Tervezik, hogy rendelésre speciális ismereteket is nyújtanak, szükség esetén külső szakembereket is felkérnek. A Tradeinform azt tervezi, hogy megbízás alapján úgynevezett céginformációkat szolgáltat a külföldi partnerekről. A külföldi ügyfeleket pedig, szintén térítés ellenében, magyar piaci és céginformációkkal látják el. (folyt.) 1989. március 24., péntek 10:54
Vissza »

	Alanyi jog 3.
A keresletet és a kínálatot összegyűjtik, számítógépben tárolják és az esetleges találkozási pontok jelzik az üzleti lehetőségeket. Hasonló tanácsadó-szolgáltató vállalkozások tucatjaira lenne szükség, amelyekhez fordulhatnak majd a kis és közepes vállalatok, de esetenként a nagyüzemek is piaci információkért, s kérhetik export-import tevékenységük megszervezését, menedzselését tiszteletdíj vagy a forgalmi nyereséggel arányos részesedésért. A megyei kereskedelmi megbízottak rendszerét érdemes lenne úgy továbbfejleszteni, hogy azok ne csak az árualap feltárásával foglalkozzanak, hanem szakismerettel, szervezéssel segítsék is az export-import tevékenységet, a szükséges engedélyek gyors kiadását, ellenőrizzék, hogy a vállalkozók mindenben megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. Mindez persze feltételezi a bonyolult kereskedelmi bürokrácia leépítését, a hatósági szabályozás egyszerűsítését. A Kereskedelmi Minisztérium aktív kezdeményezője, katalizátora kell, hogy legyen a folyamat beindításának, kibontakoztatásának. (MTI-Press) ág/pé K.J. 1989. március 24., péntek 10:55
Vissza »