![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
MSZDP alapító tagok nyilatkozata
"1. A párt vezetését egy szűk csoport önhatalmúlag kisajátította,
ami úgy a párttagság, mint a közvélemény előtt visszatetszést
keltett.
2. A tagság és a működő Szervező Bizottság megkérdezése nélkül
diktatórikus módon főtitkár, valamint elnökség került felkérésre és
február 21-én eredménytelen kísérlet történt kinevezésükre."
BBC, Késő esti adás:
A kormány álláspontja a bős-nagymarosi erőműről
"Budapesti tudósítónk, Sally Ackroyd a következő jelentést küldte:
- Gyakori robbanásokat hallani a Dunakanyarban lévő Nagymaros
közelében, miután a munkások dinamitot használnak a félmillió
négyzetméter szikla folyóágyból történő kitermeléséhez.
Marosán György a kormány szóvivője ma olyan értelemben
nyilatkozott, hogy a munkát folytatják, amíg a parlament júniusban
ismét fontolóra veszi a vízlépcső építésének tervét. Hozzátette
azonban: a kormány úgy döntött, nem fognak visszacsinálhatatlan
munkálatokat végezni, ami azt jelenti, hogy a betonalapokat nem
rakják le."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Lebontják a vasfüggönyt
|
![](../img/spacer.gif)
(Gordon Tamás) München, 1989. május 2. (SZER, Magyar híradó) - Negyven éve volt a szocialista tábor jelképe az azt körülvevő aknazár, szögesdrót vagy - Churcilltől örökölt nevén - a vasfüggöny. Ma, 1956 után másodszor kezdték meg lebontását. Gordon Tamás olvassa fel jegyzetét. Valahányszor határállomáshoz érek összerándul a gyomrom, pedig rendben vannak az irataim, nincsenek csempész-szándékaim és a nyugati határokon legtöbbször még pillantásra sem méltat a határőr, és van ahol elég csak lassítani kocsimmal, hogy kiérdemeljem a továbbintést. És mégis: a ma napig él bennem ez a reflex, amely a magyar határ számos átlépése óta rögzült - pedig mindannyiszor legálisan utaztam. Most, hogy a határzár megszüntetésének első, gyakorlati lépése is megkezdődött végtelen öröm tölt el. Anélkül, hogy túlbecsülném a műszakilag is elavult jelzőrendszer leszerelését, ismerjük el, hogy ennek a gesztusnak jelkép-ereje van, fölér egy tartós tabu ledöntésével, hiszen a hatalomnak feltehetőleg éppen a legkonzervatívabb rétegét érte el, csapta meg a nyitottabb politika szele. Kiderült, hogy Magyarországnak talán a legkevésbé kellene nyugati határát védeni. Vajon mi játszódhat le a sok száznyi kiskatona-határőr fejében amikor ráébred, hogy feladata ugyanolyan fölösleges volt eddig is, mint amennyire nélkülözhetővé válik mostantól? Kedvemre van az effajta főbekólintás, visszatérés a huszadik századba, visszatérés Európába. 1949-ben először a jugoszláv - akkor az ítéltetett veszélyesebbnek -, majd az osztrák határon létesítettek aknazárat. Ezt ugyan 1956-ban röviddel a forradalom előtt felszedték, ám a forradalom leverése után a börtönországot ismét, ahogyan hivatalosan nevezik: robbanó műszaki zárral védik. A konszolidáció 1965-re a határra is elér, ám hiába szedik fel az aknákat, a többszörös drótkerítés, az elektromos jelzőrendszer -, no és az érvényben lévő tűzparancs! - mutatják a kádári liberalizáció kétességét. A fölrobbanó akna veszélye tulajdonképpen kiszámítható volt. A határmenti lakosság besúgásra trenírozása, a polgári ruhás határőrség bevezetése másfajta, ám nem kevésbe súlyos veszélyeket hordott magában. A határmenti falvakat versenyre hivták. Nyerjék el - korabeli sajtóból idézek - a megtisztelő Határőrközség címet. Hogy melyek a föltételek? Eredményes politikai munka, együttműködés a határőrséggel, és a község lakói nem követhetnek el tiltott határátlépést. Több mint két évtizedig tartott ez a remek korszak, mire megérhettük, hogy a rendszerrel együtt avuló műszaki zár végre szemétdombra kerül. Csak egy jellemző adat: tavaly több mint 4000 esetben riasztott a jelzőrendszer, ám csak 44 alkalommal nem bizonyult vaklármának. - Kedves hallgatók! A műsorban csupa kedvező fejleményről tudósítottunk. A szocializmus olyan vívmányainak leépítéséről, mint az egypártrendszer, szocialista vezetők alkalmazása, foglalkozási tilalmak visszavonása, vasfüggöny leépítése. Csak ne járjunk úgy, mint az utóbbival egyszer már megértük: 1956-ban lebontották, 57- ben még tökéletesebben visszaépítették. Abban a reményben búcsúzik a szerkesztő, Kasza László, hogy ebben az esetben nem ismétlődik a történelem. +++
1989. május 2., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés FKgP Jurta Színházról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Tisztelt Szabad Európa Rádió! A HALLGATÓK FÓRUMA cimü adásukban elhangzott egy-két hozzászólás a magyarországi változásokat illetően, hogy beszélni, szervezkedni szabad, sőt politikai bizottsági tagok olyan kijelentéseket tesznek, amelyért egy-két évvel ezelőtt izgatás cimén börtönbüntetés járt. Ezzel párhuzamosan az ÁVH jogutódja a Mosonyi-utcában és a parlamentben gondos levélfelbontogató tevékenységet folytat. Szeretném ha egy műsort szerkesztenének a diktatúrák provokációs trükkjeiről. A későbbiekben biztos hasznát fogja venni a magyar társadalom. Ez a probléma elkerüli a figyelmüket, miért? Egy példa: ott voltam a varsói felkelés évfordulójáról megemlékező tömegben. Egy fiatal, sportos testalkatú civil gyors hely változtatások közepette hol a rendőröket, hol a rendszert szidta, igaz nem elég kitartóan. Majd - mivel senki nem követte példáját, - beállt a rendőrsorfalba, oda ahonnan küldték."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|