Rendszerváltás és az MTI

	A Dubcek-interjú kérdései
(Jerzy Rohan) London, 1989. április 26. (BBC, Panoráma) - Ma este szerepel a magyar televízió műsorán a Sugár András által készített Dubcek- interjú második része. Csehszlovákia az első rész közvetítése után hivatalosan tiltakozott és emiatt, ha nem is súlyosan, de mégiscsak feszültté vált a magyar-csehszlovák viszony. Szakértőnk, Jerzy Rohan kommentárját az Independent közép-európai tudósítójának jelentésével egészítjük ki: Alexander Dubcek, akit 1968-ban a Szovjetunió vezette katonai beavatkozás távolította el pártfőtitkári székéből, az interjú múlt héten sugárzott első részében bírálta Kádár Jánost, amiért Moszkvában nem vetette latba pozícióját és tekintélyét az invázió megelőzésére. Holott 1968 nyarán még jó tanácsokkal látta el Dubceket és baráti megbeszéléseket folytatott vele. Ezenkívül Dubcek a tévéinterjúban dicsérte a mostani magyar reformokat, és azt mondta, hogy amit mostanában Gorbacsov végez a Szovjetunióban, olyasmin munkálkodott ő is 21 éve Prágában. Az interjú annyira megharagította a csehszlovák vezetést, hogy a kormányszóvivő a csehszlovák ügyekbe való magyar beavatkozásról beszélt. Tegnap Csehszlovákia "budapesti nagykövete, Vlastimil Ehrenberger hivatalos tiltakozást adott át Nyers Rezső államminiszternek, nyilvánvalóan azt remélve, hogy az interjú második felének ma esti sugárzását leállítják. Annál is inkább, mert az adás szlovák területen jól fogható. De miért izgatja fel ennyire a kedélyeket az, ha egy már teljesen leírt politikai személyiséggel beszél egy magyar riporter? És miért zavarja Prágát, ha Dubcek a reformokról nyilatkozik, amelyek mellett formailag a csehszlovákok is elkötelezték magukat a moszkvai peresztrojka szellemében? Nagyrészt bizonyára azért, mert a jelenlegi prágai vezetés személyi összetétele nagyban azonos az 1968-sal. Ha ezek a politikusok, akik elítélték Dubceket, most bizonyos respektussal fordulnának feléje, és megszüntetnék körülötte a teljes elhallgatást, politikai szaltóra kényszerülnének. Nehéz lenne elismerniük az igazságot, hogy a 21 évvel ezelőtti Dubcek-féle reformok, amelyeket erőszakkal letörtek, szinte semmiben sem különböznek a most követendőktől. Ráadásul Magyarország e tekintetben különös helyzetben van prágai nézetből: minta az igazi változásokat követelő csehszlovák reformisták számára. A Dubcek-interjú ügye csak rátesz egy lapáttal a Prága és Budapest közötti viszony rosszabbodására, amelynek jelei januárban mutatkoztak először, amikor a csehszlovák pártfőideológusnak, Jan Fojtik csehszlovák pártfőideológusnak az akkor még szintén főideológusi beosztásban lévő Berecz János mondta meg, hogy a magyar párt nem ért mindenben egyet a csehszlovákiaival. Prágát most egyébként is nyugtalanítja az általános elégedetlenség, amit jelez egy nemrég hivatalosan készített közvélemény-felmérés, mely szerint a lakosság háromnegyed része kétli, hogy a most hatalmon lévő csehszlovák vezetés képzés reformok végrehajtására. Ez a háttere a csehszlovák irritációnak és tiltakozásnak, annak, hogy a szlovák lapok az ügy összefüggésében olyasmiről cikkeznek, hogy az úgynevezett reformerek a rendszert veszélyeztetik. Ehhez a régi módszer szerint olvasói leveleket sikerült organizálni. Az Independent tudósítója megjegyzi, hogy Bős-Nagymaros is feszültségek oka a két ország között. Na meg az, hogy Magyarországon tiltakozó gyűlés volt Václav Havel cseh drámaíró bebörtönzése után és ráadásul a magyar tévé ezt a gyűlést is közvetítette. Az Independent tudósítója megjegyzi még, hogy a csehszlovák illetékesek csökkentették az országba beérkező magyar sajtótermékek számát és jócskán felemelték az árukat. Ez az ellenlépésük azonban nem változtat azon, hogy a magyar tévé adásait Szlovákia egy részén elég jól fogni lehet. +++ 1989. április 26., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »