|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MSZDP alapító tagok nyilatkozata
"1. A párt vezetését egy szűk csoport önhatalmúlag kisajátította,
ami úgy a párttagság, mint a közvélemény előtt visszatetszést
keltett.
2. A tagság és a működő Szervező Bizottság megkérdezése nélkül
diktatórikus módon főtitkár, valamint elnökség került felkérésre és
február 21-én eredménytelen kísérlet történt kinevezésükre."
BBC, Késő esti adás:
A kormány álláspontja a bős-nagymarosi erőműről
"Budapesti tudósítónk, Sally Ackroyd a következő jelentést küldte:
- Gyakori robbanásokat hallani a Dunakanyarban lévő Nagymaros
közelében, miután a munkások dinamitot használnak a félmillió
négyzetméter szikla folyóágyból történő kitermeléséhez.
Marosán György a kormány szóvivője ma olyan értelemben
nyilatkozott, hogy a munkát folytatják, amíg a parlament júniusban
ismét fontolóra veszi a vízlépcső építésének tervét. Hozzátette
azonban: a kormány úgy döntött, nem fognak visszacsinálhatatlan
munkálatokat végezni, ami azt jelenti, hogy a betonalapokat nem
rakják le."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Urbán Györggyel
|
London, 1989. április 18. (BBC, Panoráma) - A magyar televízió Panoráma című műsorában hosszú beszélgetést sugárzott Alexander Dubcekkel a Csehszlovák Kommunista Párt volt főtitkárával, aki a Prágai Tavasz elnevezésű reformmozgalom legázolása óta teljes mellőzöttségben él. A tévéinterjúban többek Között azt mondotta, hogy Kádár János és a lengyel pártvezető Gomulka - akik iránt még 1968 nyarán is bizalommal volt - talán megakadályozhatták volna, hogy katonai akcióval erőszakkal vessenek véget a Szovjetunió vezette kelet- európai csapatok a Prágai Tavasz igyekezetének, emberi arculatú szocializmus megteremtésére. Felhívtuk telefonon tengerparti otthonában az Angliában élő ismert Kelet-Európa szakértőt Urbán Györgyöt, hogy megkérdezzük mi az ő véleménye? Valóban leszavazhatta volna Kádár és Gomulka a csehszlovákiai bevonulást? - Én úgy látom, hogy a Dubcek ezzel az okfejtésével eléggé történelemellenes véleménynek ad hangot. Tudniillik könnyű ugye 20 vagy több év távlatából azt mondani, ja igen, ezt meg azt kellett volna az akkori főszereplőnek tenniök. És más az ugye, valóságérzettel abba a helyzetbe beleéreznünk magunkat, hogy valóban meg lehetett volna ezt tenni. Én úgy látom, hogy még ha sikerült volna is Kádárt és Gomulkát valamiképpen rávenni, vagy ők maguk, saját indításból rávették volna magukat arra, hogy ellenezzék a Brezsnyev-féle terveket és szembe szálljanak a Szovjetunió akaratával, vagy legalább arra rávegyék a Brezsnyev- féle vezetőséget, hogy elhalasszák Csehszlovákia megszállását, vagy pedig ismét megvizsgálják valamilyen módon, mint ahogy Dubcek említi, megvizsgálják valami módon, hogy tulajdonképpen igazából is mi folyik Prágában. Még akkor sem gondolom, hogy ez valóban megváltoztatta volna a történelmi fejleményeket, Mert hát mi is tarthatta volna vissza a szovjeteket attól, hogy ha nem a többi közép-kelet-európai állammal együtt, hát egyedül végrehajtsák az ország megszállását. Ugye erre már volt példa Magyarországon 1956-ban és könnyen megtehették volna 1968-ban is, valami olyasmit érvelvén, hogy a Szovjetunió mint a Varsói Szerződés, vagy a szocialista államok megbízottja és élcsapata végrehajtja az ő nevekben is ezt a megszállást. Kihagyták volna a németeket, ugye Kelet-Németországot, mint pszichológiailag és történelmileg alkalmatlan alanyokat, vagy ennek a végrehajtásnak megszállására, de megtették volna ők önmaguk. Nem látom be, hogy mi akadályozhatta volna meg őket ebben. Az, hogy a Kádárék vagy a Gomulkáék ennek ellentmondtak volna, semmiképpen sem. - Elképzelhető-e az, hogy Kádár kivonta volna magát ebből a közös akcióból úgy, mint a románok? - Ez elképzelhető lett volna. Dubcek szerint ugye - és a budapesti rádió igen jól rákérdezett erre - attól félt állítólag Kádár, hogyha ő nem vesz részt ebben, akkor a magyarországi otthoni reformmozgalmat a szovjetek le fogják állítani és talán őt magát is leváltják. És azt kell mondanom, hogy ebben van valami reális, volt valami reális lehetőség. Úgyhogy elképzelhető az legalábbis, hogy az 1970-es években megvalósult igen tetemes magyarországi reformok, amelyek mégis csak Kádár útján váltak lehetővé, nem valósultak volna meg, ha őt leváltják. +++
1989. április 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Jurta Színházról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Tisztelt Szabad Európa Rádió! A HALLGATÓK FÓRUMA cimü adásukban elhangzott egy-két hozzászólás a magyarországi változásokat illetően, hogy beszélni, szervezkedni szabad, sőt politikai bizottsági tagok olyan kijelentéseket tesznek, amelyért egy-két évvel ezelőtt izgatás cimén börtönbüntetés járt. Ezzel párhuzamosan az ÁVH jogutódja a Mosonyi-utcában és a parlamentben gondos levélfelbontogató tevékenységet folytat. Szeretném ha egy műsort szerkesztenének a diktatúrák provokációs trükkjeiről. A későbbiekben biztos hasznát fogja venni a magyar társadalom. Ez a probléma elkerüli a figyelmüket, miért? Egy példa: ott voltam a varsói felkelés évfordulójáról megemlékező tömegben. Egy fiatal, sportos testalkatú civil gyors hely változtatások közepette hol a rendőröket, hol a rendszert szidta, igaz nem elég kitartóan. Majd - mivel senki nem követte példáját, - beállt a rendőrsorfalba, oda ahonnan küldték."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|