![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
MSZDP alapító tagok nyilatkozata
"1. A párt vezetését egy szűk csoport önhatalmúlag kisajátította,
ami úgy a párttagság, mint a közvélemény előtt visszatetszést
keltett.
2. A tagság és a működő Szervező Bizottság megkérdezése nélkül
diktatórikus módon főtitkár, valamint elnökség került felkérésre és
február 21-én eredménytelen kísérlet történt kinevezésükre."
BBC, Késő esti adás:
A kormány álláspontja a bős-nagymarosi erőműről
"Budapesti tudósítónk, Sally Ackroyd a következő jelentést küldte:
- Gyakori robbanásokat hallani a Dunakanyarban lévő Nagymaros
közelében, miután a munkások dinamitot használnak a félmillió
négyzetméter szikla folyóágyból történő kitermeléséhez.
Marosán György a kormány szóvivője ma olyan értelemben
nyilatkozott, hogy a munkát folytatják, amíg a parlament júniusban
ismét fontolóra veszi a vízlépcső építésének tervét. Hozzátette
azonban: a kormány úgy döntött, nem fognak visszacsinálhatatlan
munkálatokat végezni, ami azt jelenti, hogy a betonalapokat nem
rakják le."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Válasz a hallgatóknak
|
![](../img/spacer.gif)
SZER --------------------- München, 1989. május 06. (Láng Júlia) Hallgatók fóruma Mielőtt folytatjuk a múlt héten elkezdett sorozatot, - a hallgatók érdeklődésének megfelelően Kéry tamás teszi fel a kérdéseket a bős-nagymarosi építkezésről Lipták Bélának, a Yale Egyetem professzorának, - helyesbítenem kell a Magyar Környzetvédelmi Alap Budapesten terjedő röplapját. Tehát ez a sorozat nem szerdán, hanem szombat-vasárnaponként a Hallgatók fóruma keretében hallható. A röplapon megadott telefonszám is téves. Akit a sorozat hangszalagja vagy kézirata érdekel, az üzenetrögzítőnk telefonszámán közölje kérését. A telefonszámokat a műsor végén megadjuk. A mikrofonnál Kéry Tamás. Lipták Bélával, a Magyar Környezetvédelmi Alap elnökével beszélgetünk, ebben a hetente azonos időben folytatandó sorozatban. Mondanál valamit szomszédaink érdekeiről és a velük aláírt szerződésekről? - Kezdjük talán a csehszlovákiával 1977 szeptember 16-án Kádár János és Husak Gustav által elfogadott és miniszterelnökeik által aláírt, majd 1983-ban módosított szerződéssel. Ez kimondja, hogy a két ország azonos arányban osztozkodik az építkezés költségein, majd később a termelt áramon is, ugyan a Bősön termelt áram a csehszlovák áramelosztó rendszerbe, cseh felügyelet alá kerül. Mivel a szerződés a végzett munka arányában szabja meg az áram elosztását, így ha Nagyamaros nem épül meg, úgy az 50-50 százalékos áramelosztást meg kell majd változtatni 40-60 vagy 35-65 arányra. Csehszlovákia kormánya több okból szorgalmazza a vízlépcső megépülését. Ezek közül a Pozsony alatti kikötő létrehozása és az áramtermelés növelése Csehszlovákiának valódi érdekei. Sajnos Husak más okokból is erőszakolta a vízlépcső megépülését. Ilyen a Duna 30 km-es szakaszának megszerzése. Ez a területfoglalási precedens ugyanúgy jóváhagyás nélküli határmódosítást jelent, mint a Dunakiliti tavat szétválasztó új határ létrehozása. A Dunakilitinél létrehozandó mesterséges tó pedig valójában azért szükséges, hogy később megépíthessék a Dunát a Balti-tengerrel összekötő, Duna-Morva-Elba-Odera csatornát. Végül el kell ítélnünk azt a tervet is, hogy a termelt áramra ipart és az iparra szlovák munkásságot telepítenének erre a magyarok lakta mezőgazdasági területre. (folyt.)
1989. május 6., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Válasz a hallgatóknak 1 folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Viszont hálával tartozunk annak a 600 csehszlovák tudósnak, kik felhívták a figyelmet, hogy a talajvízesés 58 csallóközi magyar falu életformáját veszélyezteti. - Mi az osztrákoknak az érdeke és mit mondanak a velük kötött szerződések? - A vízlépcső építésére csak vállalatok közötti szerződések születtek 1986. május 28-ikán. A szerződéseket az osztrák jogrend szerint kötötték, amely számol a felbontás lehetőségével. A négy szerződést aláíró osztrák vállalat a magyar fél visszalépésének esetére kölcsöngaranciát kért és kapott az osztrák államtól. Az osztrák vállalkozók feladata felépíteni Nagymarost, ami a vízlépcső magyar oldali költségének 28 százaléka, és ennek ellenében megkapják az 1996 és 2016 között termelt áram kétharmadát. Így az osztrák vállalkozók rendkívül olcsó áramhoz jutnak, míg az ökológiai károkat Magyarországra exportálják. A legtöbb áramat éppen akkor kell szállítanunk, amikor a Duna vízállása alacsony, és így ezekben az időszakokban a magyar energiagazdaságra terhet és nem könnyebbséget jelent a vízlépcső. Az osztrák és svájci bankárok pénze túlnyomórészt osztrák vállalkozók zsebébe kerül. Ha a magyar kormány legalább azt kikötötte volna, hogy magyar gyártmányú turbinákat kell beépíteni, úgy talán a Ganz gyár sem ment volna tönkre. A szerződés az osztrák üzletembereknek előnyös, de a jelenleg áramtöbblettel rendelkező osztrák népnek kárára van. A szerződés egyrészt megrontja a két egymásra utalt nép viszonyát, másrészt kihívja Ausztria ellen az Európai Parlament elítélését, a nemzetközi turistabojkottot és a világkiállítás jogának lehetséges elvesztését is. Azért is reméli az osztrák kormány, hogy Magyarország felhagy ezzel az építkezéssel, mert a Wall Street Journal 1989 március 4-i szerkesztőségi cikke szerint a nemzetközi pénzintézetek ki fogják fizetni az építkezések leállításának költségeit. - És végül a szovjet érdek? - Gorbacsov ellene van az ilyen környezetromboló, a sztálini gigantománia korából származó építkezéseknek és támogatja, hogy népszavazás döntsön ezek sorsáról. Így a szovjet érdek az, hogy a Husak-Kádár által kötött szerződést békésen változtassák meg az új, most már reformbeállítottságú tárgyalófelek. (folyt.)
1989. május 6., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Válasz a hallgatóknak 1/2 folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Lipták Béla professzor válaszolt a bős-nagymarosi beruházásra vonatkozó kérdésekre, saját véleményét mondta el. Megállapításainak egy részét, például ami az osztrák kormány álláspontját vagy az ausztriai nemzetközi bojkott valószínűségét illeti, a Szabad Európa Rádió nem osztja, de ez koránt sem kizáró ok arra, hogy a professzor úr véleményének nyilvánosságot adjunk. +++
1989. május 6., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
III/III jelentés FKgP Jurta Színházról egy oldal
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Tisztelt Szabad Európa Rádió! A HALLGATÓK FÓRUMA cimü adásukban elhangzott egy-két hozzászólás a magyarországi változásokat illetően, hogy beszélni, szervezkedni szabad, sőt politikai bizottsági tagok olyan kijelentéseket tesznek, amelyért egy-két évvel ezelőtt izgatás cimén börtönbüntetés járt. Ezzel párhuzamosan az ÁVH jogutódja a Mosonyi-utcában és a parlamentben gondos levélfelbontogató tevékenységet folytat. Szeretném ha egy műsort szerkesztenének a diktatúrák provokációs trükkjeiről. A későbbiekben biztos hasznát fogja venni a magyar társadalom. Ez a probléma elkerüli a figyelmüket, miért? Egy példa: ott voltam a varsói felkelés évfordulójáról megemlékező tömegben. Egy fiatal, sportos testalkatú civil gyors hely változtatások közepette hol a rendőröket, hol a rendszert szidta, igaz nem elég kitartóan. Majd - mivel senki nem követte példáját, - beállt a rendőrsorfalba, oda ahonnan küldték."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|