|
|
|
|
A szovjet-magyar kapcsolatok
|
London, 1989. március 3.(BBC) - Ha Magyarország mondjuk 5 évvel ezelőtt állt volna elő mostani változtatási javaslataival, a Kreml vezetőinek valószínűleg minden haja szála égnek állt volna. Öt év alatt azonban sok minden megváltozott. Mihail Gorbacsov vezetése alatt a Szovjetunió mind politikai, mind társadalmi téren fontos reformokat vezetett be, Magyarország pedig mint egy modellként szolgál a Szovjetunió számára. így tehát Németh Miklós moszkvai látogatása mindkét fél számára nagy horderejű. A magyar vezetőket nyilván rendkívüli mértékben foglalkoztatja, hogyan vélekedik a Kreml a magyarországi folyamatokról, hiszen a legutóbbi reformhullámot a Szovjetunió törte le 1956-ban. A Szovjetuniót pedig nyilván érdekli, hogy mi történik Magyarországon. Moszkva ez idáig jóindulattal szemlélte a magyarországi változásokat. Amikor Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov egyik közeli szövetségese novemberben Budapesten járt, a magyar kormány éppen jóváhagyta a többpártrendszer bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Jakovlev a fejleményre azzal reagált, hogy minden társadalom maga határozza meg, milyen pártrendszert akar. Nemcsak a politikusok, hanem a szovjet akadémikusok is pozitívan állnak a magyarországi többpártrendszer lehetőségéhez. Oleg Bogomolov akadémikus például a budapesti rádió interjújában olyan értelemben nyilatkozott, hogy a Brezsnyev-doktrina immár elvesztette létjogosultságát, senkinek sincs monopóliuma az igazságra. Magyarország az elmúlt hónapokban egyre erőteljesebben határolódik el az oroszoktól. November 7-e most már nem nemzeti ünnep. Mérlegelik, hogy a nép szót törlik a Magyar Népköztársaság megjelölésből, sőt az is felmerült, hogy a kommunista vörös csillag helyett a Szent István koronát használnák Magyarország emblémájaként. Ezeken a szimbolikus változtatásokon kívül a magyar kommunisták egyre inkább hajlandók az ellenzék véleményét is kikérni az ország ügyeit illetően. így tehát Németh Miklós moszkvai tárgyalásainak nagy figyelmet szentelnek a Szovjetunióban. Kétségtelen azonban az is, hogy a magyar miniszterelnök is odafigyel a Kreml Magyarországgal kapcsolatos véleményére. +++
1989. március 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|