|
|
|
|
Lengyel-magyar együttműködés
|
München, 1989. február 20. (SZER, A mai nap) - A Reuter és az UPI hírügynökség a magyar és a lengyel független demokratikus szervezetek történetének fontos állomásáról számol be egy új, közös intézmény megalapításáról. A szervezet magyar képviselőjének, Buda Gézának Varsóból telefonon adott tájékoztatása alapján ismertetjük a részleteket: 1989. február 18-án megalakult a Lengyel-Magyar Szolidaritás elnevezésű szervezet. Az alapító ülésen részt vettek a lengyel, a magyar és megfigyelőként a csehszlovák független kezdeményezések képviselői. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Lengyel-Magyar Szolidaritás programját és szóvivőket jelöltek ki. Budapesten Buda Gézát, Varsóban Vajek Madzarsdit, Wroclawban pedig Andrzej Sczesnakot. Az alapítónyilatkozatot lengyel részről 21-en írták alá, közöttük, a magyar közvélemény által is ismert olyan személyiségek, mint Zbigniew Buják, Jacek Kuron, vagy Vajek Madzarsdki, Adam Michnik, Ian Józep Libski, Janusz Olnyszkiewcz és Viktor Boroszinski. Magyar részről a következő nevek szerepelnek az alapító okiraton: Buda Géza, Deli Géza, Engelmayer Ákos, Fényi Tibor, Göncz Árpád, Konrád György, Mécs Imre, Molnár Tamás, Pajkosi Gábor és Phillip Tibor. Az alakuló ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben tiltakoznak a február 21-re kitűzött prágai perek ellen, amelynek során Jana Petrovát(?), Jana Sztrevonát(?), Dana Nemszovát(?), Ottokár Beveleket(? ), Sztanyiszlav Pencet(?), Dávid Nemecet(?), Alexander Mondrát(?), Jev Pracakot(?) és Vaclav Havelt állítják bíróság elé. A nyilatkozat megállapítja, hogy a csehszlovák kormány lépésével máris megszegi a bécsi záródokumentum előírásait. Az alakuló ülésre egy templomban került sor, amely éppen egy, az erdélyi falurombolással foglalkozó kiállításnak ad helyet. A közös Lengyel-Magyar Szolidaritási Szervezet megalakulását a jelenlévők lelkesen ünnepelték. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|