|
|
|
|
Az MSZMP KB ülésének visszhangja
|
Köln, 1989. február 13. (Deutschlandfunk) - Kedves hallgatóink! Belföldi lapszemlével folytatjuk műsorunkat, amelyben ma egyetlen témával: az MSZMP Központi Bizottsága ülésének visszhangjával foglalkozunk. Idézzük elsőként a Süddeutsche Zeitungot: - - A szocialista testvérországok között - hangsúlyozza a lap - Magyarország mindig is rendkívüli reformbarátnak mutatkozott. Gorbacsov hatalomra jutása óta a magyarság Moszkvából is szabad utat kapott, nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai területlen is reformjaihoz. A pártkongresszus óta lélegzetelállító a fejlődés. Az események e viharos alakulásából a Központi Bizottság a hét végén levonta a konzekvenciákat, és félreérthetetlenül állást foglalt a többpártrendszer mellett. Az ellenzék működésének természetesen határokat von a készülőben lévő alkotmány. A lényeg azonban, hogy a reformerek, akik egy új társadalmi rend megteremtését tűzték célul felülkerekedtek - állapítja meg a cikkíró. A Badische Zeitung a következőket hangsúlyozza: Budapest valóban forradalmi léptekkel halad. Ez az első alkalom, hogy egy uralmon lévő kommunista párt önként lemond az addig oly magától értetődőnek tekintett egyeduralmáról, és előkészíti az utat egy pluralisztikus társadalom megteremtésének. Kihívás ez a kommunista káderek számára, akiknek első alkalommal kell helyt állniuk majd a versenyben, de ugyanakkor azoknak a testvérállamoknak is, amelyek a maguk módján küzdenek a reformokért, vagy pedig megtagadják a lényeges változtatásokat. A kommunisták számára meglehetősen kevés biztosítékot jelent az, hogy a jövő többpártrendszerének szocialista alapokon kell nyugodnia. A későbbi demokratikus államban előbb még kell találniuk majd a helyüket. Hogy hogyan állják meg ezt a próbát, az irányadó lehet Kelet-Európa többi reformere számára. Csak akkor lehetnek sikeresek, ha a megújulási mozgalom részévé válnak -, vagy ahogy ezt épp Grósz Károly demonstrálta - annak az élére állnak - hangsúlyozza a Freiburgban megjelenő napilap. Frankfurter Rundschau így foglalja össze az előzményeket: a szombaton befejeződött KB ülést Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagjának egy két héttel korábbi nyilatkozata váltotta ki. A reformernek az a megállapítása, hogy 1956 nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, ellentmondásra késztetett más vezetőket, többek között Grósz Károlyt is. A pártban eddig csak ellenforradalomról volt szó. Ez a megfogalmazás jogossá tette a szovjet hadsereg véres beavatkozását, amelynek következtében az akkori miniszterelnököt, aki bejelentette Magyarországnak a Varsói Szerződésből történő kilépését 1958-ban, titkos per után kivégezték - ugyanakkor új párt- és állami vezetést neveztek ki Kádár János vezetésével. A Központi Bizottság mostani ülésén kompromisszumos megoldás született. Kezdetben egy népfelkelésről volt szó, amely véres ellenforradalommá alakult. A kompromisszum egyelőre megfelel a párt valamennyi irányzatának, hiszen meggátolja a pártvezetés szakadását és a személyi konzekvenciákat. A KB a politikai pluralizmus mellett foglalt állást. Grósz támogatta a szocialista alapon létrejövő többpártrendszert -, amely viszont meggátolja a rendszer-ellenes erők létrejöttét. A többpártrendszer segítségével elkerülhetők lennének a múltban elkövetett hibák - idézi az eseményeket a frankfurti lap vezércikke. Az Augsburger Allgemeinéban ezt olvashatjuk: A Kreml-főnök, Gorbacsov sárga lehet az irigységtől, ha Budapestre tekint. Miközben a Szovjetunióban szinte minden oldalról újra és újra gáncsot vetnek a reformereknek - Grósz Károlynak, a magyar párt vezetőjének látszólag minden különösebb megerőltetés nélkül sikerül új utakra vezetnie országát. Holott Magyarországon alig kisebbek a nézeteltérések az ortodoxok és az úgynevezett megújulást sürgető erők között, mint az SZKP-ban - állapítja meg az augsburgi napilap. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|